Mentsük meg a jegesmedvét!

Sok szó esik manapság arról, miként fogy a jegesmedvék természetes élőhelye. A jegesmedvék a bolygó legnagyobb testű szárazföldi ragadózói, de egy ideje már veszélyeztetett fajként tartják számon őket, mert a klímaváltozás következtében a sarkvidék az átlagnál is gyorsabban melegszik, a jég olvad.

Vajon meg lehet-e őket menteni? Hiszen nemcsak a jegesmedvékről van szó, hanem az egész földgolyóról, rajta magukról, emberekről.

Idén októberben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC az évtized alighanem legfontosabb jelentését publikálta. A testület szerint az atomenergia alkalmazása nélkülözhetetlen a globális kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez. Valós nemzetközi összefogásra és ambiciózusabb fellépésre is szükség van annak érdekében, hogy a károsanyag-kibocsátást radikálisan csökkenteni lehessen.

Már jelenleg is tapasztaljuk, mit okoz az 1 Celsius fok globális felmelegedés: többek között extrém időjárást, emelkedő tengerszintet, eltűnő északi-sarki jeget. Számos klímaváltozási hatás elkerülhető lenne, ha a globális felmelegedést sikerülne két vagy több fok helyett másfél fok alatt tartani. Másfél fokos globális felmelegedés esetében 100 évente egyszer következne be, hogy az északi Jeges-tenger nem fagy be, két fok esetében azonban már minden évtizedben sor kerülne rá.

 

Az atomenergia

A mértékadó hazai és külföldi szakmai szervezetek és szakemberek már évek óta következetesen ugyanazt mondják: az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátásának és megbízhatóságnak köszönhetően nagyszerű eszköz arra, hogy csökkentsük a kibocsátást és mérsékeljük az éghajlatváltozás hatásait. Természetesen emellett szükség van a megújuló energiaforrások nagy léptékű fejlesztésére is.

 

Mindenki számára egyértelmű, hogy az atomerőművek villamosenergia-termelése klímabarát, hiszen az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású. Ezt erősítik meg az IPCC releváns adatai is, amelyek szerint az atomenergia teljes élettartamát tekintve átlagosan 12 gramm szén-dioxidot (gCO2/kWh) bocsát ki kilowattóránként.

Egyes villamosenergia-termelő technológiák teljes életciklus alapú CO2 intenzitása, gCO2/kWh (IPCC – 2014)

Az adatokból látható, hogy az egyes villamosenergia-termelési módok közül a gáz- és  a szénerőművek a legszennyezőbbek. Mit is jelenthet az Északi-sarkvidék jövője szempontjából például sok millió tonna szén-dioxid-kibocsátás?

A Science folyóirat 2016. novemberi cikke arra a következtetésre jutott, hogy szoros a kapcsolat a CO2-kibocsátás és a megfigyelt északi-sarki jégtakaró szeptemberi minimum jégvastagsága között. A szén-dioxid-kibocsátás minden tonnája legalább 3 négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót (+/- 0,3 m2). Ebben a tanulmányban csak a szén-dioxid-kibocsátás és a sarkvidéki jég veszteségének korrelációját vizsgálták, ám a légkörben lévő szén-dioxid és az általa okozott felmelegedés ugyanakkor egyéb módon is befolyásolja az éghajlatot.

Az IPPC grafikonja szerint az atomerőmű kilowattóránként 808 g CO2-t takarít meg a szénhez és 478 g szén-dioxidot a földgázhoz képest. A paksi telephelyen építendő két darab, VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokk éves szinten mintegy 19 milliárd kilowattórát termelhet, és 15 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg a szénerőműhöz képest. Önmagában a milliókat és milliárdokat nehéz értelmezni, ezért érdemes a sarkvidéki jéghez kapcsoltan bemutatni Paks II hatását.  A két új paksi blokk a szénhez viszonyítva csaknem 1,5 négyzetméternyi északi-sarki jeget ment meg másodpercenként.

 

Németország, a rossz példa

Németország a 2011-ben történt fukusimai atomerőmű-baleset után politikai döntést hozott atomerőművei leállításáról, valamint a megújuló energiaforrások, különösen a nap- és a szélerőművek nagymértékű fejlesztéséről. Ezen időjárásfüggő megújulók miatt azonban a német rendszerben továbbra is nélkülözhetetlen szerepe van a gáz-, de különösen a szénerőműveknek. Utóbbi nagy részaránya miatt a németek nem tudják teljesíteni a 2020-ra vállalt 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célkitűzést.

Mindezek fényében Németország hogyan viszonyul a sarkvidéki jég megmentéséhez? Tételezzük fel, hogy a németek az atomerőművek helyett a szénerőműveket állítanák le. Számoljunk! A német atomerőművek 2010-ben, egy évvel az atomerőművek bezárása ügyében hozott politikai döntés előtt még 133 TWh villamos energiát termeltek, ami 2017 végére nettó 72 TWh-ra csökkent. Ha a 61 TWh csökkentést inkább a szénerőműveknek „írták volna elő” az atomerőművek helyett, akkor évente mintegy 50 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előztek volna meg. Ez nagyjából 150 millió négyzetméternyi északi-sarki jég olvadását akadályozta volna meg évente. De a németek nem ezt az utat választották, energiaszükségleteiket továbbra is jelentős részben szénerőművekkel fedezik.

A szénerőművi termeléshez viszonyítva, az IPCC adatait alapul véve, valamint az atomerőművek 2017. évi termelési adatait felhasználva az látszik, hogy a globális atomenergia 2035 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarított meg és csaknem 6100 km északi-sarki jeget mentett meg.

