A jó, a rossz és a csúf – A német energiaforradalom ellentmondásos valósága

A két új paksi blokk megépítésének ellenzői évek óta ugyanazt mondják. Véleményük szerint a kormány érthetetlen módon ragaszkodik a paksi beruházáshoz annak ellenére, hogy a világ másfelé halad, és a megújuló energiaforrásoké a jövő.

Követendő példaként Németországot kiáltják ki, hiszen szerintük a németek már most példát mutatnak a megújulós fejlesztésekkel. Év elején a híradások már arról szóltak, hogy a németországi megújulók megdicsőültek, hiszen a villamosenergia-termelésben a tavalyi arányuk már 40 százalék fölé emelkedett. Az alábbiakról azonban hallgattak.

Németország a 2011-ben történt fukusimai atomerőmű-baleset után politikai döntést hozott a német atomerőművei fokozatos leállításáról és a megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélerőművek radikális mértékű fejlesztéséről. Az ország ennek ellenére mindmáig a szénre támaszkodik. Mindennél többet mond erről, hogy az Európai Unió tíz legszennyezőbb szénerőművéből hat Németországban üzemel. Következzék „a jó, a rossz és a csúf” paradoxona:

A jó

A jó: való igaz, hogy Németország az elmúlt évek során nagyarányú fejlesztéseket hajtott végre, különösen a nap- és szélerőművek esetében. Ezen időjárásfüggő megújulók 2005. évi 20,4 GW kapacitása 2018 végére elérte a 105,4 GW értéket, azaz több mint ötszörösére emelkedett. A nap- és szélerőművek által termelt villamos energia mennyisége 2018-ban már elérte a nettó 157 TWh értéket. Ez a német energiaforradalom jó oldala.

A németországi nap- és szélerőművek, atomerőművek, valamint a szénerőművek termelésének változása 2009-2018 között a nettó adatokat figyelembe véve (TWh)

A rossz: szénerőművek nélkül nincs stabil energiaszolgáltatás

2018 végén a németországi erőművek beépített kapacitása 207,4 GW-ra emelkedett – ami közel 7 GW többletet jelent a 2017. évi értékhez képest –, össztermelésük nettó 544, 3 TWh volt, kevesebb mint a 2017-es 549,8 TWh, miközben 7000 MW pluszkapacitás épült be a rendszerbe! Ennek egyik fő oka az volt, hogy a német vízerőművek az aszályos időszak következtében mintegy 4 TWh-val kevesebb villamos energiát tudtak termelni, miután a klímaváltozás hatásaként szélsőségessé váló időjárás soha nem látott hőhullámokat és szárazságot hozott Németországban is.

Tavaly a nap- és szélerőművek kapacitása a beépített összkapacitás 50,8 százaléka volt, ám az összes villamosenergia-termelésnek csak a 28,8 százalékát adták. Az időjárásfüggő megújulók esetében ugyanis nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem az, hogy mennyi villamos energiát tudnak termelni. Emiatt a tavalyi németországi villamosenergia-termelés csaknem 60 százalékát továbbra is a szén- és gázerőművek, illetve a még üzemelő, de bezárásra ítélt atomerőművek biztosították, miközben a szénerőművek termelése dominált!

A németországi erőművi kapacitások és a villamosenergia-termelés 2018. évi megoszlása - Adatforrás: Energy Charts

A német atomerőművek fokozatos leállítása azt is jelenti, hogy a szénerőművek villamosenergia-termelését nem lehet a megfelelő ütemben csökkenteni. Éppen ezért tavaly a virtuális dobogó tetején továbbra is a szénerőművek álltak: 204,77 TWh, 45,38 GW beépített teljesítmény mellett, a második volt a szélalapú termelés: 111,46 TWh, a beépített teljesítmény 59,42 GW, a harmadik pedig a nukleáris alapú termelés, amely 72,08 TWh-t biztosított a 9,52 GW beépített kapacitás révén. A napenergia csak a negyedik volt a sorban (termelés: 45,75 TWh, beépített teljesítmény: 45,93 GW).

