Nem vizsgálták az alternatívákat

Vita Paks II jövőjéről és a megújuló energiaforrások létjogosultságáról.

Sokatmondó megoldásnak tartom, hogy a kormányhoz intézett, klímavédelem és klímaalkalmazkodás kérdéskörben született írásbeli kérdéseimre elsőként nem a kormány, hanem egy magát független szakértőnek nevező, de mások által Roszatom-lobbistának tartott szerző rea­gál. Külön izgalmas, hogy a szakértő szakértése során az Instagramomat is kitartóan követi, csak épp dühös emojik helyett Magyar Nemzet-cikkeket ír – mindenképpen figyelemre méltó alaposság ez, még a Rogán Antal által vezetett propagandaminisztérium is sokat profitálna egy ilyen elkötelezett szakértőből.

De tekintsünk el a cikk Roszatom PR-közlemény-jellegétől, és nézzük meg, végül is mi okozott fejfájást a szerzőnek. Hárfás Zsolt rögtön azzal nyit, hogy az atomról folytatott vita szakmaiatlan, mert szerinte tény, hogy az alaperőművi kapacitásokat nem lehet megújulókkal helyettesíteni.

A tény ezzel szemben az, hogy az Orbán-kormány sohasem vizsgálta meg az alternatívákat, hogy valóban szükség van-e új alaperőműre, és ha esetleg igen, akkor azt nukleáris alapon éri-e meg a legjobban felépíteni. Ha ez a két előfeltétel igazolást nyerne, már csak azt kellene bebizonyítani, hogy tényleg a Roszatom a legjobb választás a kivitelezésre.

Mint emlékszünk, ezzel kapcsolatban a kormánynak az volt a „roppant szakmai” alapállítása, hogy Paksot csak az oroszok tudják bővíteni, időközben azonban kiderült, hogy a felépíteni tervezett erőműtípusra nem rendelkeznek az uniós szabványok szerint engedélyeztethető tervekkel. Milyen kínos. Szakmai szervezetek mindenesetre elvégezték a kormány feladatát, és felvázoltak egy olyan zöldenergia-útitervet, amely szerint 2050-re új atomerőművi kapacitások nélkül, zömmel megújulókkal is ki lehetne elégíteni – az energiahatékonysági programokkal eleve csökkentett – hazai igényeket. Persze ezt egy atom-PR-cikkben sosem fogják méltatni, de ettől még tény, ami tény.

Független szakértőtől kevésbé megszokott politikai állásfoglalást tartalmazó megjegyzésére figyelmébe ajánlom, hogy ha már vitáról beszélünk, inkább kezdjük azzal, hogy a paksi bővítésről szóló Orbán–Putyin-paktumról és a Roszatom tender nélküli megbízásáról nemhogy az ellenzék, de a Fidesz, sőt a kormány sem vitázhatott előzetesen.

Ennyit arról, kinek mi a fontos – van, akinek Magyarország, és van, akinek Putyin. A „világ az atomenergia alkalmazásának bővítése irányába halad” toposszal szemben az igazság az, hogy az atomenergia részaránya a világ energiatermelésében folyamatosan csökken, az újonnan üzembe helyezett atomerőművek még a leállított régi blokkokat sem pótolják.

„Az Egyesült Államoktól kezdve Kínán, Oroszországon át az Európai Unióig egyre többen állnak ki az atomenergia fenntartása, részarányának nagyarányú növelése mellett” – írja, de ez sem igaz, a fejlett világban nem nő az atomenergia szerepe, az EU-ban tizenöt éve szorul vissza, és a mostani évtized összes évében meghaladta a kétharmadot (!) a zöldenergia aránya az újonnan üzembe helyezett energiatermelő kapacitásokon belül. Az atomenergiának csupán periférikus, kiegészítő szerepe van a világ energiaellátásában, és nincs olyan szakmai prognózis, amely szerint ez a helyzet a jövőben megváltozna.

Hamis beállítás az is, hogy az atomenergia a klímavédelem egyik eszköze lenne, mert a valóságban az új atomerőműveknek garantáltan nem lesz semmi közük a Föld megmentéséhez. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület legutóbbi jelentése szerint vagy tíz éven belül megállítjuk a szén-dioxid-kibocsátás növekedését, vagy megállíthatatlanná válik a felmelegedési folyamat, és a földi civilizáció a jelen formájában megsemmisülhet. Süli János atomminiszter is elismerte, Paks II biztosan nem fog megépülni 2030 előtt, de egyébként is egy atomerőmű átlagos építési ideje 15 év.

Vagyis azokkal az atomerőművekkel, amelyek még csak a tervezőasztalon (vagy ott sem) léteznek, a felmelegedés folyamatának kritikus időszakát már nem tudjuk befolyásolni. Ezzel szemben egy szél- vagy egy naperőmű felépítése még a csigalassú bürokráciájáról híres Magyarországon sem tartana tovább engedélyezéssel együtt egy évnél. Vagyis aki a klímát akarja megvédeni, az leginkább a megújulókban bízhat.

