Nem hallják az új idők szavát az atomellenes zöldek

Az Európai Unió tagállamainak vezetői konszenzusra jutottak abban, hogy 2050-re el kell érni a klímasemlegességet és ehhez, valamint a fosszilis részarány radikális csökkentésének érdekében a tagállamok az atomenergiát is igénybe vehetik.

Az atomellenes magyar zöldszervezetek és osztrák támogatóik ezt viszont mindmáig nem akarják tudomásul venni.

A csütörtöki európai uniós csúcstalálkozón elfogadott határozat egyértelműen kiemeli, hogy „minden tagországnak jogában áll döntenie a saját energiamixéről, azaz megválasztani a számára legmegfelelőbb technológiát. Egyes tagállamok jelezték, hogy a nemzeti energiamix részeként atomenergiát használnak.” Mindez igazi áttörést jelent, hiszen ez 180 fokos fordulat a korábbi uniós állásponthoz képest.

Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Uniónak erős jelzést kell küldenie a világnak a klímaváltozás ügyében. Ezzel együtt Németország kitart a korábbi döntése mellett és leállítja a klímabarát atomerőműveket. A németek atomellenességét támogatják az osztrákok is, akik minden lehetőséget megragadnak arra, hogy megpróbálják elgáncsolni az új atomerőművek építését.

klímavédelmi célok elérésének alapvető pillére - Forrás: Hárfás Zsolt

A szomszédban nem fogadják el, hogy egyes országoknak a globális klímavédelmi célok teljesítéséhez a megújuló energiaforrások mellett az atomerőművek részarányának növelésére is szüksége van. Ez a helyzet jellemzi például Magyarországot, amely nem rendelkezik olyan mennyiségű vízenergiával, mint Ausztria. Ezt a tényt figyelmen kívül hagyva az osztrákok a Paks II. projekt akadályozása érdekében mindmáig magyarországi atomellenes szervezeteket támogatnak.

 

Paks II. ellenzői osztrák apanázst kapnak

 

Az Energiaklubot szponzoráló osztrák szervezetek, köztük az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium apanázsáért cserébe a Paks II. ellen további jogi eljárások indítását várják Bécsben, amiről itt és itt olvasható bővebben. Ezzel kapcsolatban nemrég Juhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője azonnali kérdést intézett Süli János tárca nélküli miniszterhez. Az Energiaklub mellett van azonban egy másik szervezet, a Greenpeace Magyarország, amely szintén minden lehetőséget megragad arra, hogy a két új paksi blokk megépítését megakadályozza.

A szervezet tavalyi egyszerűsített éves beszámolójából és közhasznúsági mellékletéből kiderül, hogy az Greenpeace Magyarország Egyesület 11 tagja közül 10 bécsi lakhellyel rendelkezik, a szervezet elnöke, alelnöke, titkára és gazdasági vezetője – nem túl meglepő módon – osztrák. Az atomellenes tevékenységüket pedig a bécsi székhelyű Greenpeace Central and Eastern Europe támogatja. A magyar egyesület osztrák támogatásával kapcsolatban a beszámolóban ez olvasható:

 

„2018-ban tovább dolgoztunk azon, hogy minél több magyar ember számára váljanak elérhetővé a megújuló energiaforrások. Ez azonban lehetetlen a tervezett veszélyes és gazdaságtalan Paks II. beruházással. Petícióban követeltük a kormánytól több tízezer magyar emberrel együtt: állítsák le a Paks II. projektet, és kezdjék el egy megújulókon alapuló, tiszta és biztonságos energiarendszer kiépítését…”

 

Sőt, a Greenpeace Magyarország Egyesület 2017. évi hasonló beszámolója szintén a bécsi székhelyű Greenpeace Central and Eastern Europe támogatásáról árulkodik. E támogatással kapcsolatban ezt írják:

 