Tavaly a német atomerőművek 86, a szénerőművek pedig 51 százalékos éves teljesítménykihasználtsággal termelték a villamos energiát. Ugyanakkor a két időjárásfüggő megújuló – a nap- és szélerőművek – kihasználtsága a hektikus termelés miatt már jócskán árnyalja a képet. 2018-ban a teljesítmény-kihasználtsági tényező a naperőművek esetében csak 11,3, a szélerőműveké pedig 21,4 százalék volt az év végi beépített kapacitásokat figyelembe véve. Másként fogalmazva: a beépített kapacitás tizede, illetve ötöde!

A német szénerőművek domináns voltára további jó példa, hogy tavaly nyáron az előző év hasonló időszakához (június-augusztus) képest az időjárásfüggő megújuló energia termelése mintegy két százalékkal csökkent. A forróságban a naperőművek hatásfoka kisebb, és a tartós európai melegben a szélerőművek is alig tudtak termelni, mert szinte egyáltalán nem fújt a szél. Nem véletlen, hogy 2018 nyarán a német szénerőművek mintegy 11 százalékkal több villamos energiát termeltek, mint az előző év azonos időszakában! A rekkenő hőségben a klímaberendezések működéséhez is szükséges energiát döntő mértékben a szénerőművek biztosították, tovább ontva magukból – a klímaváltozást és az évente ezrek halálát okozó – füstöt a levegőbe.

Rossz: hektikus áramtermelés

A tudatlanság sajnos felülírja a tudást. Nagyon sokszor hallhatjuk, hogy a megújulók csodákra képesek, hiszen egyesek szerint nap- és szélerőművekkel biztosítani lehet a stabil villamosenergia-szolgáltatást. Az ilyen típusú erőművek időjárás-függőségének valós megítélését segíti, ha megnézzük a német nap- és szélerőművek legjobb és legrosszabb napjait az adott napi termelésüket figyelembe véve.

A német naperőművek a villamosenergia-termelést tekintve a tavalyi legrosszabb napjukon, a csúcson 1440 MW-ot (a beépített teljesítmény 3,1 százaléka), viszont a legjobb júliusi napon is csak 31 ezer 480 MW-ot (a beépített teljesítmény 68,5 százaléka) tudtak biztosítani. A napi átlagteljesítmények pedig ennél sokkal alacsonyabb értékre adódtak.

 A németországi naperőművek „rossz és jó napja” (MW)


A másik időjárásfüggő megújuló, a szél intenzitása még hektikusabban változik. A szélerőművek „legrosszabb” napján csak 3710 MW, de még a „legjobb” napján is csak 45 ezer 230 MW volt a csúcsteljesítmény.

A németországi szélerőművek „rossz és jó napja” (MW)


Rossz: a villamosenergia-importjának szükségessége, fogyasztói korlátozások

Nézzünk egy másik példát! 2018. december 14-én csendes, felhős péntek volt Németországban. Reggel 8 óra körül a német villamosenergia-rendszer már 1 GW importra szorult. A vasúti sztrájkkal kapcsolatos hét eleji izgalmak után a német állampolgárok ekkor már az adventi vásárokban időztek. Ezzel szemben számos nagyvállalatnál nyoma sem volt a karácsony előtti lazításnak. Miközben pörgött a termelés, növekedett a stressz is, hiszen a hálózatüzemeltetők bejelentették, hogy rövid távon korlátozni kell a villamosenergia-szolgáltatást. Az ok egészen prózai volt: Németországban, ebédidőben már nem állt rendelkezésre elegendő villamos energia!

A szivattyús-tározós erőművek kapacitása kimerült, a külföldi import növelésére pedig nem volt lehetőség, mert hiány lépett fel villamos energiából! Éppen ezért a nagyfogyasztók, például az alumíniumolvasztók, az öntödék és az egyéb ipari fogyasztók leálltak, illetve visszafogták a termelésüket azért, hogy csökkenjen a villamosenergia-fogyasztásuk. Ebben az időszakban összességében a hálózatüzemeltetők kérésének megfelelően 1025 megawattal tudott csökkenni a rendszerterhelés. A német hálózat stabil maradt, az otthonokban és az irodákban a hétköznapi emberek ebből semmit nem vettek észre. Délután 3 óra utánra a termelés ismét meghaladta a fogyasztást, így a béke helyreállt.

