Elfogadta a nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát a kormány

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége voltam.  

(2020.01.15. 06:49)

Műsorvezető: Beszéljünk az elején arról, hogy hogyan kell gondolkozni egy ország energiabiztonságáról, energiaellátásának megalapozásáról?

Hárfás Zsolt: Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen egy villamosenergia-fogyasztónak éjjel-nappal, télen-nyáron szüksége van villamos energiára.

Műsorvezető: És ez mára már természetes.

Hárfás Zsolt: Ez természetes, tehát éppúgy szükséges egy mobiltelefon feltöltéséhez, az iparhoz, a közlekedéshez vagy bármi máshoz. Ezt a villamos energiát meg is kell tudni termelni. Egyértelmű, hogy csak időjárásfüggő megújulókkal, az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt, nem lehet egy ország ellátásbiztonságát garantálni. Tehát szükség van olyan alaperőművekre, például atomerőművekre, amelyek valóban télen-nyáron, éjjel-nappal képesek villamos energiát termelni. Különösen úgy, hogy meg tudjanak felelni például a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi céloknak is.

Műsorvezető: Ugye, itt az alaperőműveknél a természeti összefüggésekkel és adottságokkal kapcsolatban van háromféle út. Lehet szénnel, aztán lehet vízzel, meg lehet a legtisztábbal, atomenergiával.

Hárfás Zsolt: Igen.

Műsorvezető: Most itt a harmadikról van szó, Magyarország ezt választotta. Egyrészt, mert nincsenek alkalmas folyók. A szén, ugye tudjuk, hogy mennyire szennyező. Ez csak döntés kérdése, vagy az is számít, hogy mi áll rendelkezésre? Mert például Kína továbbra is a szénerőműveket üzemelteti.

Hárfás Zsolt: Ugye, azt is fontos látnunk, hogy az Európai Unióban az energiamix meghatározása szuverén tagállami hatáskör. Tehát annak a meghatározása, hogy egy adott tagország milyen összetételben termeli meg a villamos energiát, azt az adott országnak magának kell eldöntenie. Figyelembe véve a gazdasági és a műszaki lehetőségeket, vagy pedig a földrajzi adottságokat. Tehát lehet, hogy van olyan ország, amely inkább az atomenergiára támaszkodik, mint például Franciaország is, ahol a villamosenergia-termelés 70-75 százalékát atomerőművek állítják elő. Ezzel szemben például jelenleg ott van Lengyelország, ahol a villamosenergia-termelés kilencven százalékát szénerőművek állítják elő. Ott van Németország, amely azt a célt tűzte ki, hogy a megújulókat minél nagyobb részarányban kívánja alkalmazni, miközben leállítja a klímabarát atomerőműveket…

Műsorvezető: Ugye, ez, bocsánat, ott zöld követelés volt.

Hárfás Zsolt: Igen.

Műsorvezető: Aztán megindult a ligniterőmű, amely viszont tudjuk, hogy mennyire terheli a környezetet.

Hárfás Zsolt: Igen. Minden országnak saját magának kell meghatároznia az energiamixét és ebbe tulajdonképpen senki nem szólhat bele, mert egy adott ország tudja azt, hogy milyen lehetőségei vannak. Ez alapján határozza meg azokat a preferenciákat, amelyek alapján az adott ország kialakítja a saját energiastratégiáját. Magyarország azt az utat választja – ami egy helyes út –, hogy egyrészről atomerőművekre támaszkodik, a Paks I-re, meg majd a Paks II. Atomerőműre, 2030-ig. Eközben jelentősen fejleszti a naperőműveket is. Ennek a két pillérnek köszönhetően én úgy gondolom, hogy Magyarország egy követendő példa lehet 2030-ra, hiszen ekkor a villamosenergia-termelésünk 90 százalékát már klímabarát módon fogjuk előállítani. Ezzel például megelőzzük majd Németországot is, hiszen ott 2030-ra csak 65 százalék a megújulós célkitűzés. De az sem biztos, hogy ezt teljesíteni tudják majd. Különösen úgy, hogy leállítják a klímavédelmi szempontból roppant előnyös atomerőműveket.

