A zöldenergia minden, csak nem tiszta!

Tiszta, vagy piszkos? Ez itt a nagy kérdés! - Fotó: Hárfás Zsolt

A világ fejlettebb részében, így Európában is, a megújuló iparág fizetett szószólói a klímaválság megoldására egyetlen üdvözítő megoldásként hirdetik a szél- és napenergia minél nagyobb arányú használatát. Az e-mobilitás felfutó, sokmilliárdos üzletéből hasznot húzó autógyártókkal együtt áldásosként beállított tevékenységük árnyoldalairól nem szeretnek beszélni. Pedig lenne miről.

Az Al-Jazeera arab hírcsatorna The dark side of green energy (A tiszta energia sötét oldala) címmel forgatott dokumentumfilmjének fő üzenete, hogy a nap- és szélerőművek, valamint az elektromos járművek esetében a tiszta energia valójában illúzió, hiszen ezek gyártása súlyos környezetrombolással és környezetszennyezéssel jár. Az eszközök újrahasznosítása pedig jórészt megoldatlan.

Egy adott országban lehet ugyan a nap- és szélerőmű, vagy az elektromos jármű „tiszta”, de valójában arról van szó, hogy az előállítással, majd a kiszolgált eszközök leszerelésével járó környezetterhelést máshová a világ szegényebbik felébe helyezik át. Miközben Európa a megújuló energiaforrásoktól és az e-járművektől várja a megváltást, addig a világ másik felében szinte felfoghatatlan környezetrombolást idéz elő az eszközökhöz szükséges nyersanyagok kitermelése, gyártása és a vele járó légszennyezés.

Néhány példa

Az e-autók előállításához számos ritkaföldfémre van szükség, amelyek a bolygón kis mennyiségben és koncentráltan csak egy-két országban fordulnak elő. Az e-autókban az erős mágnesekhez használt ritkaföldfém neodímium nélkül a járművek elindulni sem tudnának. Az elektromos alkatrészek gyártásához pedig jelentős mennyiségben van szükség cériumra, ami nehézfémként erősen mérgező.

Ha megnézzük egy szélerőmű építésének alapanyag-szükségleteit, akkor hatalmas számokat látunk. Egyetlen szélerőmű ritkaföldfémigénye akár 1 tonna is lehet, miközben tornyonként átlagosan 20 tonna alumíniumra és legalább 500 tonna acélra van szükség. A naperőművek gyártásához szintén ritkaföldfémek kellenek.

Mindezek alapján joggal merül fel az a kérdés, hogy ha komolyan gondoljuk, hogy 2050-re nap- és szélerőművekkel termeljük meg a világ energiaigényének a felét, akkor rendelkezésre állnak-e a szükséges mennyiségben a nyersanyagok? A gáz- és olajfüggőséget egy másfajta függés válthatja fel.

Egy nő és egy gyerek köveket tör egy kongói kobalt- és rézlelőhelyen - Forrás: AFP/Junior Kannah

Az alapanyagokat a felhasználási helytől távol nyerik ki. Például a legfontosabb kobalt lelőhely a Kongói Demokratikus Köztársaság, ahol a második világháború óta a legvéresebb fegyveres konfliktus zajlik. Az e-termékekhez szükséges nyersanyagok feketepiacának fenntartásával a nyugati vállalatok közvetve fenntartói a véres polgárháborúnak, miután a fegyveres csoportokhoz folyik be a kitermelés bevétele. De arra is van példa, hogy a bányákban gyerekekkel dolgoztatnak… A tantál bányászata miatt zajló erdőirtások a hegyi gorillák élőhelyét veszélyeztetik.

Kína sok tekintetben kivételes helyzetben van, hiszen egyrészt több ritkaföldfém esetében is gazdag lelőhelyet tudhat magáénak, másrészt már Afrikában is szert tett rájuk. Sokatmondó az is, hogy van olyan ritkaföldfém, amelynek a piaca évente 25 százalékkal bővül. A környezeti hatások azonban – finoman szólva is – sokkolóak. Kínában az ország egyes területein egész tórendszerek alakulnak ki a kezeletlen, nehézfémekkel terhelt, mérgező szennyvízből. Gyakoriak a csontbetegségek és a daganatos megbetegedések, miután a radioaktív tórium a porszemcséken megtelepedve kerül a levegőbe. Kína ma már nem elégszik meg azzal, hogy csupán a nyersanyagbányászatot uralja, hanem a teljes termelési láncra vetítve kíván piacvezető lenni, ami óhatatlanul diktátumhoz vezet a piacokon.

A e-mobilitás miatt szinte felfoghatatlan mennyiségű az a rézmennyiség, amely már ma többletigényként jelenik meg.  Ez az igény a világpiacon olyan mértékben nőtt meg az elmúlt időszakban, hogy a következő 30 évben annyi rézre lesz szükség, mint amennyit eddigi története alatt használt fel az emberiség. A kérdés csak az, hogy lesz-e elegendő alapanyag és hogy a kitermelés mekkora környezetszennyezéssel jár?