„…megakadályoztuk a hazai atomtörvény súlyos kockázatokat rejtő módosításait; megfellebbeztük Paks II. környezetvédelmi hatástanulmányát; folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot a világ energetikai trendjeiről és a Paks II. beruházás kockázatairól…”

 

A Greenpeace klímavészhelyzetről beszél, miközben a klímabarát atomerőműveket támadja - FORRÁS: AFP/KENZO TRIBOUILLARD

 

A 2014-2016. évi beszámolók szintén osztrák pénzeket mutatnak az Egyesület atomenergia-ellenes tevékenységének finanszírozásában. Az Energiaklub után a Greenpeace Magyarország Egyesületről is kiderült, hogy a Paks II. Atomerőmű-ellenes tevékenységük mögött osztrák szálak húzódnak, azaz ezek szervezetek idegen érdekek mentén próbálják a szuverén magyar kormány döntését támadni a két új paksi blokk megépítésével összefüggésben.

 

A bécsi támogatást igyekeznek megszolgálni…

 

Nyilván az osztrákok jóindulatát és pénzét meg is kell szolgálni. Erre utalnak Perger Andrásnak, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelősének nyilatkozatai is. A nyilvánvaló csúsztatásokat és energetikai szakmai képtelenségeket tartalmazó legutóbbi nyilatkozatát részletesen elemeztem és kiderült, hogy Perger András az alapvető energetikai fogalmakkal sincsen tisztában, sőt még a kWh és a MWh között sem nagyon tud különbséget tenni.

A minap a Magyar Narancs közölte Perger András azt a cikkét, amelyben – többek között – arról értekezik a Greenpeace atomellenes lobbistája, hogy számára érthetetlen, miért szükséges atomerőmű Magyarországnak, ha az „drága, veszélyes és a több százezer évig sugárzó hulladékával kezdeni semmit sem tudó atomenergetikának leáldozott”. A cikkben finn és magyar engedélyezési „problémákról” és például arról is olvashatunk, hogy a „megújulók már rég megnyerték az energiapiacért folytatott versenyt”. De a kampányfelelős még attól sem tudott elszakadni, hogy a Paks II. Atomerőmű helyett inkább az energiahatékonysági- és takarékossági beruházásokba és a megújulókba kellene fektetni, mivel azok idő- és költséghatékonyak…

 

Ezzel szemben a tények…

 

Perger András úgy beszél klímaválságról, hogy közben megkérdőjelezi a klímabarát atomerőművek szükségességét, amivel a szén- és gázerőművek rendszerben tartását segítené elő. Szakmai egyszeregy, hogy az időjárásfüggő megújulókkal, különösen nap- és szélerőművekkel – az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt – nem lehet biztosítani egy ország villamosenergia-ellátását, azaz ha nem lennének atomerőművek, akkor csak szénnel, gázzal vagy importtal lehetne pótolni a hiányukat.

 

A Paks II. Atomerőmű referenciája a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítése - Kép: Roszatom

A finn Hanhikivi-1 és a magyar Paks II. projekt engedélyezésével felmerült „aggodalmakkal” kapcsolatban annyit érdemes megjegyezni, hogy az engedélyezés szigorúsága az atomenergetikai iparban teljességgel érthető, hiszen a nukleáris biztonság elsőrendű, megelőz bármilyen más, gazdasági vagy politikai természetű szempontot. Éppen ezért a magyar és a finn kormánynak, valamint az új blokkokat építő Roszatomnak is az a legfontosabb, hogy a lehető legbiztonságosabb, a nemzetközi és az adott ország nukleáris biztonsági követelményeinek maximálisan megfelelő egységek épüljenek.

 

Talmi sikerek a német megújuló fronton

 

Perger Andrásnak az a képzete, hogy a megújulók megnyerték az energiapiacért folytatott versenyt. A szerző hevenyészett megfogalmazásából az derül ki, hogy szerinte a megújulókba való befektetés a klímavédelmi szempontból kamatozik is – nos, ez a gondolat szintén megér egy misét. Minden bizonnyal alapvetően a megújuló energiaforrások fellegvárának kikiáltott Németországra gondolhatott a Greenpeace klímafelelőse, ahol politikai alapon erőteljesen támogatják a megújulókat, a klímabarát atomerőműveket pedig leállítják.

