Paks Magyarország „energiaszíve”

Fotó: Hárfás Zsolt

Magyarországon van egy gyönyörű Duna-parti település, az idén várossá nyilvánításának negyvenedik születésnapját ünneplő Paks. Ez a város nem kizárólag az ott élő barátságos emberek mindennapi életet határozza meg, hanem hazánk „energiaszíveként” az itt üzemelő atomerőmű révén az egész országét is.

A Paksi Atomerőmű által termelt klímabarát villamos energiának köszönhetően jelenleg is biztosított az olcsó áram, valamint Magyarország ellátás- és nemzetbiztonsági céljainak teljesülése. Éppen ezért a hazai nukleáris kapacitás jövőbeli fenntartása érdekében megkerülhetetlen, hogy mielőbb megvalósuljon a Paks II. Atomerőmű.

 

Paks múltja

Paks fejlődését alapvetően határozta meg az 1966. december 28-án aláírt nemzetközi szerződés, amelynek nyomán 44 éve ünnepélyes keretek között elhelyezték az atomerőmű alapkövét és megépülhetett a paksi telephelyen a négy, VVER-440 típusú blokk, amelyeket 1982 és 1987 között helyeztek üzembe.

 

Paks – múlt, jelen és jövő

 

Paks jelene

Magyarországon az atomerőmű által termelt klímabarát villamos energia nélkülözhetetlen szerepét mutatja az is, hogy tavaly a hazai villamosenergia-ellátás alapvető pillérét továbbra is a Paksi Atomerőmű jelentette. A négy paksi blokk éves bruttó villamosenergia-termelése 15,7 TWh volt, ez a mennyiség a hazai termelés több mint 50 százalékát tette ki. Mindeközben az import villamos energia részaránya a hazai fogyasztásból történelmi csúcsot döntve, 31,6 százalékos rekordot ért el 2018-ban, ami ellátásbiztonsági szempontból kockázatos, eközben ráadásul folyamatosan növekvő, történelmi mértékű villamosenergia-fogyasztással és rendszerterhelési csúcsokkal találkozhatunk.

Ha nem lenne a Paksi Atomerőmű, akkor az import részaránya jelenleg már éves szinten 66 százalék lenne, ugyanis a hazai erőműpark folyamatosan öregszik, és egyre több erőmű esik ki a villamosenergia-termelés szolgálatából.

 

Példaértékű ismeretterjesztés

Ma már mindenki számára világossá vált, hogy ha valóban teljesíteni kívánjuk a globális klímavédelmi célokat, akkor annak egyik alapvető pillére a villamosenergia-termelésben az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának jelentős növelése és ezzel párhuzamosan a fosszilis részarány radikális csökkentése.

A társadalmi elfogadottság növelése érdekében az atomenergetikával kapcsolatos széleskörű és a hétköznapi embereket is elérő ismeretterjesztés különösen fontos. A Paksi Atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontja, valamint az Atomenergetikai Múzeum különböző rendezvényein ebben nyújt kiváló segítséget.

 

Fókuszban az Atomenergetikai Múzeum!

Az Európában egyedülálló Atomenergetikai Múzeum számára szeptember 25-26. között egy kivételes lehetőség is adódott, hiszen az Európai Bizottság első, az Európai Kutatási és Innovációs Napok című éves politikai rendezvény keretében részt vehettek A tudomány csodálatos címet viselő kiállításon Brüsszelben. Itt olyan technológiákat és fejlesztéseket mutattak be, amelyek segítségével többek közt a rák elleni küzdelemben, a globális felmelegedés elleni háborúban, valamint az éhezés és az egyre súlyosabb aszályok ellen vehető fel eredményesen a harc.

Fotó: Juhász Luca

Az Európai Bizottság már számos alkalommal megerősítette, hogy atomenergia nélkül egyszerűen nem lehet teljesíteni a klímavédelmi, az ellátásbiztonsági és a versenyképességi célokat. Éppen ezért számomra nem volt meglepő, hogy az Atomenergetikai Múzeum meghívást kapott erre a kiállítása.

