Fókuszban a nukleáris biztonság és a klímavédelem

2020. május 11-én az InfoRádió Energiavilág című műsorának adtam telefonos interjút az orosz atomjégtörőkkel és a balesetálló üzemanyagokkal kapcsolatban.

Műsorvezető: Akár a négyméteres jégtorlaszokat is képes lesz áttörni az az új generációs atomjégtörő, aminek a megépítéséről pár napja alá írták a megállapodást Oroszországban. A hajót várhatóan 2027-ben állítják üzembe. A részletekről Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő beszélt az InfoRádiónak.

Hárfás Zsolt, atomenergetikai szakértő: Az orosz Roszatomhoz tartozó Atomflot vállalat üzemelteti a világ egyetlen atomjégtörő flottáját, amelynek alapvető feladata az északi hajózási útvonal átjárhatóságának biztosítása, hiszen, hogyha belegondolunk, akkor ez a legrövidebb út, amely Európát a Távol-Kelettel, az ázsiai csendes-óceáni térséggel, valamint Észak-Amerika nyugati partvidékével köti össze. Az útvonal biztosítása érdekében feltétlenül szükség van olyan atommeghajtású jégtörőkre, amelyek képesek akár a négy méter vastagságú jeget is áttörni.

Emellett pedig arról sem feledkezhetünk meg, hogy az ilyen atomjégtörő hajók meghajtásához hatalmas mennyiségű energiára van szükség, amelyet csak reaktorokkal lehet biztosítani. Méghozzá úgy, hogy üzemelés közben az atomjégtörő nem jár légszennyezőanyag-kibocsátással, ezzel is egyértelműen védve a sarkvidéki ökoszisztémát, és elősegítve például a globális klímavédelmi célok elérését. Tehát azért van szükség ilyen atomjégtörőkre, hogy ezt az északi útvonalat biztosítani lehessen az év minden időszakában.

Orosz atomjégtörők fedélzetén (2014)

Műsorvezető: Mennyivel jobb az atommeghajtás, mint mondjuk a dízelmeghajtás? Mi indokolja azt, hogy egy atomreaktor vagy több atomreaktor működjön egy ilyen hajóban?

Hárfás Zsolt: Én úgy gondolom, hogy ennek számos lényeges oka van. Egyrészről lényeges kiemelni, hogy az ilyen típusú reaktorokban a nukleáris üzemanyagot csak öt-hat évente kell kicserélni, ami alapból nagyon gazdaságossá teszi az üzemeltetést. Másrészről például a legújabb jégtörő tervezett üzemideje is negyven év lesz. Mint már korábban is említettem, ezek az atomjégtörő hajók üzemeltetés közben nem bocsátanak ki légszennyező anyagokat, szemben a dízelmeghajtású hajókkal.

Műsorvezető: És ebben a 2027-re elkészülő új hajóban milyen meghajtás lesz?

Hárfás Zsolt: Egyrészről talán a legfontosabb az, hogy ennek a hajónak a működtetését két darab új típusú reaktor fogja biztosítani. Ennek révén a hajó teljesítménye 120 megawatt lesz, és így az új jégtörő képes lesz arra, hogy akár 4 méter vastagságú jégtorlaszokat is áttörjön. A hajócsavarok meghajtását pedig négy darab, egyenként 30 MW teljesítményű elektromos motor fogja biztosítani.

Műsorvezető: Lehet-e tudni arról, hogy mennyibe kerül ez a technológia, mennyibe kerül egy ilyen hajó, vagy akár a meghajtása?

Hárfás Zsolt: Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon versenyképes technológia, hiszen, hogyha nem lenne az, akkor egyrészről nem építenék. Másrészről, hogyha belegondolunk, hogy az ilyen atomjégtörőkkel nagyon sok időt, energiát és pénzt meg lehet spórolni, ha azon az útvonalon közlekedhetnek a nagy áruszállító hajók. Tehát ez is abba az irányba mutat, hogy ez egy versenyképes technológia.

Mindezek mellett talán a legfontosabb, ami a gazdaságosságot támasztja alá, hogy az atomjégtörő hajókban lévő reaktorokban a nukleáris üzemanyagot öt-hat évente kell cserélni, és tulajdonképpen ezek a nukleáris üzemanyagok a hajó építési költségeihez képest minimális részarányt képviselnek a költségben. Tehát nem ez teszi ki a költségek nagy részét, és éppen ezért gazdaságosak az ilyen atomjégtörő hajók.