A hálózatüzemeltetők később erről az esetről bizonyára azt fogják mondani, hogy „komplex időjárási helyzet állt be”: a nap nem ragyogott, a szél nem fújt annyira intenzíven, mint ahogy azt várták. 2018-ban csak az olvasztóknak közel nyolcvanszor kellett leállniuk ilyen okokból!

Gyakran megtörténik, hogy a németek több villamos energiát fogyasztanak, mint amennyit termelnek. Ez legutóbb 2018-ban, szilveszterkor fordult elő. A német rendszer szinte egész nap 3-5000 MW importra szorult, ami végeredményképpen azt jelentette, hogy ebben az időszakban a fogyasztáshoz szükséges villamos energia közel tíz százaléka külföldről származott. Láthatóan a német villamosenergia-rendszernek bizonyos időszakokban egyre nagyobb szüksége van az import villamos energiára. Tavaly a villamosenergia-import 33 TWh, az export pedig 85 TWh körül alakult. Az osztrák LINZ AG gázerőműve például minden harmadik nap segít stabilizálni a német hálózatot azért, mert az időjárásfüggő megújulók éppen nem tudnak a fogyasztás kielégítéséhez szükséges mennyiségű villamos energiát termelni!

Még egy rossz – az időjárás

Nézzünk meg egy néhány héttel ezelőtti példát! 2019. január 24-én Németországban hideg, szélcsendes és felhős idő volt. Ennek következtében a zöldek által megváltóként beállított nap- és szélerőművek 105 ezer MW beépített kapacitásából az aznapi termelési csúcs idején, azaz dél körül ennek mindössze a huszada, mintegy 5400 MW teljesítmény állt rendelkezésre! Napfelkelte előtt és napnyugta után pedig még kevesebb.

A németországi villamosenergia-termelés összetétele, valamint a szén-dioxid-kibocsátás alakulása 2019. január 24-én - Diagram forrása: Agora Energiewende

Mit látunk? A német „zöld forradalom” bűvöletében a termelés mintegy 84 százalékát, 1,37 TWh-t a szén-, az atom- és a gázerőművek biztosították egész nap! A nap- és szélerőművek csak 0,07 TWh-t termeltek. Mindezek konkrétan azt jelentik, hogy az atom-, a szén- és a gázerőművek nélkül a német rendszer összeomlott volna. A kora délutáni órákban pedig a rendszer stabilitása érdekében szükség volt mintegy 1800 MW importra is, mivel a naperőművi termelés leállása után a szélcsend miatt szinte az összes szélerőmű leállt. Mindezek miatt a reggeli 60 euró/MWh villamosenergia-ár a délutáni órákra megduplázódott és 120 euró fölé emelkedett. Végeredményben a későbbiekben ezt is a fogyasztók fogják megfizetni. Költői kérdés, hogy mi lesz akkor, ha az atomerőművek mellett a szénerőműveket is leállítják, nem épülnek meg a megfelelő szabályozási tartalékok, és megszűnik az import lehetősége? A válasz: beáll a sötétség.

Honnan lesz villamos energia?

A jelenlegi híradások arról szólnak, hogy Németország az atomerőművek bezárása után 2038-ig betiltja a szénalapú villamosenergia-termelést is. Kérdés ezek után, hogy az éves szinten közel 205 TWh (tavalyi adat), szénerőművek által termelt villamosenergia-mennyiséget mivel kívánják majd helyettesíteni. Egy tavaly októberben készült német tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen módon válthatók ki a szénerőművek, miközben célkitűzés a 65 százalékos megújulós részarány elérése.

Ez a tanulmány azonban nagyon világosan rámutat a német energiaforradalom anomáliáira. 2030-ig ugyanis szó sem lehet arról, hogy a szénerőműveket leállítsák. Legfeljebb a rendszerbe beépített szénerőművi kapacitások csökkenésével lehet számolni, ami azt jelenti, hogy a 2017. évi 46 GW helyett 16 GW szenes kapacitás maradna, valamint a következő években az energiahatékonysági intézkedések ellenére nemhogy csökkenne, de növekedni fog a német bruttó villamosenergia-fogyasztás. A 2017. évi 600 TWh-ról 2030-ra 619 TWh-ra.

