Elfogadta a nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát a kormány

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége voltam.  

(2020.01.15. 06:49)

Műsorvezető: Beszéljünk az elején arról, hogy hogyan kell gondolkozni egy ország energiabiztonságáról, energiaellátásának megalapozásáról?

Hárfás Zsolt: Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen egy villamosenergia-fogyasztónak éjjel-nappal, télen-nyáron szüksége van villamos energiára.

Műsorvezető: És ez mára már természetes.

Hárfás Zsolt: Ez természetes, tehát éppúgy szükséges egy mobiltelefon feltöltéséhez, az iparhoz, a közlekedéshez vagy bármi máshoz. Ezt a villamos energiát meg is kell tudni termelni. Egyértelmű, hogy csak időjárásfüggő megújulókkal, az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt, nem lehet egy ország ellátásbiztonságát garantálni. Tehát szükség van olyan alaperőművekre, például atomerőművekre, amelyek valóban télen-nyáron, éjjel-nappal képesek villamos energiát termelni. Különösen úgy, hogy meg tudjanak felelni például a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi céloknak is.

Műsorvezető: Ugye, itt az alaperőműveknél a természeti összefüggésekkel és adottságokkal kapcsolatban van háromféle út. Lehet szénnel, aztán lehet vízzel, meg lehet a legtisztábbal, atomenergiával.

Hárfás Zsolt: Igen.

Műsorvezető: Most itt a harmadikról van szó, Magyarország ezt választotta. Egyrészt, mert nincsenek alkalmas folyók. A szén, ugye tudjuk, hogy mennyire szennyező. Ez csak döntés kérdése, vagy az is számít, hogy mi áll rendelkezésre? Mert például Kína továbbra is a szénerőműveket üzemelteti.

Hárfás Zsolt: Ugye, azt is fontos látnunk, hogy az Európai Unióban az energiamix meghatározása szuverén tagállami hatáskör. Tehát annak a meghatározása, hogy egy adott tagország milyen összetételben termeli meg a villamos energiát, azt az adott országnak magának kell eldöntenie. Figyelembe véve a gazdasági és a műszaki lehetőségeket, vagy pedig a földrajzi adottságokat. Tehát lehet, hogy van olyan ország, amely inkább az atomenergiára támaszkodik, mint például Franciaország is, ahol a villamosenergia-termelés 70-75 százalékát atomerőművek állítják elő. Ezzel szemben például jelenleg ott van Lengyelország, ahol a villamosenergia-termelés kilencven százalékát szénerőművek állítják elő. Ott van Németország, amely azt a célt tűzte ki, hogy a megújulókat minél nagyobb részarányban kívánja alkalmazni, miközben leállítja a klímabarát atomerőműveket…

Műsorvezető: Ugye, ez, bocsánat, ott zöld követelés volt.

Hárfás Zsolt: Igen.

Műsorvezető: Aztán megindult a ligniterőmű, amely viszont tudjuk, hogy mennyire terheli a környezetet.

Hárfás Zsolt: Igen. Minden országnak saját magának kell meghatároznia az energiamixét és ebbe tulajdonképpen senki nem szólhat bele, mert egy adott ország tudja azt, hogy milyen lehetőségei vannak. Ez alapján határozza meg azokat a preferenciákat, amelyek alapján az adott ország kialakítja a saját energiastratégiáját. Magyarország azt az utat választja – ami egy helyes út –, hogy egyrészről atomerőművekre támaszkodik, a Paks I-re, meg majd a Paks II. Atomerőműre, 2030-ig. Eközben jelentősen fejleszti a naperőműveket is. Ennek a két pillérnek köszönhetően én úgy gondolom, hogy Magyarország egy követendő példa lehet 2030-ra, hiszen ekkor a villamosenergia-termelésünk 90 százalékát már klímabarát módon fogjuk előállítani. Ezzel például megelőzzük majd Németországot is, hiszen ott 2030-ra csak 65 százalék a megújulós célkitűzés. De az sem biztos, hogy ezt teljesíteni tudják majd. Különösen úgy, hogy leállítják a klímavédelmi szempontból roppant előnyös atomerőműveket.

Műsorvezető: Miért számít az atomenergia tiszta energiának?

Hárfás Zsolt: Ez is egy nagyon fontos kérdés. Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes villamosenergia-termelési módoknak milyen a kibocsátása a teljes életciklusra vonatkoztatva, akkor azt láthatjuk, hogy az atomerőműveknek a teljes életciklusra vonatkoztatott kibocsátása csak 12 g/kWh. Ezzel szemben például a gázerőműveknek 490, a szénerőműveknek pedig 820 g/kWh. Tehát ez is azt mutatja, hogy a klímavédelmi célok elérése érdekében egyrészről a nagyon alacsony kibocsátású atomenergiára és a megújulókra kell támaszkodni, miközben a klímavédelmi szempontból roppant káros fosszilis részarányt pedig radikálisan csökkenteni kell, hiszen csak így tudjuk elérni a céljainkat.

Műsorvezető: A fukusimai baleset után Németországban is, meg más országokban is fellángolt a környezetvédők körében az az aggodalom, hogy itt most már akkor veszélyesek ezek az erőművek, meg kell ezeket szüntetni. Milyen arányban működnek atomerőművek a világban, hogy gondolkoznak ezekről, és milyen arányúak a balesetek?

Hárfás Zsolt: Ezt a kérdést kétfelé választanám. Egyrészről nagyon ritkák az ilyen balesetek, és a nukleáris ipar ezekből a balesetekből mindig tanulni szokott. Tehát a tanulságokat mindig beépíti a legújabb típusokba. Jelen pillanatban pedig azt lehet mondani, hogy például, ami Pakson is épülni fog, a két új orosz típusú blokk, az a világ egyik legbiztonságosabb blokktípusa. Hiszen számos olyan biztonságvédelmi rendszert beépítenek, ami azt garantálja, hogy tulajdonképpen ne legyen veszélyes az emberre és a környezetre nézve az atomenergia.