A példamutató és követendő innovációs fejlesztéseik révén a kilátogató iskolák tanulói, a családok és fiatalok bepillantást nyerhettek az atomenergia világába és a virtuális technológiának köszönhetően megnézhették például a Paksi Atomerőmű reaktorcsarnokát, de akár megfigyelhették a Cserenkov-sugárzás derengését is. A múzeum széleskörű ismeretterjesztő munkája a múltat a jelennel és a jövővel köti össze, ezért rendkívül fontos, hogy ezt a tevékenységét hosszú távon, megfelelő körülmények között végezhesse.

 

Alaperőműre szükség van

Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy nagy mennyiségben, üzembiztosan, az időjárási viszonyoktól függetlenül, télen-nyáron, éjjel-nappal versenyképes áron és szén-dioxid-kibocsátástól mentesen villamos energiát csak és kizárólag atomerőművekben lehet termelni. A hazai atomenergetika stratégiai jelentőségét jelzi a meglévő paksi blokkok üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítása is, így azok az Országos Atomenergia Hivatal engedélyének birtokában 2032-ig, 2034-ig, 2036-ig, illetve 2037-ig üzemelhetnek. Fontos kiemelni, hogy az 1. blokk 1982. december 28-ai első párhuzamos kapcsolása óta az atomerőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2018. év végére meghaladta a 477,3 TWh-t.

 

A paksi reaktor

Az atomerőműben dolgozók számára a felelősség olyan, mint a lélegzetvétel – olyannak is kell lennie, hiszen a biztonságos üzemeltetés csak akkor lehetséges, ha az ott dolgozó szakemberek folyamatosan észben tartják, átérzik munkájuk fontosságát. A  biztonságos üzemeltetés felelőssége azonban csak az egyik – bár a legfontosabb – felelősség, ami az üzemeltetőkre hárul. Létezik egy ennél jóval szélesebb körű is: az atomerőmű felel azért, hogy az ország lakossága folyamatosan hozzájusson az olcsó villamos energiához, ne legyenek kényszerű vagy váratlan áramszünetek, ne kerüljön az áram csillagászati összegekbe, és ami még fontosabb: hogy ennek árát ne környezetrombolással, légszennyezéssel fizessük meg.

Az atomerőmű által 2018 végéig megtermelt 477,3 TWh villamos energia klímavédelmi szempontból azt jelenti, hogy ha ezt a hatalmas mennyiségű villamos energiát például szénerőművek által kellett volna megtermelni, akkor 0,82 kg/kWh szénerőművi CO2-kibocsátással számolva közel 390 millió tonna többlet szén-dioxid került volna a légkörbe, azaz az atomerőmű működése ennyi szén-dioxid-kibocsátást takarított meg.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy Magyarország számára az atomerőmű által termelt villamos energia klímavédelmi, ellátás- és nemzetbiztonsági, valamint gazdaságossági szempontból is kulcsfontosságú.

 

Paks jövője a Paks II. Atomerőmű

Teller Ede, a világhírű atomfizikus egész élete során sokat tett a reaktorok biztonságáért, és nagy szimpátiával figyelte a paksi atomerőmű működését, mindenkinek meggyőződéssel ajánlva a nukleáris energetikát.

1990-ben ezt mondta:

Nincs kétségem, hogy Magyarország számára nagyon fontos az atomenergia, de fontos az egész világnak. Atomenergia nélkül nem szűnhet meg az óriási különbség a haladott és az elmaradott országok között. Az atomenergia révén kilátás nyílik egy harmonikus világ felépítésére.”

Teller Ede jövőbe mutató gondolatai köszönnek vissza a hazai felelős kormányzati döntésekben is. Ugyanis a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása mindig is stratégiai kérdés volt a felelősen gondolkozó és kizárólag a nemzeti érdekeket szem előtt tartó energetikai szakemberek és politikusok körében. Az elmúlt évtizedekben a hazai villamosenergia-termelés 50 százalékát adó Paksi Atomerőmű üzemidejének végéhez közeledve egyre gyakrabban merült fel a hazai szakemberek és felelős döntéshozók körében az a kérdés, hogy milyen módon lehetne fenntartani az atomenergia részesedését a hazai villamosenergia-ellátásban.

