Atom nélkül nincs klímavédelem

Törökország is az atomenergia mellett teszi le a voksát. Néhány nappal ezelőtt megérkezett az építési területre az Akkuyu Atomerőmű első blokkja számára gyártott négy orosz gőzfejlesztő - Kép: Roszatom

A világban és az Európai Unió országaiban mindinkább teret nyer az a meggyőződés, hogy az atomenergetika nélkül a klímavédelmi célok elérése legfeljebb vágyálom marad. Az utóbbi hetekben egyre több olyan híradás látott napvilágot, ami bizakodásra ad okot ebben a kérdésben.

 

A legnagyobb visszhangot kétségtelenül a kínai elnök, Xi Jinping bejelentése váltotta ki. Peking ugyanis nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy 2030 után csökkenni fog a kínai szén-dioxid-kibocsátás, és a világ első számú légszennyezője 2060-ra elérheti a karbonsemlegességet. A hangzatos ígéret megvalósításának mikéntjéről egyelőre semmit sem tudni, de az tény, hogy jelenleg is Kínában épül a legtöbb atomerőmű, szám szerint tizenegy, és a megújuló energiaforrások, különösen a nap-és szélerőművek alkalmazása is rendkívüli ütemben bővül. Csak 2019-ben mintegy 56 000 MW-nyi ilyen időjárásfüggő kapacitást építettek be a rendszerbe, ezért jó okkal feltételezhető, hogy reális lehet a kínai ígéret.

Áramszünetek gazdagéknál

A világ második legnagyobb légszennyezője az Amerikai Egyesült Államok, amely szintén fejleszteni kívánja az atomenergetikai iparát. A világon ma az USA-ban üzemel a legtöbb atomerőművi blokk, szám szerint 95. Tavaly ezek a blokkok rekordot értek el, hiszen az amerikai villamosenergia-termelés mintegy 20 százalékát, csaknem 809 TWh-t biztosítottak.

Kalifornia esete ugyanakkor intő példa lehet minden ország számára, hiszen a világ egyik leggazdagabb térsége augusztusban többször is arra kényszerült, hogy fogyasztói áramkorlátozásokat vezessen be. Az okok prózaiak voltak. Az utóbbi években Kaliforniában is megélénkült a megújuló energiaforrások használata, különösen a nap- és szélerőművek telepítése, miközben számos alaperőművet, gázerőművet és atomerőművet is leállítottak, és nem gondoskodtak a megfelelő tartalék kapacitásokról. Az augusztusi 40 fokos hőhullám jelentős villamosenergia-igény növekedést eredményezett a légkondicionálók használata miatt, miközben a szomszédos államokból a behozatal lehetősége minimálisra zsugorodott.

Távvezetékek Carlsbadban - Kép: Mike Blake/Reuters

Nem álltak rendelkezésre kellő tartalék kapacitások, továbbá a mintegy 1000 MW szélerőművi kapacitás is kiesett, mert a forróságban egyáltalán nem fújt a szél… Mindezek miatt Kalifornia jómódú lakói is többször is átélhették azt a sokkot, hogy milyen érzés áram nélkül maradni.

Ez az eset újfent rávilágított arra, hogy energiapolitikai döntések meghozatala szakmai kérdés, amit nem jó rövidlátó politikusokra, vagy a megújuló energiaforrások lobbistáira bízni. Szerencsére az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi céldátuma kapcsán egyre több európai országban ismerik fel, hogy az atomenergiát nem lehet nélkülözni.

A németeknél már az atomért tüntetnek

Álljon itt egy szemléletes példa Európából! A hetvenes-nyolcvanas évek Németországában szinte mindennaposak voltak a híradások a zöldek atomerőművek előtt tartott erőszakos tiltakozó akcióiról. Mára a világ ott is nagyot fordult. A Handelsblatt című német lap minapi beszámolója szerint a német környezetvédők és tudósok országszerte az atomenergia rendszerben tartása mellett tüntetnek.

