Orosz atomeszközök a világűr kutatásában

Közel fél évszázaddal ezelőtt, 1967. január 27-én az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta azt a megállapodást, amely a világűr felfedezésével és használatával kapcsolatban – a Holdat és az egyéb égitesteket is beleértve – rögzítette azokat az elveket, amelyek később a nemzetközi űrjog alapjává váltak. Az egyezményhez már több mint száz ország csatlakozott.

 

A világűr meghódítása a high-tech űrtechnológia és az atomenergia alkalmazása nélkül lehetetlen lenne. Mindkét  területen élen jár Oroszország, ám az űrkutatásban használt orosz atomtechnológia nélkül az alábbi három űrexpedíció meg sem valósulhatott volna. 

CURIOSITY (KÍVÁNCSISÁG)

A Curiosity Mars-járó, a NASA negyedik ilyen eszköze 2012. augusztus 6-án landolt a vörös bolygó felszínén. Az űreszköz, amely egy önálló kémiai laboratórium, az évek során számos felfedezést tett a Marson, többek között rábukkant az édesvízi tavak és folyók létezésének nyomára, szerves anyagot talált és rendkívül magas sugárzási szintet mért.

A Curiosityn a világon először alkalmazták a Dinamikus Albedo Neutron (DAN) generátort, amely víz-, illetve hidrogén tartalmú vegyületek keresésére szolgál a talaj felszínén. Az ING-10K generátort a VNNIA-ban, az Oroszországi Automatikai Kutatóintézetben készítették el. A második DAN-egységet, a neutrongenerátort az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetében (IKI RAN) gyártották. A radioizotópos generátor valószínűleg plutónium-238-as izotóppal  üzemel, bár ezek az adatok nem nyilvánosak. A szakértők szerint a generátor még hét-nyolc évig fog működni, ez lehetőséget teremt arra, hogy a Curiosity megvárhassa a következő expedíciót. A Mars-járó már így is jóval tovább működik, mint ahogy számítottak rá, hiszen annyira jól megy neki a marsjárás, hogy a tervezett 686 nap helyett már 6,5 évet tudhat magáénak.

További érdekes információ az Acces Mars honlapon található, amely nagy hasonlóságot mutat a szintén a Google által üzemeltetett Utcakép alkalmazással.

 

Csang’o-4

Tavaly december 8-án indította útra Kína az automata leszálló egységből és egy Hold-járóból álló Csang'o-4 űrszondát, hogy a Hold Földről nem látható, sötét oldalát tanulmányozza.

 

A küldetéshez szükséges 120 és 4 W kapacitású radionuklid termikus blokkot a Kísérleti Fizika Orosz Tudományos Kutatóintézet fejlesztette és telepítette. A blokkok kompozit anyagából készült hőszigetelő testeket NIIgrafit, a radionuklid üzemanyag-pasztillákat pedig a Majak gyártotta.

A Csang'o-4 négy héttel az indulás után, január 3-án landolt a Hold déli sarkán. Január közepén pedig az emberiség történetében először sor került az első biológiai kísérletre, a gyapottermesztésre a Holdon. Az űrszonda az ehhez szükséges összes feltételt – a talajt, a levegőt és a vizet – a Holdon szerezte be. A kínai Csengdu Repüléstudomány és Mikroelektronikai Kutatóintézet (CASC) szakemberei felvételeket készítettek a hajtásokról. A küldetésben, a továbbiakban talajminták gyűjtésére és tanulmányozására kerül sor.

Kína Hold-programja 2007-ben vette kezdetét, hiszen ekkor indították el a Csang’-o-1-t, amely majdnem másfél évig keringett a Hold körüli pályán és átfogó információkat gyűjtött ahhoz, hogy létre lehessen hozni a Hold nagyfelbontású, háromdimenziós térképét. A kínai Hold-programjához 2009-ben csatlakozott a Kísérleti Fizika Orosz Tudományos Kutatóintézet. 2012-ben hat 120 W, 8W, illetve 4 W kapacitású termikus egységet, valamint egy radionuklid termoelektromos generátor mérnöki modelljét szállította Kínának.

EXOMARS

Az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkoszmosz közös Mars-kutató projektje két szakaszban valósul meg.