Milyen módon termelnék meg azt a nagy mennyiségű villamos energiát a még üzemelő atomerőművek leállítása és a szénerőművi termelés mérséklése mellett? Egyrészt a már most is csaknem 105 ezer MW nap- és szélerőművi kapacitást dupláznák meg, azaz összességében 200 ezer MW ilyen időjárásfüggő megújuló lenne a rendszerben. Ugyanakkor az elemzés egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy ez az óriási megújulós kapacitás milyen hatást gyakorolna az európai villamosenergia-hálózatra, hiszen a német napi terhelés 60-80 ezer MW, azaz egyes jobb napokon, amikor optimálisak az időjárási viszonyok (süt a nap, és fúj a szél), akkor az úgymond zöld erőművek által megtermelt villamos energia kényszerexportként jelentkezik már most is a szomszédos országok hálózatain. Ez a kényszerexport, más néven „nem szándékolt áramlás” már most is nagy kárt okoz a lengyel, a szlovák, a cseh és a magyar energiarendszereknek.

Rossz: növekvő gázimport-függőség és növekvő árak

Mi lehet a megoldás, ha az atom- és szénerőművek végleg kiesnek? A tanulmány szerint további gázerőműveket kellene építeni ahhoz, hogy az ellátás biztonságos legyen. Ugyanakkor kérdés, hogy ezeket ki, milyen forrásból és ütemezésben kívánja megépíteni? Az új, folyamatos termelésre képes gázerőművek tovább fogják növelni Németország függőségét az orosz gázimporttól, hiszen a gázerőműveknek gázra van szükségük.

Az elemzés csak részben mutatja be a szénmentesítés költségeit, hiszen csak azt tudhatjuk meg belőle, hogy a német szénerőművek 2030-ig történő bezárása miatt a német piacon a tavalyi tőzsdei átlagárhoz viszonyítva 50 százalékkal emelkedne a villamos energia ára, és elérné a 61 euró/MWh értéket, de különös módon a végfelhasználói árakat nem említik. Miközben tavaly decemberben Berlinben a lakossági villamos energia átlagára kilowattóránként már 30,86 eurócent (98 forint), Budapesten viszont csak 11,61 eurócent (36,9 forint) volt. Ennek az az oka, hogy Németország súlyos összegekkel támogatja a német megújulókat, amelyet természetesen valakinek ki is kell fizetni. 2019-ben a tervezett támogatás összege közel 27,3 milliárd euró (8681 milliárd forint) lesz. A folyamatosan növekvő megújulós kapacitások hatására tehát az árak további növekedése várható.

Angela Merkel a gázerőművek létfontosságára a davosi Világgazdasági Fórumon is rámutatott: alapterhelést biztosító gázerőművek nélkül nincs ellátásbiztonság, a stabil villamosenergia-szolgáltatás, ezért egyre több földgázra van szükség, hiszen enélkül Németországnak nagyon súlyos ellátási nehézségekkel kellene szembenéznie.

A németek nem véletlenül ragaszkodnak annyira az Északi Áramlat 2 gázvezetékrendszer megépítéséhez, amelyből eddig már több mint 400 kilométer csővezeték létrejött. Az ország már most rekordmennyiségű földgázt importál Oroszországból, és ennek mértéke a jövőben még inkább nőni fog. A német atom- és szénellenes döntések azt eredményezik, hogy a német megújulóipar és az orosz Gazprom fog sokat profitálni. Bár az is elképzelhető, hogy a németek a francia atomerőművekből vagy a lengyel szénerőművekből származó importra fognak kényszerülni, kérdés, hogy ezekre a forrásokra hosszú távon lehet-e alapozni.