Miközben a Greenpeace és társai a drága atomenergiáról beszélnek és gazdaságos megújulókról, addig a valóság ennek éppen az ellenkezője. Németországban csak az idén 27,3 milliárd euróval (csaknem 9000 milliárd forint!) támogatják a megújulókat csak azért, hogy működni tudjanak. Emiatt ma a berlini lakossági fogyasztó fizeti a legtöbbet a villamos energiáért Európában, ugyanis az átlagos ár átszámítva – 2019. novemberi adatok szerint – 108 forint/kilowattóra, miközben Budapesten csak 37,5 forint.

 

A Philippsburg Atomerőmű - Fotó: EnBW/Daniel Meier-Gerber

 

Németország 2019. december 31-én az atomerőmű-ellenes politikai döntés végrehajtásaként leállítja a még üzemelő 7 blokk közül a Philippsburg 2 atomerőművi blokkot, amely évente mintegy 10 TWh klímabarát villamos energiát termelt és ez közel 9 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzte meg. Észszerűtlen és a klímavédelmi célokkal is szembemenő döntésről van szó, hiszen egy klímabarát és teljesen biztonságosan üzemelő atomerőművi blokkot zárnak be. Ha e helyett inkább szénerőműveket állítanának le, akkor 9 millió tonnával beljebb lenne Németország 2050-hez, ugyanis ennyivel csökkenhetett volna évente a német szén-dioxid-kibocsátás.

Arról nem is beszélve, hogy 2008-ban még közel 140 TWh klímabarát villamos energiát termeltek a német atomerőművek, amely érték az utolsó blokkok 2022. december 31-i bezárást követően 0 TWh lesz. Ha az összes atomerőmű helyett szénerőműveket zártak volna be, akkor csak ebből kifolyólag évente mintegy 130 millió tonnával tudták volna csökkenteni a kibocsátásukat. Nem ezt teszik… Németország példája inkább azt mutatja, hogy a túlzott megújulós fejlesztéseknek és az atomellenességnek súlyos következményei vannak. Egyik ilyen következmény, hogy falvakat és templomokat rombolnak a szénerőművek kedvéért.

Szavak nélkül…

Ráadásul Németországban az energetikai „zöld fordulat" ellenére az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás a magyar értéknél még mindig 50-60 százalékkal magasabb! A németországi valós helyzetről itt és itt olvasható részletes elemzés.

 

Paks II. egyáltalán nem pénznyelő, sőt…

 

Miközben Perger András arról beszél, hogy a Paks II. Atomerőmű semmilyen klímapolitikai előnyt nem hoz, a valóság az, hogy a két új paksi blokk megépítését követően évente 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehet majd elkerülni. A Paks II. Atomerőmű „drágasága” pedig valótlanság, hiszen Brüsszelben éppen azt állapították meg, hogy a Paks II. Atomerőmű teljes életciklusa alatt a várható hozam 7,35 százalék, és ez csak fél százalékkal marad el a piaci befektetők által elvárt szokásos hozamától. Ez sokkal több is lehet, hiszen azóta a szén-dioxid kvóta értéke sokszorosára növekedett. Az igazi „drága” áramtermelési módok, mint a fenti német példa is mutatja, a megújulók, amelyeket a működésük érdekében közvetlen vagy közvetett módon támogatni szükséges.

Hogyan működik egy modern atomerőmű?

 

Hőszigetelés két új paksi blokk!