Az sem igaz, hogy Paks II vagy bármelyik atomerőmű klímabarát lenne. Az újabb szakmai publikációk a nukleáris energia alkalmazásának teljes ciklusát nézik, vagyis az uránérc bányászásától az erőművek leszerelésén át a sugárzó hulladék ártalmatlanításáig számításba veszik a fosszilisenergia-felhasználást. A következtetés az, hogy az atomenergiának ­meglepően nagy a karbonlábnyoma. Az urán­ércet dízelolajjal működő gépekkel bányásszák, törik, osztályozzák, szállítják, mint ahogyan belső égésű motorok által hajtott gépek működnek közre a bontásban, a hulladéktárolók építésében és üzemeltetésében is. Egységnyi elektromos energiára számolva az atomerőművek karbonlábnyoma a gázerőművekét közelíti, vagyis nem igaz az, hogy „klímasemleges” lenne.

A németországi zöldenergia-forradalom bukásáról pedig azért fölösleges értekezni, mert erről az úgynevezett bukásról Hárfás Zsolton kívül senki nem tud. A zöldenergia-szektor a német gazdaság egyik legnagyobb munkaadója és legfőbb exportőre, az atomerőművek teljes leállítását is magában foglaló energiaátmenetet a német lakosság 90 százaléka és egy híján az összes politikai párt támogatja. Ha ez a bukás, akkor Hárfás úr vajon mit nevez sikernek?

Varga Mihály Canossa-járását Moszkvába annak érdekében, hogy át tudja ütemeztetni Paks II hitelfinanszírozását? Ráadásul a német átállás által a megújulók iránt támasztott kereslet világszerte csökkentette az előállítási költségeket, ami nagy lökést adott a megújulók térnyerésének, és például ennek köszönhető, hogy ma Magyarországon is olcsóbb a naperőmű.

Ami pedig a kormány klímapolitikáját, illetve annak illetékeseit illeti, azt tudom mondani, hogy ma maga Orbán Viktor sem tudná megmondani, hogy pontosan ki a felelős a kormányában az éghajlatvédelemért, miközben a hungarikumoktól a kastélyprogramon át a stadionokig minden olyan témának van kormányzati felelőse, ami a miniszterelnöknek fontos.

Ez ahhoz képest, hogy a klímaváltozásnál nagyobb kihívás jelenleg nem áll az emberiség előtt, olyan fokú semmibevétele a jövőnek, az emberi életfeltételeknek és Magyarország érdekeinek, ami felveti a kérdést: valójában kit képvisel a magyar kormány?

Arra kérem azonban a szakértő urat, hogy az ezzel kapcsolatos válaszadást bízza inkább a kormány illetékesei­re, akik nyilván roppant módon értékelik az ön szerepvállalását, de a helyzet az, hogy nekik önnel ellentétben tényleges elszámolási kötelezettségük van a választópolgárok felé. Az ön által kifogásolt írásbeli kérdéseimet pont ezért a kormánynak és nem a Roszatomnak nyújtottam be, és a válaszokat is tőlük várom.

Szerző: Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő

 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Áttörések az atomenergetikában

2019.12.10. 12:30
Nemzetközileg elfogadott tény, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen pillére a globális klímaváltozás és az energiaszegénység elleni harcnak. Az ENSZ után az Európai Parlament is kinyilvánította ezt, ami igazi áttörés, …

Újabb történelmi rendszerterhelési csúcs született

2019.12.05. 12:00
Idén még csak néhány nappal ezelőtt esett le az első hó és érkezett meg a hideg, de máris megdőlt az eddigi, 2019. január 23-án, a déli órákban mért 6926 MW-os (15 perces) abszolút …

A Roszatom a logisztikában is előrelép

2019.12.04. 09:25
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern kisebbségi részesedést szerzett a Delo logisztikai vállalatcsoportban (az egyik legnagyobb orosz logisztikai vállalatcsoport).

A bolygó jövője a tét

2019.12.03. 22:10
Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a …

Süli János miniszter: Jó úton járunk a Paks II. Atomerőmű megépítésével

2019.11.25. 23:20
A klímaváltozás súlyosabb következményeinek elkerülése, mérséklése érdekében sorsdöntő, hogy minél előbb, minél alacsonyabb …

Osztrák pénzből támadják Paks II-t

2019.11.21. 19:30
Szomszédunk úgy zöldpárti, hogy közben atomerőművi áramot is használ. Nemrég szembesültem azzal, hogy a Paks II Atomerőmű megépítését hevesen ellenző és azt kizárólag megújulókkal helyettesíteni kívánó …

A jövő záloga: együtt az atom és a megújulók

2019.11.20. 20:35
Az atomenergia hazai és nemzetközi ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról. Arra alapozzák ezt, hogy a megújuló …

Hamis zöld próféciák és a rögvalóság

2019.11.12. 11:30
Az atomerőművek, különösen a Paks II. Atomerőmű ellenzőinek eszmefuttatásairól a klasszikussá vált vicc jut eszembe: igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz csak nem osztogatnak, …

Fókuszban a Paks II. Atomerőmű megvalósítása

2019.11.06. 22:35
A magyarországi villamosenergia-rendszer folyamatos kihívásokkal szembesül, hiszen évről évre növekvő villamosenergia-fogyasztással, újabb és újabb téli és nyári rendszerterhelési csúcsokkal …

A harmadik orosz VVER-1200 típusú blokk is megkezdte kereskedelmi üzemét

2019.11.01. 14:45
2019. november első napján 30 nappal a tervezett határidő előtt, kereskedelmi üzembe állt a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés II. blokkja.

Ezeket a cikkeket olvastad már?