A félelem rossz tanácsadó, ha atomenergiáról van szó

Pieter Cleppe írása az EURACTIV médiahálózat oldalán jelent meg. Célja egyezik a média küldetésével, ezért igyekszik a fenntartható és felelősségteljes kommunikációt képviselni Európában. Lehet egyes nukleáris projektek ellen érveket hozni, beleértve a költséghatékonyságot, a biztonságot és az ökológiai lábnyomot, viszont teljes őszinteség kell, ha a versengő technológiákat, illetve a velük kapcsolatos kompromisszumokat vetjük össze.

A Nagy-Britanniában tervezett Sizewell C projekt látképe (forrás: EDF)

Az EDF francia energetikai konszernnek a Nagy-Britannia keleti partján építendő atomerőműre vonatkozó tervei újkeletű vitákat szültek. Noha a létesítmény az Egyesült Királyság villamosenergia-termelésének 7 százalékát adná, a helyi önkormányzatok és a környezetvédő aktivisták máris megkezdték az ellenállás szervezését. Az egyik kampányoló csoport például azzal érvel, hogy a projekt

fokozná a szorongást egy olyan időszakban, amikor az embereknek amúgy is sok más, nagy horderejű dolog miatt kell aggódniuk.

Más országokra is jellemző ez a fajta hozzáállás, ha a nukleáris energiáról van szó. Az atomenergiát ellenzők közül sokan hajlamosak a tényeket és a komoly érveket mellőzni a vitában.

Az atomenergiához való általános hozzáállás a tömegkultúrában is nyomot hagyott. Főként az HBO Csernobil című mini sorozatában érhető ez tetten, miután jócskán szerepelnek hamis állítások az 1986-os katasztrófáról. Így például az, hogy „a rákos megbetegedések száma drámaian megnőtt Ukrajnában és Fehéroroszországban”. Ez teljességgel ellentétes az Egészségügyi Világszervezet állításával. Craig Mazin, a Csernobil sorozat alkotója szerint „Csernobil tanulsága nem az, hogy a modern atomenergia veszélyes. (…) a tanulság az, hogy a hazugság, az arrogancia, a kritika elfojtása veszélyes”. Más kérdés, hogy a katasztrófa hatásainak durva eltúlzása vajon ezt az üzenetet közvetíti-e a sorozat által?

A keleti uniós tagországok pozitívan viszonyulnak az atomenergiához, míg más tagországok, mint például Belgium és Spanyolország atomellenesek. Persze, vannak érvek bizonyos projektek esetében. Egyes esetekben megkérdőjelezik a költséghatékonyságot, a biztonsági intézkedéseket vagy az atomenergetika ökológiai lábnyomát.

Ugyanakkor teljesen őszintének kell lennünk, amikor a versengő technológiákat vetjük össze. A karbonlábnyom tekintetében az atomenergia kétségtelenül legyőzi a szenet és a földgázt. A megújuló energiaforrások esetében nagyon is jól dokumentált azok hírhedt megbízhatatlansága, de ez csak az egyik kérdés. A napelemek és a szélturbinák előállításához veszélyes anyagokra is szükség van, és a keletkező hulladék kérdése is nagy problémát jelent. Ez természetesen egyáltalán nem  jelenti azt, hogy ezeket az energiaforrásokat el kellene vetni, de sokkal kiegyensúlyozottabb módon kellene foglalkozni azzal a sok hátránnyal, amely az atomenergia versenytársait jellemzi.

Nem csak Nyugat-Európa esetében láthatjuk, hogy érzelmileg és néha irracionális módon közelítenek az atomenergiához.

A litván kormány ma vehemensen kampányol a szomszédos Fehéroroszországban épülő Asztraveci Atomerőmű ellen, miután 2012-ben egy népszavazás miatt kútba estek Vilnius saját nukleáris tervei.

A Belorusz Atomerőmű pillanatai

Litvánia még egy drámai, „négynapos nemzeti vészhelyzeti gyakorlatot” is szervezett, ezzel is próbálva nyomást gyakorolni az EU-ra, hogy emelje fel szavát a szervezet a projekt ellen. Az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (ENSREG) viszont az Asztraveci Atomerőmű „átfogóan pozitív” értékelését adta és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ugyancsak pozitívan értékelte a projektet.