Az ExoMars 2016-projekt keretében 2016. március 14-én a Bajkonur űrállomásról startolt a Proton-M rakéta a bolygó körüli pályára állítani kívánt Trace Gas Orbiter (TGO) szonda és a leszállás tesztelésére szolgáló kísérleti modullal, a Schiaparellivel.

A Schiaparelli sajnos szomorú sorsra jutott, szoftverhiba miatt 540 km/h sebességgel a Mars felszínére zuhant és összetört. A TGO a pályán van, küldetése 2018-ban kezdődött és várhatóan 2022-ben ér véget. 

Az ExoMars második szakaszát 2020-ra tervezik, amikor az ESA vezetéssel készülő Mars-járó és az orosz irányítással épülő tudományos állomás a 2020. július 25. és augusztus 13. közötti indítási ablakban Bajkonurból (Kazahsztán) Proton-M hordozórakétával startol, és 2021. március 21-én érkezik a Marsra. A leszállóegység két nagy ejtőernyővel ereszkedik le, érkezését fékezőrakéták és lengéscsillapító rendszer teszi kíméletesebbé.

A Mars-járó fő feladata a felszíni és a felszín alatti anyag vizsgálata, míg a fix helyzetű állomás hosszú távú évhajlati és légköri vizsgálatokat végez. A 13 tudományos eszközből 11 orosz gyártmányú. A Mars-járó szerkezeti és termikus tesztjei már sikeresen befejeződtek, és a végéhez közeledik a talajmintákat elemző egység tesztelése. Eközben megérkezett a gyártóktól a fedélzeti számítógép, az akkumulátoregység és a tudományos műszerek többsége.

Miután az ExoMars 2021-ben érkezik meg, a Mars-járó a TGO-t használja majd reléállomásként. 

 

Forrás: Sztrana Roszatom/urvilag.hu

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/68811/pics/lead_800x600.jpg
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

A Tianvani Atomerőmű az orosz és a kínai atomipari szakemberek professzionalizmusának bizonyítéka

2020.01.20. 16:45
A Tianvani Atomerőmű Oroszország és Kína legnagyobb közös atomenergetikai projektje. Az erőműben …

Elfogadta a nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát a kormány

2020.01.15. 18:00
Egy villamosenergia-fogyasztónak éjjel-nappal, télen-nyáron szüksége van villamos energiára.

Rekordot döntött az oroszországi atomerőművek villamosenergia-termelése

2020.01.10. 16:40
Az orosz atomerőművek – a Roszatom állami konszern villamos energetikai divíziójához tartozó Roszenergoatom konszern leányvállalatai – újabb …

Megkezdte a villamosenergia-termelést a világ első úszó atomerőműve

2019.12.19. 16:05
2019. december 19-én, helyi idő szerint 11:00 órakor az oroszországi Pevek városában a világ első úszó atomerőműve csatlakozott a …

Nem hallják az új idők szavát az atomellenes zöldek

2019.12.16. 16:05
Az Európai Unió tagállamainak vezetői konszenzusra jutottak abban, hogy 2050-re el kell érni a klímasemlegességet és ehhez, valamint a fosszilis részarány radikális csökkentésének …

Áttörések az atomenergetikában

2019.12.10. 12:30
Nemzetközileg elfogadott tény, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen pillére a globális klímaváltozás és az energiaszegénység elleni harcnak. Az ENSZ után az Európai Parlament is kinyilvánította ezt, ami igazi áttörés, …

Újabb történelmi rendszerterhelési csúcs született

2019.12.05. 12:00
Idén még csak néhány nappal ezelőtt esett le az első hó és érkezett meg a hideg, de máris megdőlt az eddigi, 2019. január 23-án, a déli órákban mért 6926 MW-os (15 perces) abszolút …

A Roszatom a logisztikában is előrelép

2019.12.04. 09:25
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern kisebbségi részesedést szerzett a Delo logisztikai vállalatcsoportban (az egyik legnagyobb orosz logisztikai vállalatcsoport).

A bolygó jövője a tét

2019.12.03. 22:10
Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a …

A jövő záloga: együtt az atom és a megújulók

2019.11.20. 20:35
Az atomenergia hazai és nemzetközi ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról. Arra alapozzák ezt, hogy a megújuló …

Ezeket a cikkeket olvastad már?