Tüntetés a Gundremmingen Atomerőmű előtt - Kép: Nuklearia

Az Angela Merkel kancellár által Fukusima után a (bel)politika oltárán feláldozott atomerőművek előtt szeptember elején kezdtek először tüntetni. Elsőként Brokdorf, majd Lingen és Grohnde következett, a hónap végén az Isar-1 és Gundremmingen előtt gyülekeztek a tüntetők, míg október első hétvégéjén Neckarwestheimben demonstráltak a földi klímáért felelősséget érző német környezetvédő aktivisták. A Nuklearia egyesület a szén-dioxid- kibocsátástól mentes német atomerőművek további működését követeli.

Ez is jelzi, hogy Németország kezd kijózanodni. A világ hatodik legnagyobb légkörszennyező országa az időjárásfüggő megújuló energiaforrások lobbistái által erőltetett szél- és napenergia nyakló nélküli rendszerbe állításával próbálta az elmúlt évtizedben a problémát orvosolni, mindezt a lakossági fogyasztók rovására és részben az uniós adófizetők kontójára, ám a két év múlva esedékes atomstop várható következményeit mindennél jobban jelzi az alábbi ábra:

 A németországi villamosenergia-termelés összetétele, valamint a szén-dioxid-kibocsátás alakulása 2020. szeptember 29-én - Forrás: Agora Energiawende

Mit látunk? Szeptember 29-e szélcsendes, borús nap volt Németországban, ezért a termelés 74 százalékát, 0,96 TWh-t egész nap a szén-, az atom- és a gázerőművek biztosították! A nap- és szélerőművek csak 0,18 TWh-t termeltek. Mindez konkrétan azt jelenti, hogy az atom- (0,16 TWh), a szén- (0,56 TWh) és a gázerőművek (0,23 TWh) nélkül a német rendszer egyszerűen összeomlott volna. A német villamosenergia-fogyasztókat a Franciaországból, döntően atomenergiából, valamint a lengyel szénerőművekből származó import villamos energia nélkül nem lehetett volna ellátni ezen a napon. Voltak persze elvétve a megújulók szempontjából jobb napok, ám az atom nélkül a németek továbbra is a fosszilis energiahordozókra – a saját szénre és javarészt orosz gázra – lesznek utalva, amelyek egyike sem éppen klímabarát.

Jönnek az új francia és holland atomerőművek

Franciaországban a világon a legnagyobb az atomenergia részaránya, közel 71 százalék. Azzal, hogy „stabil villamos energiát kínál megfizethető áron", az atomenergia hozzájárul a francia ipar versenyképességéhez és a lakosság kiszámítható áron történő, stabil áramellátásához. Mindezek mellett a klímavédelmi célok elérése érdekében is szükség van új blokkok építésére, ezért a franciák hat új atomerőművi egység megvalósítását tervezik.

Hollandia is hasonló józansággal tekint az atomenergetikára. Egy Hágában nemrég bemutatott szakmai tanulmány rávilágított: az atomerőművek a legolcsóbb lehetőséget jelentik a szén-dioxid-kibocsátás elkerülésére, olcsóbbak, mint a nap- és szélenergia és a nagyon magas nukleáris biztonsági követelmények miatt ez a legbiztonságosabb módszer a fogyasztók stabil ellátására. Korábban egyébként a hollandok húsz évvel meghosszabbították már a Borssele atomerőmű működését. A holland klímapolitikáért felelős miniszter, Eric Wiebes pedig a napokban kisméretű moduláris – közkeletű angol rövidítéssel SMR – reaktorok építéséről beszélt, amelyek tíz év alatt, 2030-ra termelésbe állíthatóak. Oroszország már működtet is ilyet (az úszó atomerőművön) és hasonló technológiát fejlesztenek az amerikaiak és a franciák, miközben a britek is hasonló megoldásokban is gondolkoznak.

A világ első úszó atomerőműve

Nem kevésbé fontos hír, hogy az Európai Unió második legnagyobb légszennyezője, Lengyelország is a szén helyett az atom felé fordult. Michał Kurtyka lengyel klímaügyi miniszter nemrég arról beszélt, hogy a tiszta energiára való átállás jegyében 2040-ig hat új atomerőművi blokkot építenek az országban. A terv részeként a szénerőművek arányát a villamosenergia-termelésben 2030-ig 37 és 56 közötti százalékra, 2040-ig pedig 11-28 közötti százalékra csökkentenék a szén-dioxid kvóták árának függvényében. Tavaly 74 százalék volt a lengyeleknél a szénerőművek részaránya a villamosenergia-termelésben. Máris látható, hogy a tervek miatt a szénbányászok azonnal tiltakozásba kezdtek. A bányászokkal már született egy megállapodás, amelyet a hozzá tartozó ágazati stratégiával együtt az Európai Bizottságnak még jóvá kell hagynia. Egy biztos. Varsó nagyon eltökélt ebben a kérdésben.