A világ legnagyobb rézbányája a chilei Chiquicamata - Fotó: Cristobal Olivares/Bloomberg

Egy másik példa. Chile északi részén, az Andokban a világ legnagyobb rézbányája, a Chiquicamata egy év alatt 330 ezer tonnáról 470 ezer tonnára növelte a kitermelést (+42 százalék). A bánya méretei megdöbbentőek: mintegy 5000 m hosszú, 3000 m széles és a mélysége 1000 méter! A bányászat vízigénye óriási, hiszen a sivatagos területen elhelyezkedő bánya 2 köbméter vizet használ fel másodpercenként, ezért a helyi lakosok folyamatosan tiltakoznak ellene. A szakértők szerint a réz a rohamosan bővülő felhasználás miatt hamarosan hiánycikk lesz a piacon.

Ha az egészségügyi hatásokat nézzük, akkor is súlyos következményekkel szembesülünk. Az orvosok szerint a megnőtt nehézfémterhelés miatt a bányászat és a tüdőrák előfordulásának gyakorisága között szoros összefüggés mutatható ki. A közeli Antofagasta kikötővárosban a megbetegedések száma az országos átlag többszöröse, itt az emberek 10 százaléka szenved valamilyen daganatos betegségben.

A „tiszta” energia árát – amint a fenti példák is jelzik – valakinek meg kell fizetnie. A természetrombolás, az emberi élet és egészség az ára annak, hogy a világ fejlettebb felén élők megnyugtathassák lelkiismeretüket azzal, hogy nem szennyezik (legalábbis helyben) a környezetet. Nevezhetnénk ezt másként is: a nyugati ember önzésének, aki a globális klímaproblémát a világ szegényebbik felén élők kárára próbálja megoldani.

A cikk első alkalommal az origo.hu hírportálon jelent meg.

Címkék: Makacs tények
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/101426/pics/lead_800x600.jpg
Makacs tények
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Mi történt a Belorusz Atomerőműben?

2020.11.13. 13:20
2020. november 8-án az átadás alatt álló Belorusz Atomerőmű 1-es blokkja váratlanul leállt. Arról, hogy mi történt pontosan, a Belorusz Atomerőművet építő Roszatom illetékes vezetője beszélt a Kommerszant …

Ha a zöldeken múlna, akkor novembertől nem lenne sem áram, sem fűtés

2020.11.11. 21:05
A Paks II. Atomerőmű megépítését ellenzők és a megújuló energiaforrások, főleg a szélenergia lobbistái egyfolytában Németországra mutogatnak …

A nagy német klímazsákutca

2020.10.07. 16:55
A német energiapolitika sajnálatos módon azonban egy misztikus varázsgömbre és a hitre épül. Arra az elképzelésre, hogy a megújulók arányának drasztikus növelésével és az atomerőművek leállításával garantálni lehet az …

Atom nélkül nincs klímavédelem

2020.10.05. 20:55
A világban és az Európai Unió országaiban mindinkább teret nyer az a meggyőződés, hogy az atomenergetika nélkül a klímavédelmi célok elérése legfeljebb vágyálom marad. Az utóbbi hetekben egyre több olyan híradás …

Az atomenergia egyik „Szent Grálja”

2020.09.13. 23:20
Ma már a felelősen gondolkodó és kizárólag csak az emberek és a bolygó jövőjét szem előtt tartó szakemberek, szervezetek és politikusok egyöntetűen kiállnak amellett, hogy a globális klímavédelmi célok …

A hat új atomerőművi blokk lendületet adna a francia gazdaságnak a koronavírus okozta sokk után

2020.05.29. 11:05
Ha Franciaország 6 új EPR típusú atomerőművi blokk építése mellett teszi le a voksát, akkor ez kellően …

Így járul hozzá a paksi atomerőmű az Északi-sarkvidék megmentéséhez

2020.05.20. 20:35
A Paksi Atomerőmű működésének előnyeiről nem kell különösebben győzködni a józanul gondolkodó embereket Magyarországon. Az, hogy Németországhoz …

A koronavírus-járvány ellenére alig csökkent a hazai áramfogyasztás

2020.05.14. 10:50
A járvány egyik következményeként azt láthatjuk, hogy a globális villamosenergia-fogyasztás az idei év első negyedévében 2,5 százalékkal csökkent, …

Fókuszban a nukleáris biztonság és a klímavédelem

2020.05.13. 12:05
2020. május 11-én az InfoRádió Energiavilág című műsorának adtam telefonos interjút az orosz atomjégtörőkkel és a balesetálló üzemanyagokkal kapcsolatban.

Csak az atommal és a megújulókkal tartható kordában a felmelegedés

2020.05.06. 12:20
A Nemzetközi Energia Ügynökség a közelmúltban publikálta a Global Energy Review 2020 című tanulmányát, amelyben a koronavírus-járványnak a globális …

Ezeket a cikkeket olvastad már?