Az aggodalmakat persze soha nem szabad félvállról venni, de látni kell, hogy a belorusz atomerőmű olyan 3+ generációs nyomottvizes VVER reaktorokkal fog működni, amelyek jelentősen különböznek a Csernobilban vagy Fukusimában használt reaktortechnológiától. A nyomottvizes reaktorokat több mint 60 éve használják, például Franciaországban, amelynek atomerőműveiben biztonságosan üzemelő nyomottvizes reaktorok működnek.

A nyomottvizes blokkok legújabb generációját már úgy építik meg, hogy figyelembe veszik a korábbi katasztrófák tanulságait. Finnországban ugyanolyan reaktor épül, mint Fehéroroszországban, ugyanakkor ott nincs negatív hírverés körülötte. Még Litvánia utazó nagykövete, Darius Degutis is elismerte, hogy a belorusz atomreaktorok technológiája „éppolyan megbízható és megfelelő, mint azoké a reaktoroké, amelyeket olyan EU-országok, mint Finnország és Magyarország is használni kívánnak”. Mindezek ellenére, amint a belorusz atomerőmű elkezd működni, Litvánia meg akarja akadályozni a Fehéroroszországból a Baltikumba irányuló villamos energia importját. 

Az orosz reaktortechnológia fejlődése

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az atomenergia használatát övező közbeszéd is változóban van és sokkal pozitívabb hozzáállás kezd körvonalazódni. Egy másik, kommunista elnyomást elszenvedett EU-tag, Lengyelország, amely nagymértékben függ attól a széntől, ami évente több tízezer európai halálát okozza, sokkal pozitívabban áll az atomenergiához. A lengyel kormány azt tervezi, hogy hat blokkot épít és Csehországgal közösen az EU-ban politikai szinten is támogatja az atomenergiát.

Németországban, amely a fukusimai baleset után döntött az atomenergetika kivezetéséről, szintén kezdenek másképp gondolkodni az atomenergiáról. Joachim Pfeiffer, a kormányzó CDU, Angela Merkel pártjának parlamenti képviselője és energetikai szóvivője tavaly decemberben kijelentette: „Németország rosszul teszi, hogy megválik a nukleáris energiától”.

E német politika elhibázott voltára ékes bizonyíték, hogy 2019-ben az energiaátmenetet  vizsgáló EnergyTransition Index 115 ország közül a 113. helyre sorolta Németországot az  energiaárak és a 96. helyre a szénből származó villamosenergia-termelés rangsorában. Ez nem sok okot ad az ünneplésre. Sem a nehéz helyzetben lévő német fogyasztóknak, sem pedig a német klímaaktivistáknak.

Belgiumban szintén nagy fordulat várható az ország 1999. évi, elöregedő atomerőművek bezárását előirányzó döntésével kapcsolatban. Hiszen ezzel Belgium lenne az egyetlen olyan ország, amelyben mind az atomenergia, mind pedig a szén hiányozna alaperőműként az energiamixből. 2018-ban még atomreaktorok termelték a Belgiumban előállított villamos energia 38 százalékát. A szakértők máris áramkimaradások veszélyére figyelmeztetnek, amelyek hatással lennének az ország fejlett vegyiparára is. Jelenleg egy hatalmas brit beruházás zajlik Antwerpen kikötőjében, ahol az INEOS brit vegyipari cég döntése nyomán több milliárd eurós projekt keretében egy etángáz erőmű épül – ez évtizedek óta az első lenne a maga nemében.

Az amerikai Vogtle projekt

Idén március 30-án a belga kormány új energiacsomagot hagyott jóvá, amelynek értelmében az ország 2020 és 2025 között búcsút mond az atomenergiának. A színfalak mögött, az ország széttagolt politikai környezetében, a pártok többsége viszont máris kezd rájönni arra, hogy az energiaellátásra egyszerűen nincs más fenntartható alternatíva. Az, hogy Franciaországtól vagy más szomszédos országtól várjanak segítséget a villamosenergia-ellátásban, szintén nem tűnik sokkal vonzóbb alternatívának, tekintettel arra, hogy a COVID-19 okozta válság idején már kiderült, az egyes országok jórészt saját eszközeikre voltak kénytelen hagyatkozni.

Az atomenergiát illetően még egy reményteljes változás figyelhető meg az EU szintjén.

Decemberben az EU vezetői megegyeztek arról, hogy az atomenergia is szerepet kap abban, hogy 2050-ig az EU elérje a karbonsemlegességet. Fontos szempont, hogy ezt olyan országok is támogatták, mint Németország, Ausztria és Luxemburg. Franciaország, ahol a villamosenergia-termelés 60 százalékát az atomerőművek adják, mindig is támogatta ezt a lehetőséget.