Műsorvezető: A biztonsági előírások különböznek-e akár egy atomerőműi vagy más atomlétesítmény előírásaitól? Van-e különbség egy ilyen hajóban a működtetéshez, a beüzemeléshez szükséges előírásokban?

A legújabb Leader atomjégtörő

Hárfás Zsolt: A nukleáris biztonság, a biztonság kérdésében nem lehetnek különbségek sem az ilyen típusú atomjégtörőben alkalmazott reaktorok és a hagyományos, a villamos energiát termelő atomerőművek esetében alkalmazott biztonsági megoldások tekintetében sem. Éppen ezért az új, az atomjégtörők tervezésénél is a legfontosabb szempont a lehető legnagyobb biztonság elérése volt.

A jelenleg üzemelő atomjégtörők és az új atomjégtörő is teljes mértékben megfelel a legszigorúbb nukleáris biztonsági elveknek és követelményeknek is. Ezekben az atomjégtörőkben alkalmazott technológiák pedig valójában tényleg úgy lettek kifejlesztve, hogy a sarkvidéki mostoha időjárási körülmények között is biztonságosan és folyamatosan tudjanak üzemelni.

Műsorvezető: Van különbség egyébként a külső hőmérséklet miatt az üzemeltetésben? Másként kell üzemeltetni, más feltételeket kell teremteni, tulajdonképpen másként kell megépíteni egy reaktort akkor, hogyha az Északi-sarkra tervezik, vagy akkor, hogyha az Egyenlítő közelébe?

Hárfás Zsolt: Biztosan vannak minimális eltérések a technológiai kialakításokban, de alapvetően a működési paraméterek és a működési feltételek nem nagyon változnak. Egy ilyen reaktor üzemelését – tekintettel arra, hogy a hajón belül helyezkedik el – a külső hőmérséklet annyira nem befolyásolja, ha rendelkezésre áll a megfelelő hűtési mód a reaktor hűtése érdekében.

Műsorvezető: Nemrégiben itt, az InfoRádió Energiavilág című műsorában arról beszéltünk, hogy Magyarországon hosszú hónapokon keresztül cirkónium anyagtudományi kutatásokat végeztek, merthogy a fűtőelemek új anyaga a cirkónium, amellyel az interjúban elhangzottak szerint nagyobb biztonsággal lehet üzemeltetni az atomerőműveket.

Hárfás Zsolt: Valóban így van. Elöljáróban szintén szeretnék néhány gondolatot megosztani. Az atomenergia-iparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez, megelőz bármilyen más, szakmai vagy politikai természetű szempontot is. Éppen ezért ’a biztonság mindenekelőtt, a biztonságból sohasem elég’ biztonsági filozófia az atomenergia mindennapi részévé vált, és az újabb és újabb fejlesztések még inkább a biztonság növelését szolgálják. Például az orosz TVEL nukleáris üzemanyaggyártó vállalat fejleszti és vezeti be az orosz, majd a globális piacra is azt az úgynevezett toleráns vagy balesetálló üzemanyagot, amely hosszú időn keresztül képes ellenállni az aktív zóna hűtésének zavarából fakadó extrém hőmérséklet-emelkedésnek is.

Itt kapcsolódik be maga az anyagtudomány, hiszen az új balesetálló üzemanyagok esetében az üzemanyag-tabletták vagy hagyományosan urán-dioxid, vagy megnövelt sűrűségű és hővezető képességű uránium-molibdén ötvözetből készültek. Az üzemanyag burkolatául szolgáló pálcákat krómozott cirkónium ötvözetből vagy pedig króm-nikkel ötvözetből gyártják. Tehát az anyagtudomány és a cirkóniummal való különféle kutatások ebbe az irányba is haladnak, hogy újfajta, biztonságosabb, sokkal biztonságosabb nukleáris üzemanyagot lehessen a piacra vinni.

Műsorvezető: És a gyakorlatban hogyan teszi biztonságosabbá üzemzavar esetén az erőművet, illetve a működtetést a cirkónium, illetve ez az újfajta üzemanyag-kazetta?

Hárfás Zsolt: Valójában úgy teszi még biztonságosabbá az üzemeltetést, hogy az újfajta anyagok révén, amelyekből az új típusú üzemanyagok készülnek, olyan plusz biztonsággal egészül ki a rendszer, amelyek biztosítani, garantálni tudják, hogy például, hogyha az aktív zóna elveszti a hűtését, akkor ettől függetlenül hosszú időn keresztül képes legyen ez az új üzemanyag ellenállni az extrém hőterhelésnek. És így például meg lehet akadályozni a hidrogén felszabadulást okozó cirkónium vízgőz reakciónak a megvalósulását is.

