Nem vizsgálták az alternatívákat

Vita Paks II jövőjéről és a megújuló energiaforrások létjogosultságáról.

Sokatmondó megoldásnak tartom, hogy a kormányhoz intézett, klímavédelem és klímaalkalmazkodás kérdéskörben született írásbeli kérdéseimre elsőként nem a kormány, hanem egy magát független szakértőnek nevező, de mások által Roszatom-lobbistának tartott szerző rea­gál. Külön izgalmas, hogy a szakértő szakértése során az Instagramomat is kitartóan követi, csak épp dühös emojik helyett Magyar Nemzet-cikkeket ír – mindenképpen figyelemre méltó alaposság ez, még a Rogán Antal által vezetett propagandaminisztérium is sokat profitálna egy ilyen elkötelezett szakértőből.

De tekintsünk el a cikk Roszatom PR-közlemény-jellegétől, és nézzük meg, végül is mi okozott fejfájást a szerzőnek. Hárfás Zsolt rögtön azzal nyit, hogy az atomról folytatott vita szakmaiatlan, mert szerinte tény, hogy az alaperőművi kapacitásokat nem lehet megújulókkal helyettesíteni.

A tény ezzel szemben az, hogy az Orbán-kormány sohasem vizsgálta meg az alternatívákat, hogy valóban szükség van-e új alaperőműre, és ha esetleg igen, akkor azt nukleáris alapon éri-e meg a legjobban felépíteni. Ha ez a két előfeltétel igazolást nyerne, már csak azt kellene bebizonyítani, hogy tényleg a Roszatom a legjobb választás a kivitelezésre.

Mint emlékszünk, ezzel kapcsolatban a kormánynak az volt a „roppant szakmai” alapállítása, hogy Paksot csak az oroszok tudják bővíteni, időközben azonban kiderült, hogy a felépíteni tervezett erőműtípusra nem rendelkeznek az uniós szabványok szerint engedélyeztethető tervekkel. Milyen kínos. Szakmai szervezetek mindenesetre elvégezték a kormány feladatát, és felvázoltak egy olyan zöldenergia-útitervet, amely szerint 2050-re új atomerőművi kapacitások nélkül, zömmel megújulókkal is ki lehetne elégíteni – az energiahatékonysági programokkal eleve csökkentett – hazai igényeket. Persze ezt egy atom-PR-cikkben sosem fogják méltatni, de ettől még tény, ami tény.

Független szakértőtől kevésbé megszokott politikai állásfoglalást tartalmazó megjegyzésére figyelmébe ajánlom, hogy ha már vitáról beszélünk, inkább kezdjük azzal, hogy a paksi bővítésről szóló Orbán–Putyin-paktumról és a Roszatom tender nélküli megbízásáról nemhogy az ellenzék, de a Fidesz, sőt a kormány sem vitázhatott előzetesen.

Ennyit arról, kinek mi a fontos – van, akinek Magyarország, és van, akinek Putyin. A „világ az atomenergia alkalmazásának bővítése irányába halad” toposszal szemben az igazság az, hogy az atomenergia részaránya a világ energiatermelésében folyamatosan csökken, az újonnan üzembe helyezett atomerőművek még a leállított régi blokkokat sem pótolják.

„Az Egyesült Államoktól kezdve Kínán, Oroszországon át az Európai Unióig egyre többen állnak ki az atomenergia fenntartása, részarányának nagyarányú növelése mellett” – írja, de ez sem igaz, a fejlett világban nem nő az atomenergia szerepe, az EU-ban tizenöt éve szorul vissza, és a mostani évtized összes évében meghaladta a kétharmadot (!) a zöldenergia aránya az újonnan üzembe helyezett energiatermelő kapacitásokon belül. Az atomenergiának csupán periférikus, kiegészítő szerepe van a világ energiaellátásában, és nincs olyan szakmai prognózis, amely szerint ez a helyzet a jövőben megváltozna.

Hamis beállítás az is, hogy az atomenergia a klímavédelem egyik eszköze lenne, mert a valóságban az új atomerőműveknek garantáltan nem lesz semmi közük a Föld megmentéséhez. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület legutóbbi jelentése szerint vagy tíz éven belül megállítjuk a szén-dioxid-kibocsátás növekedését, vagy megállíthatatlanná válik a felmelegedési folyamat, és a földi civilizáció a jelen formájában megsemmisülhet. Süli János atomminiszter is elismerte, Paks II biztosan nem fog megépülni 2030 előtt, de egyébként is egy atomerőmű átlagos építési ideje 15 év.

Vagyis azokkal az atomerőművekkel, amelyek még csak a tervezőasztalon (vagy ott sem) léteznek, a felmelegedés folyamatának kritikus időszakát már nem tudjuk befolyásolni. Ezzel szemben egy szél- vagy egy naperőmű felépítése még a csigalassú bürokráciájáról híres Magyarországon sem tartana tovább engedélyezéssel együtt egy évnél. Vagyis aki a klímát akarja megvédeni, az leginkább a megújulókban bízhat.

Az sem igaz, hogy Paks II vagy bármelyik atomerőmű klímabarát lenne. Az újabb szakmai publikációk a nukleáris energia alkalmazásának teljes ciklusát nézik, vagyis az uránérc bányászásától az erőművek leszerelésén át a sugárzó hulladék ártalmatlanításáig számításba veszik a fosszilisenergia-felhasználást. A következtetés az, hogy az atomenergiának ­meglepően nagy a karbonlábnyoma. Az urán­ércet dízelolajjal működő gépekkel bányásszák, törik, osztályozzák, szállítják, mint ahogyan belső égésű motorok által hajtott gépek működnek közre a bontásban, a hulladéktárolók építésében és üzemeltetésében is. Egységnyi elektromos energiára számolva az atomerőművek karbonlábnyoma a gázerőművekét közelíti, vagyis nem igaz az, hogy „klímasemleges” lenne.