 

Hogyan működik egy modern atomerőmű?

Az olcsó, biztonságos, folyamatosan rendelkezésre álló, s a klímavédelmi célok miatt megkerülhetetlen atomerőmű által megtermelt villamos energiára 40-50 év múlva éppúgy szüksége lesz az országnak, mint jelenleg. A magyarországi adottságok mellett és a technológia mai fejlettségi szintjén nincs más megoldás, nincs reális, megvalósítható alternatíva. Mindezekre tekintettel korábban már többször napirenden volt a paksi atomerőmű telephelyén építendő új blokkok kérdése.

2014. január 14-én a hazai ellátásbiztonság, az olcsó villamosenergia-ár és a klímavédelmi célok elérése érdekében Magyarország és Oroszország megállapodott a paksi telephelyen két új, orosz 3+ generációs, VVER típusú, egyenként 1200 MW villamos teljesítményű blokk építéséről.

 

Paks II. alapvető nemzetbiztonsági kérdés is

A jelenleg is hatalmas import villamos energia részarány már most is rendkívül komoly ellátásbiztonsági, sőt, nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz, ugyanis nem tudhatjuk, hogy ez az import meddig és milyen áron áll rendelkezésre. Különösen azért nem, mert a szomszédos országok is hasonló gondokkal és kihívásokkal küzdenek, mint Magyarország. A közeljövőben várhatóan az egész Európai Unió jelentős kapacitáshiánnyal fog szembenézni, amelyet tovább súlyosbít majd a németországi még üzemelő atomerőművek politikai döntés nyomán történő leállítása, és a klímavédelmi okokból bezárásra ítélt szénerőművek kapacitásának kiesése. Emellett pedig nem feledkezhetünk meg a műszaki vagy egyéb, például politikai okok miatt felmerülő kockázatokról sem.

Gondoljunk csak bele, ha nem épülne meg a Paks II. Atomerőmű és nem épülnének meg más, szükséges erőművek sem, akkor kizárólag csak az importra támaszkodhatnánk! Ez pedig súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet, ugyanis hazánk nagymértékben kiszolgáltatottabbá, politikailag zsarolhatóvá válna amiatt, hogy a hazai fogyasztáshoz szükséges villamosenergia-ellátás „kapcsolója” alapvetően más, külföldi országok, energiakereskedők kezében lenne.

 

Hogyan lesz az uránércből télen-nyáron és éjjel-nappal villamos energia?

Éppen ezért a magyar kormány stratégiai célja a kitettség, az import minimalizálása, ugyanis ez szolgálná leginkább az ellátás- és a nemzetbiztonsági célok teljesülését. Hasonlóan igaz ez az államadósság szerkezetében történt nagymértékű átrendeződésre is: az államháztartás bruttó adósságát egyre inkább a hazai megtakarítások finanszírozzák, ezzel párhuzamosan pedig egyre jobban mérséklődik a legnagyobb pénzügyi és politikai kockázatokat is jelentő külső devizaadósság. A külföldi befektetők ezért a pénzügyi rendszeren keresztül már nem képesek politikai nyomást gyakorolni Magyarországra, a kormányra.

Mindezekre tekintettel a hazai ellátás- és nemzetbiztonság garantálása, az import villamosenergia-szükséglet nagymértékű mérséklése érdekében feltétlenül szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül, folyamatosan képesek villamos energiát termelni. A Paks II. Atomerőmű ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más, például a kormányzat által támogatott naperőművet is kell építeni. Csak így tartható fenn a hazai fogyasztók biztonságos áramellátása és teljesíthetők a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok.

 

Uniós zöld lámpák

A Paks II. projekttel kapcsolatban az elmúlt években összességében 6 uniós vizsgálat zajlott, amelyek mindegyike pozitívan zárult.

Magyarország – a nemzeti érdekeknek is megfelelve – figyelembe vett minden műszaki-gazdasági vonatkozást, és így hozta meg döntést 2014-ben a két új paksi blokk orosz szállítójával kapcsolatban. Ez a szuverén döntés az uniós joggal is teljes összhangban van, és ezt az Európai Bizottság is elismerte, amikor 2016. november 17-én lezárta a Magyarországgal szemben a Paks II. megépítésével kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárást. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem vitatja Magyarország azon jogát, hogy Oroszországgal a Paks II. Atomerőmű megépítéséről államközi megállapodást kössön, és a projekt megvalósításához orosz hitelt vegyen fel. 