Rossz: növekvő szénimport

2018. december 21-én egy kétszáz éves korszak ért véget Németországban azzal, hogy a Ruhr-vidéken bezárták az utolsó feketeszénbányát is. A Prosper Haniel bányából ezerméteres mélységben fejtették ki az utolsó kőszéndarabot. A bánya bezárása azonban nem azt jelenti, hogy Németországnak ne lenne szüksége feketeszénre. 2019-ben várhatóan 45 millió tonna feketeszenet fognak importálni, ez pedig a tavalyihoz képest kismértékű növekedést mutat annak ellenére, hogy egyre több megújulós kapacitás van a rendszerben. A bányák bezárása azonban csökkentette a hazai kínálatot. Ebből a mennyiségből mintegy 30 millió tonnát szénerőművekben fognak elégetni.

És végül a csúfságok – templom- és falurombolás, természetpusztítás

A csúf következmények egyike, hogy a német atomerőművek bezárásáról hozott politikai döntés és az erőltetett ütemű megújuló energiaforrások fejlesztése közvetett következményeként Németországban településeket, sőt templomokat is lerombolnak. A széntüzelésű erőművek termelte zsinóráram iránti kereslet megnőtt, a külszíni fejtések útjában álló három település sorsa az irányváltás miatt megpecsételődött. Tavaly ledózerolták Immerath település St. Lambertus neoromán templomát, hogy a helyén szénbányát nyissanak. Észak-Rajna-Vesztfáliában egy 12 ezer éves erdő áll a szénbánya útjában, amelyet egyelőre a széles körű hazai és nemzetközi felháborodás mentett csak meg a pusztulástól. Az atomellenes német zöldek asszisztálása mellett a szenes lobbi nem kegyelmez a természetnek, de ne legyenek kétségeink, előbb-utóbb elérik céljukat, és kivágják ezt az erdőt is.

Csúfosan elbukott klímavédelmi célkitűzés

Mindennél többet mond, hogy a decemberi katowicei klímacsúcson a német környezetvédelmi miniszter útipoggyászában ott volt az atomellenes politikai döntés következménye is. Az atomerőművektől való szubjektív félelem megnehezíti a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentését, ezért Berlin 2020-ra az 1990. évi értékhez képest az előirányzott 40 százalék helyett csupán 32 százalékkal tudja csökkenteni a kibocsátást, figyelmen kívül hagyva a globális klímavédelmi célokat. Ha Németország valóban a klímavédelem úttörője kíván lenni, akkor abba kellene hagynia az atomerőművek démonizálását.

Nagyon rossz: szélerőmű-balesetek

Itthon kevéssé köztudott az a tény, hogy Németországban az elmúlt években számos szélerőművet ért baleset. 16-18 éve üzemelő, 80-100 méter magas szélerőművek rogytak össze. Tavaly december 10-én például a 2012-ben épült Gau-Bickelheim szélerőműpark egyik szélturbinájának körülbelül 53 méter hosszú és tíztonnás rotorlapátja tört le és csapódott be közel 150 méter magasságból egy mezőbe. Személyi sérülés szerencsére nem történt.

Foto: BilderKartell/Carsten Selak

A németországi TÜV a régebbi rendszerekre időzített bombaként tekint, hiszen hiányoznak az egységes ellenőrzési szabványok. Számításaik szerint Németországban évente mintegy ötven súlyos sérülést okoznak a szélturbinák. Az olyan balesetek, mint a robbanó rotorlapátok vagy a villámcsapást követő tüzek egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek az emberekre és a környezetre, különösen azért, mert egyes szélerőművek szinte már a kertek végében vagy éppen utak, vasúti pályák mentén helyezkednek el. Ráadásul a szélkerekek a madarakra is veszélyt jelentenek.