A németországi zöldenergia-forradalom bukásáról pedig azért fölösleges értekezni, mert erről az úgynevezett bukásról Hárfás Zsolton kívül senki nem tud. A zöldenergia-szektor a német gazdaság egyik legnagyobb munkaadója és legfőbb exportőre, az atomerőművek teljes leállítását is magában foglaló energiaátmenetet a német lakosság 90 százaléka és egy híján az összes politikai párt támogatja. Ha ez a bukás, akkor Hárfás úr vajon mit nevez sikernek?

Varga Mihály Canossa-járását Moszkvába annak érdekében, hogy át tudja ütemeztetni Paks II hitelfinanszírozását? Ráadásul a német átállás által a megújulók iránt támasztott kereslet világszerte csökkentette az előállítási költségeket, ami nagy lökést adott a megújulók térnyerésének, és például ennek köszönhető, hogy ma Magyarországon is olcsóbb a naperőmű.

Ami pedig a kormány klímapolitikáját, illetve annak illetékeseit illeti, azt tudom mondani, hogy ma maga Orbán Viktor sem tudná megmondani, hogy pontosan ki a felelős a kormányában az éghajlatvédelemért, miközben a hungarikumoktól a kastélyprogramon át a stadionokig minden olyan témának van kormányzati felelőse, ami a miniszterelnöknek fontos.

Ez ahhoz képest, hogy a klímaváltozásnál nagyobb kihívás jelenleg nem áll az emberiség előtt, olyan fokú semmibevétele a jövőnek, az emberi életfeltételeknek és Magyarország érdekeinek, ami felveti a kérdést: valójában kit képvisel a magyar kormány?

Arra kérem azonban a szakértő urat, hogy az ezzel kapcsolatos válaszadást bízza inkább a kormány illetékesei­re, akik nyilván roppant módon értékelik az ön szerepvállalását, de a helyzet az, hogy nekik önnel ellentétben tényleges elszámolási kötelezettségük van a választópolgárok felé. Az ön által kifogásolt írásbeli kérdéseimet pont ezért a kormánynak és nem a Roszatomnak nyújtottam be, és a válaszokat is tőlük várom.

Szerző: Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő

 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Úszó atomerőmű a klímavédelemért

2019.08.16. 21:50
Az atomenergia békés célú alkalmazásaira gondolva először az jut eszembe, hogy a technológiai fejlődés és a mérnöki tudás mennyire határtalan. Az újabb és újabb tudományos kutatások, fejlesztések …

A kenguruk hazájában is terveznek az atommal

2019.08.12. 22:35
Miközben a Paks II. Atomerőmű megépítésének hazai ellenzői a klímabarát, éjjel-nappal és télen-nyáron üzemelni képes atomerőművek ellen kampányolnak, a világ teljesen más irányba halad.

Magyar horgászsiker a Leningrádi Atomerőmű közelében

2019.08.08. 13:20
Első alkalommal, augusztus 1-2. között rendezték meg Oroszországban a Roszatom Nemzetközi Horgászbajnokságot a Leningrádi Atomerőmű, Oroszország legnagyobb működő …

Az egyetlen mércét a makacs tények jelentik

2019.08.07. 21:20
Szél Bernadett képviselő asszony cikkemre írt válasza arról tanúskodik, találva érzi magát, mint az egyszeri tolvaj, aki úgy lepleződött le, hogy a fejéhez kapott, amikor a tömegben valaki elkiáltotta …

Napszúrást kapott az ellenzék

2019.07.29. 23:15
A németországi energiaforradalom csúfos bukása intő példa más országoknak is.

Foratom - Technológiákkal kapcsolatos egyenlő bánásmód

2019.07.25. 17:45
A Foratom a néhány nappal ezelőtt kiadott közleményében üdvözli az Európai Bizottság célkitűzését, mely fenntartható finanszírozási kezdeményezés keretében támogatná …

Összeomlás és áramszünetek helyett

2019.07.12. 14:15
Ungár Péter írásomra küldött válasza arra késztet, hogy mérnökként újra szembesítsem a képviselő urat és pártját azokkal a makacs tényekkel, amelyek miatt megkerülhetetlen az atomenergia növekvő arányú …

Szakmai látogatás a Novovoronyezsi Atomerőműben

2019.07.09. 12:10
2019. július 3-án tizenkét országból 23 szakember látogatott el a Novovoronyezsi Atomerőműbe a Roszatom Műszaki Akadémia szervezésében.

Ungár Péter leülhet, elégtelen!

2019.07.01. 16:40
A Paks II atomerőmű építésének zöldpárti ellenzői még mindig ott tartanak, hogy az atomerőmű helyett a házakat kellene szigetelni, és szereljen mindenki a háztetőre napelemet, mert ezzel meg is van oldva az ország …

65 éves a világ első atomerőműve

2019.06.28. 14:40
Mindennapi életünk során gyakran kezdünk bele olyan új dolgokba, álmokba, amelyektől jobb jövőt és szebb életet remélünk nemcsak a családunknak, hanem a tágabb közösségünknek is. Nem volt ez másként akkor sem, …

Ezeket a cikkeket olvastad már?