Az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatóságának 2015. szeptember 7-i levele szerint a Paks II. projekt teljesíti az Euratom Szerződés célkitűzéseit, emellett javítja az ellátásbiztonságot mind Magyarországon, mind pedig uniós szinten és elősegíti a klímavédelmi célkitűzések teljesítését, valamint megfizethető energiaárakat biztosít a fogyasztóknak. A bizottság további megállapítása szerint a két új, VVER-1200 típusú blokk teljesíteni tudja a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat is.

 

Hogyan készül a VVER-1200 típusú atomerőművi blokk lelke?

Azt, hogy a projekt meg fog térülni, az Európai Bizottság lezárult vizsgálata is egyértelműen alátámasztja, hiszen az eredmények szerint a két új blokk visszahozza a befektetett pénzt, és jelentős profitot fog termelni. Az Európai Bizottság szimulációinak középértéke azt mutatja, hogy a Paks II. projekt évi 7,35% hozamot hoz majd. Egy piaci magánbefektető a bizottság szerint évi 7,88% hozamot várna el egy ilyen beruházástól, ami közel 0,5 százalékkal magasabb hozamelvárás, mint a projektben várható hozam. E számok alapján állapította meg az Európai Bizottság, hogy a magyar atomerőmű-bővítés esetében államilag támogatott projektről van szó.

E hozam a beruházás teljes életciklusára vonatkozik, azaz a 10 éves előkészítésre és a 60 éves üzemidőre is. Mindezek mellett a Paks II. projektbe való állami befektetés ösztönző hatású, megfelelő, arányos, piaci hibát küszöböl ki, közös európai célt szolgál, és nem torzítja aránytalanul a hazai és a szomszédos országok piacait.

A beruházás hosszú távú versenyképességét az orosz hitelkonstrukció előnyös feltételei biztosítják, hiszen a legfeljebb 10 milliárd eurót és kamatait a blokkok beüzemelését követően, 21 év alatt kell törleszteni. Magyarország számára kedvező lehetőség a hitel névértéken és további díjak nélküli előtörlesztése. Hazánk már élt is ezzel a kivételes lehetőséggel. Mindezek fényében ténylegesen semmilyen gondot nem okozhat a hitel visszafizetése. Alapvető nemzeti érdekként pedig nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az orosz hitelkonstrukció eredményeképpen a két új blokk 100 százalékos magyar tulajdonban fog maradni!

 

További előnyök

Magyarország kivételes – más szállítók által egyáltalán nem biztosított – lehetőséghez is jut, hiszen a megállapodás értelmében a beruházás értékének akár 40 százalékát kitevő munkát magyar beszállító cégek végezhetik, azaz a két új paksi blokknak köszönhetően a hazai vállalkozások 5 milliárd euró értékű megrendeléshez juthatnak. A hazai cégek számára ez arra is lehetőség, hogy a jövőben akár más oroszországi vagy külföldi – orosz technológiájú – projektben is részt vehetnek.

 

Fejlődő települések

A beruházásnak számottevő GDP-növelő hatása is lehet, hiszen munkahelyteremtéssel, gazdaságélénkítéssel, regionális infrastrukturális és egyéb fejlesztésekkel járhat együtt. Paks már a Paksi Atomerőmű építésének és az üzemeltetésének köszönhetően is hatalmas fejlődésen ment keresztül. A városnak a Paks II. projekt hasonló mértékű fejlődést fog jelenteni, ugyanis jelentősen bővülni fognak a beruházás megvalósításához elengedhetetlen szolgáltatói kis- és középvállalkozások és mivel a projektben részt vevők lakhatását is biztosítani kell, nagymértékű fejlődés várható a városi infrastruktúrában is.