Műsorvezető: Miért számít az atomenergia tiszta energiának?

Hárfás Zsolt: Ez is egy nagyon fontos kérdés. Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes villamosenergia-termelési módoknak milyen a kibocsátása a teljes életciklusra vonatkoztatva, akkor azt láthatjuk, hogy az atomerőműveknek a teljes életciklusra vonatkoztatott kibocsátása csak 12 g/kWh. Ezzel szemben például a gázerőműveknek 490, a szénerőműveknek pedig 820 g/kWh. Tehát ez is azt mutatja, hogy a klímavédelmi célok elérése érdekében egyrészről a nagyon alacsony kibocsátású atomenergiára és a megújulókra kell támaszkodni, miközben a klímavédelmi szempontból roppant káros fosszilis részarányt pedig radikálisan csökkenteni kell, hiszen csak így tudjuk elérni a céljainkat.

Műsorvezető: A fukusimai baleset után Németországban is, meg más országokban is fellángolt a környezetvédők körében az az aggodalom, hogy itt most már akkor veszélyesek ezek az erőművek, meg kell ezeket szüntetni. Milyen arányban működnek atomerőművek a világban, hogy gondolkoznak ezekről, és milyen arányúak a balesetek?

Hárfás Zsolt: Ezt a kérdést kétfelé választanám. Egyrészről nagyon ritkák az ilyen balesetek, és a nukleáris ipar ezekből a balesetekből mindig tanulni szokott. Tehát a tanulságokat mindig beépíti a legújabb típusokba. Jelen pillanatban pedig azt lehet mondani, hogy például, ami Pakson is épülni fog, a két új orosz típusú blokk, az a világ egyik legbiztonságosabb blokktípusa. Hiszen számos olyan biztonságvédelmi rendszert beépítenek, ami azt garantálja, hogy tulajdonképpen ne legyen veszélyes az emberre és a környezetre nézve az atomenergia.

A kérdés másik része: én úgy látom, hogy a világ egyre jobban felismeri azt, hogy nagy mennyiségben, a klímavédelmi ellátásbiztonság és versenyképességi céloknak is megfelelve, villamos energiát csak és kizárólag atomerőművekkel lehet megtermelni. Ez látszik az építési tendenciákban is, hiszen jelen pillanatban is 52 új blokkot építenek világszerte. A közeljövőben, a következő években, évtizedekben pedig további 450 új blokk építésével számolnak. Ha pedig az elmúlt évek tendenciáit nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy 2016 és 2019 között például 28 új blokk kezdte meg világszerte a működését. Az idei évben pedig további 15 követheti.

Műsorvezető: Nyilván az atomenergia azért az egy nagyon speciális technológia. Kik foglalkoznak ezzel a világon világszínvonalon? Tehát kik azok, akik az élmezőnyben vannak?

Hárfás Zsolt: Azt el kell mondani, hogy ez a piac egy nagyon szűk piac, tehát atomerőművet építeni nem mindenki tud. Ehhez meg kell lennie a sok évtizedes tudásnak, a technológiának, a finanszírozási lehetőségeknek, és még lehetne sorolni számos ilyen tényezőt. Én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban az orosz fél az, aki világszínvonalú technológiát épít. Magyarországon is az orosz fél, a Roszatom fogja megépíteni a két új paksi blokkot. Emellett ott van az amerikai Westinghouse vagy a franciák is, de hogy ha az összmegrendelés-állományt és a tendenciákat nézzük, akkor jelen pillanatban az orosz félnek van a legnagyobb megrendelésállománya új blokkok építése tekintetében…

Műsorvezető: Világszerte.

Hárfás Zsolt: Világszerte.

Műsorvezető: Hogy áll akkor, ha ez elkészül, hogy néz ki akkor Magyarország energiatérképe, energiabiztonsága?