Discovery – Hogyan készül egy reaktortartály?

Az eddigi példák is azt mutatják, hogy egyre több ország fordul az atomenergia felé, amely a megújulókkal együtt megoldást jelent a légszennyezés csökkentésére és a klímaváltozás megfékezésére. Ott viszont, ahol túlzásba viszik a nap- és szélerőművek rendszerbe állítását, súlyos kihívásokkal és áramszünetekkel kénytelenek szembesülni. Magyarország a fősodorban halad a Paks II. projekt megvalósításával.

A globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében az atomerőművek mellett szükség van a megújuló energiaforrások növekvő alkalmazására is, párhuzamosan a fosszilis részarány radikális csökkentésével. Ugyanakkor alapvetően fontos, hogy az egészséges és optimális energiamixet reálisan, szakmai alapon határozzuk meg.

A cikk első alkalommal az origo.hu hírportálon jelent meg.

Címkék: Makacs tények
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/100982/pics/lead_800x600.jpg
Makacs tények
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Mi történt a Belorusz Atomerőműben?

2020.11.13. 13:20
2020. november 8-án az átadás alatt álló Belorusz Atomerőmű 1-es blokkja váratlanul leállt. Arról, hogy mi történt pontosan, a Belorusz Atomerőművet építő Roszatom illetékes vezetője beszélt a Kommerszant …

Ha a zöldeken múlna, akkor novembertől nem lenne sem áram, sem fűtés

2020.11.11. 21:05
A Paks II. Atomerőmű megépítését ellenzők és a megújuló energiaforrások, főleg a szélenergia lobbistái egyfolytában Németországra mutogatnak …

A zöldenergia minden, csak nem tiszta!

2020.10.16. 10:40
A világ fejlettebb részében, így Európában is, a megújuló iparág fizetett szószólói a klímaválság megoldására egyetlen üdvözítő megoldásként hirdetik a szél- és napenergia minél nagyobb arányú …

A nagy német klímazsákutca

2020.10.07. 16:55
A német energiapolitika sajnálatos módon azonban egy misztikus varázsgömbre és a hitre épül. Arra az elképzelésre, hogy a megújulók arányának drasztikus növelésével és az atomerőművek leállításával garantálni lehet az …

Az atomenergia egyik „Szent Grálja”

2020.09.13. 23:20
Ma már a felelősen gondolkodó és kizárólag csak az emberek és a bolygó jövőjét szem előtt tartó szakemberek, szervezetek és politikusok egyöntetűen kiállnak amellett, hogy a globális klímavédelmi célok …

A hat új atomerőművi blokk lendületet adna a francia gazdaságnak a koronavírus okozta sokk után

2020.05.29. 11:05
Ha Franciaország 6 új EPR típusú atomerőművi blokk építése mellett teszi le a voksát, akkor ez kellően …

Így járul hozzá a paksi atomerőmű az Északi-sarkvidék megmentéséhez

2020.05.20. 20:35
A Paksi Atomerőmű működésének előnyeiről nem kell különösebben győzködni a józanul gondolkodó embereket Magyarországon. Az, hogy Németországhoz …

A koronavírus-járvány ellenére alig csökkent a hazai áramfogyasztás

2020.05.14. 10:50
A járvány egyik következményeként azt láthatjuk, hogy a globális villamosenergia-fogyasztás az idei év első negyedévében 2,5 százalékkal csökkent, …

Csak az atommal és a megújulókkal tartható kordában a felmelegedés

2020.05.06. 12:20
A Nemzetközi Energia Ügynökség a közelmúltban publikálta a Global Energy Review 2020 című tanulmányát, amelyben a koronavírus-járványnak a globális …

A magyar energia- és klímapolitika követendő példa

2020.04.29. 21:50
A magyarországi energia- és klímapolitika követendő példa lehet más országok számára is, hiszen 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet, döntően a Paks …

Ezeket a cikkeket olvastad már?