A kérdés másik része: én úgy látom, hogy a világ egyre jobban felismeri azt, hogy nagy mennyiségben, a klímavédelmi ellátásbiztonság és versenyképességi céloknak is megfelelve, villamos energiát csak és kizárólag atomerőművekkel lehet megtermelni. Ez látszik az építési tendenciákban is, hiszen jelen pillanatban is 52 új blokkot építenek világszerte. A közeljövőben, a következő években, évtizedekben pedig további 450 új blokk építésével számolnak. Ha pedig az elmúlt évek tendenciáit nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy 2016 és 2019 között például 28 új blokk kezdte meg világszerte a működését. Az idei évben pedig további 15 követheti.

Műsorvezető: Nyilván az atomenergia azért az egy nagyon speciális technológia. Kik foglalkoznak ezzel a világon világszínvonalon? Tehát kik azok, akik az élmezőnyben vannak?

Hárfás Zsolt: Azt el kell mondani, hogy ez a piac egy nagyon szűk piac, tehát atomerőművet építeni nem mindenki tud. Ehhez meg kell lennie a sok évtizedes tudásnak, a technológiának, a finanszírozási lehetőségeknek, és még lehetne sorolni számos ilyen tényezőt. Én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban az orosz fél az, aki világszínvonalú technológiát épít. Magyarországon is az orosz fél, a Roszatom fogja megépíteni a két új paksi blokkot. Emellett ott van az amerikai Westinghouse vagy a franciák is, de hogy ha az összmegrendelés-állományt és a tendenciákat nézzük, akkor jelen pillanatban az orosz félnek van a legnagyobb megrendelésállománya új blokkok építése tekintetében…

Műsorvezető: Világszerte.

Hárfás Zsolt: Világszerte.

Műsorvezető: Hogy áll akkor, ha ez elkészül, hogy néz ki akkor Magyarország energiatérképe, energiabiztonsága?

Hárfás Zsolt: Én úgy gondolom, hogyha Paks II. atomerőművet megépítjük, akkor Magyarország ellátásbiztonsága garantálva lesz, hiszen a Paksi Atomerőművel kiegészülve a 2030-as években az atomenergia közel 60 százalékot biztosíthat majd a hazai fogyasztásból. Ilyen szempontból roppant fontos a két új paksi blokk megépítése. Hozzá kell tenni azt is, hogy Magyarországon, ugye, évről évre esnek ki erőművek a villamosenergia-termelésből. A 2030-as évekig is nagyon sok ki fog esni a termelésből, miközben folyamatosan növekvő villamosenergia-fogyasztással is találkozunk. Ezen időtávig tehát 6-7000 MW új kapacitást kell beépíteni a rendszerbe. Ennek alapvető pillére lesz a Paks II. Atomerőmű és a megújuló energiaforrások közül a naperőművek.

Műsorvezető: Köszönöm szépen! Hárfás Zsoltot, energetikai mérnököt hallották az elmúlt percekben.

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/88953/pics/lead_800x600.png
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

A Tianvani Atomerőmű az orosz és a kínai atomipari szakemberek professzionalizmusának bizonyítéka

2020.01.20. 16:45
A Tianvani Atomerőmű Oroszország és Kína legnagyobb közös atomenergetikai projektje. Az erőműben …

Rekordot döntött az oroszországi atomerőművek villamosenergia-termelése

2020.01.10. 16:40
Az orosz atomerőművek – a Roszatom állami konszern villamos energetikai divíziójához tartozó Roszenergoatom konszern leányvállalatai – újabb …

Megkezdte a villamosenergia-termelést a világ első úszó atomerőműve

2019.12.19. 16:05
2019. december 19-én, helyi idő szerint 11:00 órakor az oroszországi Pevek városában a világ első úszó atomerőműve csatlakozott a …

Nem hallják az új idők szavát az atomellenes zöldek

2019.12.16. 16:05
Az Európai Unió tagállamainak vezetői konszenzusra jutottak abban, hogy 2050-re el kell érni a klímasemlegességet és ehhez, valamint a fosszilis részarány radikális csökkentésének …

Áttörések az atomenergetikában

2019.12.10. 12:30
Nemzetközileg elfogadott tény, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen pillére a globális klímaváltozás és az energiaszegénység elleni harcnak. Az ENSZ után az Európai Parlament is kinyilvánította ezt, ami igazi áttörés, …

Újabb történelmi rendszerterhelési csúcs született

2019.12.05. 12:00
Idén még csak néhány nappal ezelőtt esett le az első hó és érkezett meg a hideg, de máris megdőlt az eddigi, 2019. január 23-án, a déli órákban mért 6926 MW-os (15 perces) abszolút …

A Roszatom a logisztikában is előrelép

2019.12.04. 09:25
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern kisebbségi részesedést szerzett a Delo logisztikai vállalatcsoportban (az egyik legnagyobb orosz logisztikai vállalatcsoport).

A bolygó jövője a tét

2019.12.03. 22:10
Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a …

A jövő záloga: együtt az atom és a megújulók

2019.11.20. 20:35
Az atomenergia hazai és nemzetközi ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról. Arra alapozzák ezt, hogy a megújuló …

Hamis zöld próféciák és a rögvalóság

2019.11.12. 11:30
Az atomerőművek, különösen a Paks II. Atomerőmű ellenzőinek eszmefuttatásairól a klasszikussá vált vicc jut eszembe: igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz csak nem osztogatnak, …

Ezeket a cikkeket olvastad már?