Még rosszabb: a német szénerőművek egészségügyi következményei

A Paks II. atomerőmű megépítésének ellenzői soha nem beszélnek arról, hogy a német szénerőművek üzemeltetése a szén-dioxid-kibocsátás mellett nagyon súlyos egészségügyi következményekkel jár. 2018. november végén négy környezetvédelmi szervezet elemzést tett közzé, amelynek az az üzenete, hogy a szénerőművek villamosenergia-termelését radikálisan és haladéktalanul csökkenteni kell, mert már most is súlyos klímavédelmi és egészségügyi hatásokkal kell számolnunk. A jelentés szerint az Európai Unióban 103 szénerőművet üzemeltető vállalat működik. 2016-ban ezek közül 10 cég volt felelős a becsült egészségügyi károk kétharmadáért. Ezekhez a cégekhez 7600 haláleset, 3320 új krónikus hörghurut és a gyerekeknél 137 ezer asztmás nap köthető. A tíz legszennyezőbb cég közül négy – az RWE, az EPH, a STEAG és az Uniper – Németországban működik. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a németek több szenet égetnek el, mint bármely más európai ország.

Ez tehát a német energiaforradalom eredménye: szerény jó, temérdek rossz és csúf keveréke. Magyarország továbbra sem kívánja ezt az energiapolitikát követni, hanem a világ számos fejlett és fejlődő országával együtt az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazása mellett teszi le a voksát.

A cikk szerkesztett változata a Magyar Demokrata c. hetilap 2019. március 6-ai lapszámában jelent meg.
Első kép forrása: Internet

Címkék: Makacs tények
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/69876/pics/lead_800x600.jpg
Makacs tények
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Ungár Péter leülhet, elégtelen!

2019.07.01. 16:40
A Paks II atomerőmű építésének zöldpárti ellenzői még mindig ott tartanak, hogy az atomerőmű helyett a házakat kellene szigetelni, és szereljen mindenki a háztetőre napelemet, mert ezzel meg is van oldva az ország …

Pokoli hőségben – pokoli fogyasztás!

2019.06.25. 23:20
Az elmúlt hetekben hazánkban is melegrekordok dőltek meg. A forróság nemcsak az emberek közérzetére és a környezetre van jelentős kihatással, hanem a hazai villamosenergia-rendszert is folyamatosan próbára …

A klímavédelem nem működik atom nélkül

2019.06.06. 20:50
Az OECD égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség atomenergiával foglalkozó, májusban publikált szakmai tanulmánya felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőművek üzemidő-hosszabbításának …

Magyarország célja, hogy garantálja a jövőbeni ellátás- és nemzetbiztonságot

2019.06.05. 22:25
A hazai ellenzék továbbra is a Paks II. projektet támadja mindenféle csúsztatásokkal és valótlanságokkal, miközben teljesen …

Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő

2019.05.22. 21:50
Néhány nappal az európai parlamenti választás előtt a hazai ellenzék és médiatámogatóik még mindig ott tartanak, hogy a Paks II. Atomerőmű elleni kampányukkal remélik uniós …

Atomreneszánsz – Amerikában is!

2019.05.03. 22:20
A Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői nem hajlandók tudomásul venni, hogy a globális klímaváltozás és a fejlődő országok energiaéhsége miatt a világ szükségszerűen fordul az atomenergia felé. Miközben a …

Orosz rulett – német módra

2019.04.12. 07:30
A Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői a valós nemzetközi trendeket és célkitűzéseket teljesen figyelmen kívül hagyva évek óta folyamatosan ugyanazt a mantrát ismételgetik. Azt állítják, hogy az atomenergia ideje …

Tízéves az atomtörténelmi pillanat

2019.03.28. 20:25
Tíz évvel ezelőtt, 2009. március 30-án, amikor az Országgyűlés elvi határozatot hozott a paksi telephelyen létesítendő új blokk(ok)ról, Magyarország jövőbeni ellátásbiztonságát, az olcsó villamos energia …

Veszélyeztetik az emberiség jövőjét a szénerőművek

2019.02.28. 23:10
A felmelegedés miatt az elmúlt negyven évben drasztikusan lecsökkent az északi-sarki jég, amit most az USA közép-nyugati államai szenvedtek meg. A legfrissebb hír még inkább …

Napból energia

2019.02.20. 03:55
Tavaly, különösen a második félévben látványos lendületet vett a hazai naperőművek építése és üzembe helyezése. Emellett számos újabb projektbejelentés és alapkőletétel is történt, ami azt valószínűsíti, hogy a trend a következő években …

Ezeket a cikkeket olvastad már?