Hárfás Zsolt: Én úgy gondolom, hogyha Paks II. atomerőművet megépítjük, akkor Magyarország ellátásbiztonsága garantálva lesz, hiszen a Paksi Atomerőművel kiegészülve a 2030-as években az atomenergia közel 60 százalékot biztosíthat majd a hazai fogyasztásból. Ilyen szempontból roppant fontos a két új paksi blokk megépítése. Hozzá kell tenni azt is, hogy Magyarországon, ugye, évről évre esnek ki erőművek a villamosenergia-termelésből. A 2030-as évekig is nagyon sok ki fog esni a termelésből, miközben folyamatosan növekvő villamosenergia-fogyasztással is találkozunk. Ezen időtávig tehát 6-7000 MW új kapacitást kell beépíteni a rendszerbe. Ennek alapvető pillére lesz a Paks II. Atomerőmű és a megújuló energiaforrások közül a naperőművek.

Műsorvezető: Köszönöm szépen! Hárfás Zsoltot, energetikai mérnököt hallották az elmúlt percekben.

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/88953/pics/lead_800x600.png
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Jelentős orosz hozzájárulás az ITER-hez

2020.07.31. 21:45
Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója részt vett a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER - International Thermonuclear Experimental Reactor) …

Paks II. második referenciablokkja is üzemre kész

2020.07.19. 22:40
Ma már szinte közhelyszámba megy, hogy amennyiben komolyan vesszük a globális klímavédelmi célok teljesülését, akkor az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő részarányára …

AZ MVM ZRT. ÉS A RUSATOM SERVICE RT. KÖZÖS VÁLLALATOT ALAPÍTOTT

2020.07.08. 20:25
Az MVM Zrt. és a Rusatom Service Rt. – a Roszatom állami konszern leányvállalata – vegyesvállalatot alapított Magyarországon European Power Services Zrt. néven.

BENYÚJTOTTÁK A PAKS II. BERUHÁZÁS LÉTESÍTÉSIENGEDÉLY-KÉRELMÉT

2020.06.30. 12:10
A Paks II. Atomerőmű beruházás magyar megrendelője, a Paks II. Zrt. 2020. június 30-án – az ütemterv szerint – benyújtotta az Országos Atomenergia Hivatalnak …

Globális trendforduló vs. hazai zöld demagógia

2020.06.19. 20:00
Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával a kormány módosította azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy már az OAH létesítési engedélyének kézhezvétele előtt – külön engedély …

Együttműködési szándéknyilatkozat a bulgáriai Belene Atomerőmű építési projektről

2020.06.18. 22:10
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern 2020. június 18-án együttműködési megállapodást kötött a Framatome …

Fókuszban a nukleáris üzemanyagciklus zárása

2020.06.17. 18:20
A szeverszki Szibériai Vegyi Kombinátban (SZHK), amely a Roszatom nukleáris üzemanyaggyártó vállalata, a TVEL nyugat-szibériai üzeme a Tomszki régióban, megkezdődött a fő technológiai …

A félelem rossz tanácsadó, ha atomenergiáról van szó

2020.06.16. 11:30
Pieter Cleppe írása az EURACTIV médiahálózat oldalán jelent meg. Célja egyezik a média küldetésével, ezért igyekszik a fenntartható és felelősségteljes kommunikációt …

Indításra készül Paks II. orosz referencia-erőművének 2. blokkja is

2020.06.15. 11:15
A Szentpétervár melletti Szosznovij Bor városában üzemelő Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének 2. blokkján befejeződött a fizikai indítást …

Exkluzív videó a világ első, kereskedelmi üzemben lévő úszó atomerőművéről

2020.06.10. 17:20
Az atomenergia békés célú alkalmazására gondolva először a hagyományos, szárazföldi atomerőművek jutnak az eszünkbe, de a …

Ezeket a cikkeket olvastad már?