 

A Paks II. Atomerőmű ellenzőinek jó lenne azt is megérteniük, hogy a házak hőszigetelése nem alternatívája a két új blokk megépítésének. Épületszigeteléssel akkor lehetne spórolni az áramon, ha ezeket az ingatlanokat villamos energiával fűtenék. Ez azonban az új építésű lakóépületekre sem jellemző. Ahol korszerűsítésre van szükség, a fűtést zömmel fosszilis források felhasználásával oldják meg, azaz a szigetelés és az áramfogyasztás közötti kapcsolat elhanyagolható, irreleváns. Sőt, a fűtés-korszerűsítések során a hőszivattyús rendszerek elterjedésével a villamosenergia-szükséglet még inkább növekedni fog, nem is beszélve az e-mobilitás elterjedésével, valamint a gazdaság fejlődésével összefüggő igénynövekedésről.

Miközben Perger András csökkenő villamosenergia-fogyasztásról álmodozik, addig a valós helyzet ennek az ellenkezője. Magyarországon évek óta növekvő villamosenergia-fogyasztással találkozunk. A 2019. december 4-i új 7099 MW-os rendszerterhelési csúcsot követően már másnap, azaz december 5-én új történelmi csúcs született 7105 MW (15 perces) értéken, amelyből az import 2402 MW volt. Az új csúcsérték 179 MW-tal több, mint a 2019. január 23-i történelmi csúcs! Sőt, december 5-én délután 16 óra 43 perc körül a pillanatnyi rendszerterhelés értéke még magasabb lett, a 7150 MW értéket is elérte! Ez is azt mutatja, hogy a Paks II. Atomerőmű kapacitására már most is égető szükség lenne. A jövőben pedig a helyzet csak súlyosbodni fog, hiszen számos alaperőművi kapacitás fog kiesni a rendszerből.

2019. december 5. - Az újabb történelmi rendszerterhelési csúcs pillanata - Forrásadat: MAVIR

Az ábrán is látható, hogy a hazai megújulók „nem álltak a helyzet magaslatán”, hiszen a történelmi csúcs pillanatában a szélerőművek csak 94 MW teljesítményt adtak a beépített, mintegy 270 MW-ból (aktuális KÁT adat), a naperőművek pedig csak elképesztően alacsony, 9 MW-ot biztosítottak a rendszer számára, a csúcsterhelés ugyanis a naplemente után következett be. Jelenleg a rendszerbe beépített naperőművi kapacitás 900-1000 MW körül (szeptember végén 831 MW volt a KÁT rendszerben) van. A villamosenergia-rendszerben feltétlenül szükség van olyan alaperőművi kapacitásokra, amelyek az időjárástól és a napszaktól függetlenül képesek a folyamatos villamosenergia-termelésre, és ebben Paks II. nélkülözhetetlen szerepet fog betölteni.

Mint a fentiekből kiviláglik, az Energiaklubhoz hasonlóan a Greenpeace Magyarország Egyesület is idegen érdekek mentén támadja a Paks II. projektet, miközben alapvető nemzeti érdek, hogy megépüljön a két új paksi blokk. Csak így szavatolható az ellátásbiztonság és a klímavédelmi célok elérése, valamint az olcsó villamos energia rendelkezésre állása.

A cikk első alkalommal az origo.hu hírportálon jelent meg.

Címkék: Makacs tények
1
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/87547/pics/lead_800x600.jpg
Makacs tények
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Péter 2019-12-24 14:44:20
Kommentár nélkül idéznék itt a Mártha Imrével készített interjúból:



"Az indulásnál kötötték az ebet a karóhoz, mantrázták, hogy 55 euró/MWh áron fog áramot előállítani Paks II. A független szakmai tanulmányok ezt 75 euró/MWh-ra tették inkább. Még amikor én vezettem az MVM-et, és modelleket készítettünk, nem volt olyan forgatókönyv, amely 75 eurónál olcsóbbat dobott volna ki. Jobb kapaszkodót nyújt az angliai Hinkley Point-féle atomerőműprojekt vagy a hasonló franciaországi beruházások, amelyek rendre 100 euró/Mwh feletti árral kalkulálnak. Inkább tehát ez utóbbit tekinthetjük a legjobb közelítésnek. Ne feledjük, Paks II. esetében naponta jönnek elő új műszaki igények, amelyek mind költségnövelő tényezők lesznek. Ehhez képest a 2020-as évek elejére az áram európai piaci árjegyzései valahol 45-55 euró környékén ingadoznak, vagyis az ár mostanában fele akkora, mint amennyiért egy új atomerőművel lehet termelni áramot."



