A kiégett fűtőelemek jövője

Az alábbi, rövidebb hangvételű interjú a Szabad Föld 2019. március 8-ai lapszámában jelent meg.

Hárfás Zsolt okleveles gépészmérnök az írásai, blogjának tanúsága szerint bizakodó a kiégett fűtőelemek jövőjét illetően.

 

– Mire alapozza bizakodását?

– Egyrészt arra, hogy a kis és közepes aktivitású hulladékok tárolására is találtunk megfelelő megoldást, másrészt, hogy a kiégett fűtőelemeket, üzemanyag-kazettákat nem potenciális hulladéknak tekintem, hanem új üzemanyag forrásának.

– Vagyis, hogy újra lehet hasznosítani azt, amivel ma még nem tudunk mit kezdeni?

– Lényegében igen. Tudnunk kell, hogy az atomiparban kétféle ciklust különböztetünk meg, a nyíltat és a zártat. Nyílt ciklusnak azt nevezzük, amelynek a végén a kiégett fűtőelemeket már nem hasznosítják újra. Ezzel szemben a zárt ciklus a már nem használatos fűtőelemekre mint leendő üzemanyagra tekint.

– A zárt ciklusban milyen mértékben hasznosítható újra a kiégett fűtőelem?

– Erre pontos választ még nem lehet adni, de az bizonyos, hogy ha most egy kiégett fűtőelemet száz egységnek tekintünk, akkor abból 10-20-30 egységnyi nem hasznosítható marad.

– Van már valahol a világon, ahol a kiégett fűtőelemeket újrahasznosítják?

– Hogyne, például az oroszországi belojarszki atomerőműben már 1980 óta termelnek elektromos energiát az úgynevezett gyorsneutronos technológiával. Ennek az „alapanyaga” a kiégett fűtőelemből nyert újrahasznosított anyag. Ugyanitt 2016-ban kereskedelmi üzembe helyeztek egy újabb, nagyobb blokkot, amely ugyanerre a technológiára épül. Egy harmadik, az úgynevezett BN-1200-as egység építése is várható, erről a végleges döntés 2021-22-ben születhet.

– Egyedül Oroszországban kísérleteznek a kiégett fűtőelemek ilyen típusú hasznosításával?

– Alapvetően igen. Kezdetben ugyan például a franciák és az amerikaiak is tettek lépéseket ez irányba, de végül leálltak vele. Az oroszok viszont a kezdetek óta látnak benne fantáziát. Jelenleg pedig már más országok is.

– Ha az oroszok ismerik a technológiát, akkor miért kutatják a világon mindenütt, hogy hol helyezhetnék el biztonsággal a kiégett fűtőelemeket? Miért nem építenek a belojarszkihoz hasonló gyorsneutronos erőműveket vagy adják el az oroszoknak a kiégett fűtőelemeket?

– Egyrészt azért, mert az atomerőműveknek nem csupán a fűtőelemek a nagy radioaktivitású részei, hanem például a már nem használatos reaktorok is, amikkel szintén kell valamit kezdeni. S azért is, mert ahogy említettem, a gyorsneutronos eljárással sem lehet teljes mértékben megszabadulni a kiégett fűtőelemektől, viszont nagy részüket ismét hasznosítani lehet. Amivel pedig nem tud mit kezdeni az ember, azt valóban jól el kell különíteni annak érdekében, nehogy valaki valaha is hozzáférjen.

– Ön szerint mi lehet ennek a módja?

– E tekintetben, vagyis a mélygeológiai tárolás kidolgozását illetően a svédek és a finnek állnak a legközelebb a megoldáshoz. Finnország 400-450 méter mélyen az alapkőzetben kívánja elhelyezni ezeket.

– A svédek módszerét éppen a közelmúltban minősítette az erre illetékes bíróságuk elégtelennek.

– Ezt a hírt én is hallottam, de a felvetődött probléma megoldható. A kiégett fűtőelemeket és a nagy aktivitású hulladékot többszörös túlbiztosítással, úgynevezett mérnöki gátakkal tennék hozzáférhetetlenné a mélygeológiai tárolóban. Ugyan a svéd bíróság a végleges tárolás módját nem találta megfelelőnek, de a végső szót a svéd nukleáris hatóság fogja meghozni. Szükség esetén pedig további fejlesztéseket lehet végrehajtani vagy igazolni a biztonsági követelmények teljesülését. Az atombarátnak igazán nem nevezhető, az atomerőműveit 2022-ben teljes mértékben bezáró Németországban is csak 2031-32 között fogják meghozni a döntést, miképpen és hol különítsék el a külvilágtól a nagyaktivitású atomhulladékukat. A végleges tárolás véleményem szerint megoldható.

Fénykép: a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló technológiai épülete, 2010.

Interjú: Hardi Péter

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/69974/pics/lead_800x600.jpg
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Hamis zöld próféciák és a rögvalóság

2019.11.12. 11:30
Az atomerőművek, különösen a Paks II. Atomerőmű ellenzőinek eszmefuttatásairól a klasszikussá vált vicc jut eszembe: igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz csak nem osztogatnak, …

Fókuszban a Paks II. Atomerőmű megvalósítása

2019.11.06. 22:35
A magyarországi villamosenergia-rendszer folyamatos kihívásokkal szembesül, hiszen évről évre növekvő villamosenergia-fogyasztással, újabb és újabb téli és nyári rendszerterhelési csúcsokkal …

A harmadik orosz VVER-1200 típusú blokk is megkezdte kereskedelmi üzemét

2019.11.01. 14:45
2019. november első napján 30 nappal a tervezett határidő előtt, kereskedelmi üzembe állt a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés II. blokkja.

Atomenergia nélkül a klímavédelmi harc nem nyerhető meg

2019.11.01. 08:35
Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel járó éghajlatváltozás nyomán globális egyetértés alakult ki mára arra vonatkozóan, hogy karbonsemleges technológiák …

Roszatom az ITER-ben

2019.10.21. 13:20
2019. október 17-én Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója felkereste a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) építési területét Franciaországban. A projekt azt hivatott igazolni, hogy a fúziós energia ipari méretekben …

Paks Magyarország „energiaszíve”

2019.10.08. 21:15
Magyarországon van egy gyönyörű Duna-parti település, az idén várossá nyilvánításának negyvenedik születésnapját ünneplő Paks. Ez a város nem kizárólag az ott élő barátságos emberek mindennapi életet …

Európának a jövőben is szüksége lesz atomenergiára

2019.10.04. 16:55
A megújuló energiaforrások és az atomenergia között nem szabad kizárólagosságot megfogalmazni, hiszen mind a két energiatermelési módnak megvannak a sajátos előnyei az országok …

Küzdelem a harmadik üzemelő EPR helyért

2019.10.03. 23:50
A kínai Guangdong tartományban lévő Taishan Atomerőmű második, francia EPR típusú atomerőművi blokkja 2019. szeptember 7-én megkezdte a kereskedelmi üzemét. Ez újabb mérföldkő a kínai atomenergetika …

Londonból üzent az atomenergetika a világnak

2019.09.09. 22:55
Az atomenergia újra a reneszánszát éli. Egyre több ország látja be, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok miatt jelentősen növelni kell az atomenergia …

Vlagyivosztok – Északi-tengeri Útvonal Bizottságának első munkaértekezlete

2019.09.08. 22:40
Az Északi-tengeri Útvonal (Northern Sea Route – NSR) első bizottsági munkaértekezletére a Keleti Gazdasági Fórum keretében került sor a …

Ezeket a cikkeket olvastad már?