Paks városa mellett a környező települések is profitálnak a beruházásból, ami évtizedekre meghatározza az ott élő emberek életét és lehetőségeit. Jó példa lehet erre Kalocsa, a paprika fővárosa, ahol óriási fejlődés fog bekövetkezni a két új paksi blokk megépítésének köszönhetően.

Fotó: Filvig Géza Facebook oldala

 

A Kalocsa előtt álló jövőképpel kapcsolatban Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter Filvig Géza polgármesterjelölttel történt találkozója során elmondta, hogy a város gigaberuházásokra számíthat, amiből minden kalocsai állampolgár profitálni fog. A kormány a laktanya területén 3000-3500 főt befogadni képes lakópark megépítését tervezi 30-40 milliárd forint értékben, amelynek megvalósításában számítanak a helyi beszállítókra és az ott élő emberek munkájára is. A Paks és Kalocsa között megépülő új Duna-híd pedig szintén egy hatalmas lehetőség az ott élő emberek számára, ugyanis a két város között a távolság csupán 10 percre rövidül, ami tovább bővíti a két város közötti együttműködési lehetőségeket. Az évszázad beruházása tehát nemcsak Paks, hanem Kalocsa és térsége számára is óriási lehetőségeket tartogat.

 

Üzemelő VVER-1200 típusú blokkok

Lényeges szempont, hogy a Pakson is megépítendő két új, VVER-1200 típusú blokk már nem prototípus, nem egy kísérleti technológia, hanem működő, bizonyított technológia / konstrukció. A világ első, 3+ generációs, VVER-1200 típusú blokkja, a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítésének első blokkja 2017 februárja óta már kereskedelmi üzemben áll. Ezt a típust a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a világ első olyan blokkjaként ismerte el, amely megfelel a 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott követelményeknek.

A második ilyen típusú blokk, a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének első egysége pedig tavaly októberben kezdte meg a kereskedelmi üzemét. E kiépítés második blokkjának építése a terveknek megfelelően halad és 2020 végéig állhat üzembe. Ezek a blokkok magyar szempontból is kiemelkedően fontosak, hiszen a Paks II. Atomerőmű referenciájának számítanak.

 

A Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének felejthetetlen pillanatai

A novovovoronyezsi II. kiépítés második, ugyanilyen blokkján szeptember közepén már sikeresen befejeződtek a 100 százalékos teljesítményszinten, 15 napon keresztül végrehajtott, átfogó tesztek, amelyek igazolják a blokk biztonságos és megbízható működését. Ennek eredményeképpen a szükséges engedélyek megszerzését követően az egység hamarosan megkezdheti a kereskedelmi célú üzemelést.

 

Atomenergiával a klímavédelemért

A szakemberek és a nemzetközi szervezetek is egyértelműen egyetértenek abban, hogy az atomerőművek villamosenergia-termelése klímabarát, hiszen az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású. Ezt erősítik meg az IPCC releváns adatai is, amelyek szerint az atomenergia teljes élettartamát tekintve átlagosan 12 gramm szén-dioxidot (gCO2/kWh) bocsát ki kilowattóránként.

Egyes villamosenergia-termelő technológiák teljes életciklus alapú szén-dioxid-intenzitása, gCO2/kWh - FORRÁS: (IPCC – 2014)

 

Az adatokból látható, hogy az egyes villamosenergia-termelési módok közül a szén- és a gázerőművek a legszennyezőbbek.

 

Globális és európai helyzetkép

Ma már teljesen egyér­telmű, hogy az atom­energia a reneszánszát éli, hiszen egyre több ország ismeri fel a jelentőségét a klíma­védelmi, az ellátás­biztonsági, valamint a verseny­képességi célok elérésében. Jelenleg 52 atom­erőművi blokkot építenek az egész világon, és a következő évtizedek­ben közel 450 új blokk üzembe állítását tervezik.

Az Európai Unió egyre több tagországa dönt úgy, hogy meghosszab­bítja a már meglévő atom­erő­művi blokkjainak üzem­idejét, esetleg újak megépítését tervezi. Példaként áll előttünk Magyar­ország mellett az Egyesült Királyság, Finn­ország, de Szlovénia is új blokkok építésén gondolkodik, és idesorolhatjuk Csehorszá­got és Lengyel­országot is.