Műsorvezető: Ezek a kutatások, illetve ez az új irány már a fukusimai atombaleset előtt elindult, vagy ezt a Japánban látott és tapasztalt baleset ihlette?

Hárfás Zsolt: Én úgy gondolom, hogy ez a fajta kutatási irány már a fukusimai atomerőmű-baleset előtt is megvolt, hiszen ezen új üzemanyag fejlesztés során az anyagok kiválasztásakor természetesen a különböző anyagszerkezeti kutatások mellett már egyértelműen figyelembe vették az orosz atomipar több évtizedes tapasztalatait is. Ugyanis például az anyagok egy részét már sokkal korábban, évtizedekkel ezelőtt is sikeresen alkalmazták például atomjégtörő hajókon, hagyományos atomerőművekben, valamint különböző kísérleti reaktorok esetében is.

Ez a fajta kutatás nem négy, öt, hat, nyolc évvel ezelőttre vezet vissza, hanem sokkal korábbra, hiszen a kutatás-fejlesztés az orosz atomenergetika tekintetében soha nem állt le, folyamatosan zajlik. Tehát újabb és újabb technológiákat vezetnek be a biztonságosabb üzemeltetés érdekében.

Címkék: Makacs tények
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/94782/pics/lead_800x600.jpg
Makacs tények
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Mi történt a Belorusz Atomerőműben?

2020.11.13. 13:20
2020. november 8-án az átadás alatt álló Belorusz Atomerőmű 1-es blokkja váratlanul leállt. Arról, hogy mi történt pontosan, a Belorusz Atomerőművet építő Roszatom illetékes vezetője beszélt a Kommerszant …

Ha a zöldeken múlna, akkor novembertől nem lenne sem áram, sem fűtés

2020.11.11. 21:05
A Paks II. Atomerőmű megépítését ellenzők és a megújuló energiaforrások, főleg a szélenergia lobbistái egyfolytában Németországra mutogatnak …

A zöldenergia minden, csak nem tiszta!

2020.10.16. 10:40
A világ fejlettebb részében, így Európában is, a megújuló iparág fizetett szószólói a klímaválság megoldására egyetlen üdvözítő megoldásként hirdetik a szél- és napenergia minél nagyobb arányú …

A nagy német klímazsákutca

2020.10.07. 16:55
A német energiapolitika sajnálatos módon azonban egy misztikus varázsgömbre és a hitre épül. Arra az elképzelésre, hogy a megújulók arányának drasztikus növelésével és az atomerőművek leállításával garantálni lehet az …

Az atomenergia egyik „Szent Grálja”

2020.09.13. 23:20
Ma már a felelősen gondolkodó és kizárólag csak az emberek és a bolygó jövőjét szem előtt tartó szakemberek, szervezetek és politikusok egyöntetűen kiállnak amellett, hogy a globális klímavédelmi célok …

A hat új atomerőművi blokk lendületet adna a francia gazdaságnak a koronavírus okozta sokk után

2020.05.29. 11:05
Ha Franciaország 6 új EPR típusú atomerőművi blokk építése mellett teszi le a voksát, akkor ez kellően …

Így járul hozzá a paksi atomerőmű az Északi-sarkvidék megmentéséhez

2020.05.20. 20:35
A Paksi Atomerőmű működésének előnyeiről nem kell különösebben győzködni a józanul gondolkodó embereket Magyarországon. Az, hogy Németországhoz …

A koronavírus-járvány ellenére alig csökkent a hazai áramfogyasztás

2020.05.14. 10:50
A járvány egyik következményeként azt láthatjuk, hogy a globális villamosenergia-fogyasztás az idei év első negyedévében 2,5 százalékkal csökkent, …

Csak az atommal és a megújulókkal tartható kordában a felmelegedés

2020.05.06. 12:20
A Nemzetközi Energia Ügynökség a közelmúltban publikálta a Global Energy Review 2020 című tanulmányát, amelyben a koronavírus-járványnak a globális …

A magyar energia- és klímapolitika követendő példa

2020.04.29. 21:50
A magyarországi energia- és klímapolitika követendő példa lehet más országok számára is, hiszen 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet, döntően a Paks …

Ezeket a cikkeket olvastad már?