Pozitív változás figyelhető meg a médiában is. Kezd felnyílni a szeme a baloldaliaknak is, miután világvégeként élték meg Michael Moore új dokumentumfilmjét, amelyben leleplezi a napelemek és a szélturbinák árnyoldalait, még akkor is, ha a dokumentumfilmei nem mindig voltak tudományosan szilárdak.

Szintén érdekes látni, ahogy az atomenergetika mellett kampányolnak Brüsszelben vagy Párizsban a „nuclear pride” aktivistái, miután az atomenergia karbon lábnyoma alacsony.

Üdvözlendő tehát az atomenergiát övező vitákat illetően a változás. A lényeg, hogy az atomenergetika hívei ne menjenek szembe a régi erőművek bezárásával és sehol ne ellenezzék az új atomerőművek építését, lett légyen szó az Egyesült Királyságról, vagy Fehéroroszországról. Az innováció ugyanis képes kezelni az atomenergiával kapcsolatos kihívásokat. Bill Gates, a Microsoft alapítója például nemrég a hagyományos reaktoroknál alacsonyabb hőmérsékleten üzemelő atomerőmű tervét mutatta be.

Látni kell viszont, hogy a világ összes innovációja sem vezet sehová, ha hagyjuk, hogy a félelem legyen a tanácsadónk. Szerencsére az is látszik, hogy az atomenergiához való hozzáállás kezd megváltozni, annak ellenére, hogy a régi félelmek tovább élnek.

A cikk az eredeti anyag szerkesztett változata.

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/96391/pics/lead_800x600.jpg
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

BENYÚJTOTTÁK A PAKS II. BERUHÁZÁS LÉTESÍTÉSIENGEDÉLY-KÉRELMÉT

2020.06.30. 12:10
A Paks II. Atomerőmű beruházás magyar megrendelője, a Paks II. Zrt. 2020. június 30-án – az ütemterv szerint – benyújtotta az Országos Atomenergia Hivatalnak …

Globális trendforduló vs. hazai zöld demagógia

2020.06.19. 20:00
Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával a kormány módosította azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy már az OAH létesítési engedélyének kézhezvétele előtt – külön engedély …

Együttműködési szándéknyilatkozat a bulgáriai Belene Atomerőmű építési projektről

2020.06.18. 22:10
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern 2020. június 18-án együttműködési megállapodást kötött a Framatome …

Fókuszban a nukleáris üzemanyagciklus zárása

2020.06.17. 18:20
A szeverszki Szibériai Vegyi Kombinátban (SZHK), amely a Roszatom nukleáris üzemanyaggyártó vállalata, a TVEL nyugat-szibériai üzeme a Tomszki régióban, megkezdődött a fő technológiai …

Indításra készül Paks II. orosz referencia-erőművének 2. blokkja is

2020.06.15. 11:15
A Szentpétervár melletti Szosznovij Bor városában üzemelő Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének 2. blokkján befejeződött a fizikai indítást …

Exkluzív videó a világ első, kereskedelmi üzemben lévő úszó atomerőművéről

2020.06.10. 17:20
Az atomenergia békés célú alkalmazására gondolva először a hagyományos, szárazföldi atomerőművek jutnak az eszünkbe, de a …

Az európai nukleáris ipar nyílt levele az Európai Unió döntéshozói részére

2020.06.05. 10:45
Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében …

Megkezdődött a BRESZT-OD-300-as gyorsneutronos blokk építésének előkészítése

2020.05.28. 22:45
Oroszországban megkezdődtek az előkészületek a világ első gyorsneutronos, ólomhűtésű atomerőművi blokkjának megépítésére. A …

Belorusz Atomerőmű 1. blokk - befejeződött a nukleáris üzemanyag ellenőrzése

2020.05.25. 16:15
A Belorusz Atomerőműben – melynek főtervezője és fővállalkozója a Roszatom mérnöki vállalata – befejeződött az első blokk …

Megkezdte a teljes körű kereskedelmi üzemet a világ első úszó atomerőműve

2020.05.22. 15:55
2020. május 22-én megkezdte teljes körű kereskedelmi üzemét a világ első úszó atomerőműve, amely a Roszatomhoz tartozó, az orosz …

Ezeket a cikkeket olvastad már?