A villamosenergia­-mix meghatározása az országok szuverén joga. Magyarországon a villamosenergia-termelés 50 százaléka, Franciaországban 75 százaléka származik atomerőműből, Lengyelországban viszont 90 százalékban szénerőművekben termelik meg a villamos energiát. S bár minden ország helyzete más, uniós szinten az éves villamosenergia-­termelés mintegy negyede atomerőművekből származik. Ha tehát Európa az ellátásbiztonságnak, a klímavédelemnek és versenyképességnek meg akar felelni, akkor továbbra is szüksége lesz az atomenergiára.

A jelen energiapolitikai döntései alapvetően határozzák meg a jövőnk alakulását, ezért ha felelősségteljesen állunk az előttünk álló klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok teljesítéséhez, akkor az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő részarányára feltétlenül szükség van. Magyarország, a világ egyre több országához hasonlóan, ezt az utat választja.

Paks a jövőben is hazánk energiaszíve marad, kiváló példát mutatva más országok és városok számára azzal, hogy már üzemel a paksi naperőmű és hamarosan kezdetét veszi Paks II. Atomerőmű megépítése is.

A cikk első alkalommal az origo.hu hírportálon jelent meg. 

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/84404/pics/lead_800x600.jpg
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Hamis zöld próféciák és a rögvalóság

2019.11.12. 11:30
Az atomerőművek, különösen a Paks II. Atomerőmű ellenzőinek eszmefuttatásairól a klasszikussá vált vicc jut eszembe: igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz csak nem osztogatnak, …

Fókuszban a Paks II. Atomerőmű megvalósítása

2019.11.06. 22:35
A magyarországi villamosenergia-rendszer folyamatos kihívásokkal szembesül, hiszen évről évre növekvő villamosenergia-fogyasztással, újabb és újabb téli és nyári rendszerterhelési csúcsokkal …

A harmadik orosz VVER-1200 típusú blokk is megkezdte kereskedelmi üzemét

2019.11.01. 14:45
2019. november első napján 30 nappal a tervezett határidő előtt, kereskedelmi üzembe állt a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés II. blokkja.

Atomenergia nélkül a klímavédelmi harc nem nyerhető meg

2019.11.01. 08:35
Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel járó éghajlatváltozás nyomán globális egyetértés alakult ki mára arra vonatkozóan, hogy karbonsemleges technológiák …

Roszatom az ITER-ben

2019.10.21. 13:20
2019. október 17-én Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója felkereste a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) építési területét Franciaországban. A projekt azt hivatott igazolni, hogy a fúziós energia ipari méretekben …

Európának a jövőben is szüksége lesz atomenergiára

2019.10.04. 16:55
A megújuló energiaforrások és az atomenergia között nem szabad kizárólagosságot megfogalmazni, hiszen mind a két energiatermelési módnak megvannak a sajátos előnyei az országok …

Küzdelem a harmadik üzemelő EPR helyért

2019.10.03. 23:50
A kínai Guangdong tartományban lévő Taishan Atomerőmű második, francia EPR típusú atomerőművi blokkja 2019. szeptember 7-én megkezdte a kereskedelmi üzemét. Ez újabb mérföldkő a kínai atomenergetika …

Londonból üzent az atomenergetika a világnak

2019.09.09. 22:55
Az atomenergia újra a reneszánszát éli. Egyre több ország látja be, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok miatt jelentősen növelni kell az atomenergia …

Vlagyivosztok – Északi-tengeri Útvonal Bizottságának első munkaértekezlete

2019.09.08. 22:40
Az Északi-tengeri Útvonal (Northern Sea Route – NSR) első bizottsági munkaértekezletére a Keleti Gazdasági Fórum keretében került sor a …

Taskentben van a Roszatom bázisegyetemének első külföldi kara

2019.09.06. 22:25
Szeptember 3-án Taskentben, Üzbegisztán fővárosában ünnepélyesen megnyitották az orosz Nemzeti Nukleáris Kutatóegyetem Moszkvai Mérnökfizikai Intézet (NIJAU MIFI) …

Ezeket a cikkeket olvastad már?