Azazhogy mégis egy kommentár: az ár "MOSTANÁBAN" a fele annak, mint amennyiből Pakson elő lehetne állítani. Az évtized végére, a 2030-as évek elejére, amikor a kérdés időszerűvé válik, viszont az energiaigények ugrásszerű növekedését jósolják.



M.I. javaslata ezek után:



"Nem kell két blokk, valószínűleg elég lenne egy is. Az így felszabaduló pénzt pedig rá kellene költeni arra, hogy meghosszabbítsuk a meglevő paksi atomerőmű élettartamát."



https://24.hu/fn/gazdasag/2019/12/19/martha-imre-energetika-paks2-paksi-atomeromu-rezsi-fkf/
Válaszolok

Hasonló bejegyzések a témában

A hat új atomerőművi blokk lendületet adna a francia gazdaságnak a koronavírus okozta sokk után

2020.05.29. 11:05
Ha Franciaország 6 új EPR típusú atomerőművi blokk építése mellett teszi le a voksát, akkor ez kellően …

Így járul hozzá a paksi atomerőmű az Északi-sarkvidék megmentéséhez

2020.05.20. 20:35
A Paksi Atomerőmű működésének előnyeiről nem kell különösebben győzködni a józanul gondolkodó embereket Magyarországon. Az, hogy Németországhoz …

A koronavírus-járvány ellenére alig csökkent a hazai áramfogyasztás

2020.05.14. 10:50
A járvány egyik következményeként azt láthatjuk, hogy a globális villamosenergia-fogyasztás az idei év első negyedévében 2,5 százalékkal csökkent, …

Fókuszban a nukleáris biztonság és a klímavédelem

2020.05.13. 12:05
2020. május 11-én az InfoRádió Energiavilág című műsorának adtam telefonos interjút az orosz atomjégtörőkkel és a balesetálló üzemanyagokkal kapcsolatban.

Csak az atommal és a megújulókkal tartható kordában a felmelegedés

2020.05.06. 12:20
A Nemzetközi Energia Ügynökség a közelmúltban publikálta a Global Energy Review 2020 című tanulmányát, amelyben a koronavírus-járványnak a globális …

A magyar energia- és klímapolitika követendő példa

2020.04.29. 21:50
A magyarországi energia- és klímapolitika követendő példa lehet más országok számára is, hiszen 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet, döntően a Paks …

A Paks II. projekt újabb fontos uniós zöld lámpát kapott

2020.04.23. 12:15
A Paks II. projekt újabb mérföldkövéhez érkezett, miután az Európai Bizottság jóváhagyta a beruházással kapcsolatos terület-előkészítési munkákat is szabályozó …

Meglepő módon a hazai villamosenergia-fogyasztás a koronavírus-járvány alatt is növekszik

2020.04.17. 21:30
Jelenleg azt láthatjuk, hogy a koronavírus-járvány jelentős hatással van az egyes országok …

A világjárványból a klímaügy is tanulhat

2020.04.07. 13:20
Néhány héttel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy a koronavírus-járvány miatt alapjaiban változik meg az életünk. A nanométeres mérettartományból hirtelen ránk szakadt fenyegetés rávilágított …

Létfontosságú a paksi atomerőműben dolgozók munkája a járvány idején is

2020.03.25. 14:40
Az olyan kritikus helyzetekben is, mint amilyet a globális koronavírus-járvány okoz, természetesnek vesszük, hogy a villamos energia folyamatosan a …

Ezeket a cikkeket olvastad már?