 

Klímavédelem és az e-mobilitás

A közúti közlekedésben, szállításban is alapvető változásra van szükség annak érdekben, hogy képesek legyünk teljesíteni a globális klímavédelmi céljainkat. Az elektromos autók térhódítása ugyanakkor önmagában nem képes enyhíteni a légszennyezés problémáját, hiszen csak akkor lehet „0” kibocsátásról beszélni, ha az autók töltéséhez szükséges energia is tiszta, szén-dioxid-kibocsátástól mentes villamosenergia-termelésből, azaz zöldáramból származik.

Ezért továbbra is egyre nagyobb részarányt kell kapnia az atomenergiának és a megújuló energiaforrásoknak is annak érdekében, hogy az elektromos járművek üzemeltetése valóban „zöld” legyen. Különösen igaz ez az atomenergiára, hiszen e technológia alkalmazásával az időjárástól függetlenül nagy mennyiségben tudunk villamos energiát termelni a nap 24 órájában szén-dioxid és egyéb légszennyező anyagok kibocsátása nélkül.

Az olyan országokban, amelyek nagymértékben támaszkodnak az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra, akkor is szeretnék majd tölteni a villanyautókat, amikor szélcsendes idő, éjszaka vagy tél van. Egyelőre azt látszik, hogy az elektromos feltöltés iránti igény reggel és este van a csúcson. Tehát megkerülhetetlen olyan klímavédelmi szempontból is megfelelő alaperőművek megléte, amelyek ezekben az időszakokban is garantálják a villamosenergia-szolgáltatást.

Azok az országok, amelyek jórészt az atomenergiából és a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiával táplálják a villanyautókat, egyértelműen zöldebbek, mint a belső égésű motoros társaik. Ahol viszont sok a szenes erőművekben termelt villamos energia, mint például Lengyelországban,  a belső égésű motorok „zöldebbek”, mint az elektromos autók. Ezt támasztja alá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség közelmúltban megjelent tanulmánya is, amely szerint csak növelné a légszennyezést, ha az elektromos járművek üzemeltetéséhez szükséges energiát fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművekben állítanák elő, hiszen az erőművek kéményeiből több káros anyag kerülne a levegőbe, mint az autók kipufogójából.

 

A gyerekeink, unokáink jövője a tét. A globális klímavédelmi célok elérése érdekében egyaránt szükség van az atomenergia és a megújuló energiaforrások fejlesztésére, valamint a károsanyag-kibocsátás radikális csökkentésére. Ez lehet az egyetlen járható út annak érdekében, hogy megmentsük az Északi-sarkvidéket, a jegesmedvéket és saját magunkat is.

 

A cikk szerkesztett változata a Magyar Krónika 2018/12 lapszámában jelent meg.

 

 

 

Címkék: Makacs tények
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/66100/pics/lead_800x600.jpg
Makacs tények
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Áramfogyasztási rekordok időszakát éljük

2020.01.14. 18:05
Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy a villamos energia mindig a rendelkezésünkre áll, mindennapjainkat lehetetlen elképzelni áramszolgáltatás nélkül. Gondoljuk csak végig, mit is szoktunk tenni, …

Atomerőművek nélkül nem teljesíthetőek a klímavédelmi célok

2020.01.06. 20:55
Az Európai Parlament is elfogadta, hogy atomerőművek nélkül nem teljesíthetőek a klímavédelmi célok. Az interjú a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című …

Az atomenergia hazai ellenzői szakmai kérdésekben félretájékoztatnak

2020.01.06. 13:35
Széles körben elfogadott tény, hogy a globális klímavédelmi célok elérése érdekében az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő …

Ungár Péter leülhet, elégtelen!

2019.07.01. 16:40
A Paks II atomerőmű építésének zöldpárti ellenzői még mindig ott tartanak, hogy az atomerőmű helyett a házakat kellene szigetelni, és szereljen mindenki a háztetőre napelemet, mert ezzel meg is van oldva az ország …

Pokoli hőségben – pokoli fogyasztás!

2019.06.25. 23:20
Az elmúlt hetekben hazánkban is melegrekordok dőltek meg. A forróság nemcsak az emberek közérzetére és a környezetre van jelentős kihatással, hanem a hazai villamosenergia-rendszert is folyamatosan próbára …

A klímavédelem nem működik atom nélkül

2019.06.06. 20:50
Az OECD égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség atomenergiával foglalkozó, májusban publikált szakmai tanulmánya felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőművek üzemidő-hosszabbításának …

Magyarország célja, hogy garantálja a jövőbeni ellátás- és nemzetbiztonságot

2019.06.05. 22:25
A hazai ellenzék továbbra is a Paks II. projektet támadja mindenféle csúsztatásokkal és valótlanságokkal, miközben teljesen …

Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő

2019.05.22. 21:50
Néhány nappal az európai parlamenti választás előtt a hazai ellenzék és médiatámogatóik még mindig ott tartanak, hogy a Paks II. Atomerőmű elleni kampányukkal remélik uniós …

Atomreneszánsz – Amerikában is!

2019.05.03. 22:20
A Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői nem hajlandók tudomásul venni, hogy a globális klímaváltozás és a fejlődő országok energiaéhsége miatt a világ szükségszerűen fordul az atomenergia felé. Miközben a …

Orosz rulett – német módra

2019.04.12. 07:30
A Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői a valós nemzetközi trendeket és célkitűzéseket teljesen figyelmen kívül hagyva évek óta folyamatosan ugyanazt a mantrát ismételgetik. Azt állítják, hogy az atomenergia ideje …

Ezeket a cikkeket olvastad már?