Valóságvak atomhiszti

A Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítése – 2017 óta itt üzemel a világ első 3+ generációs blokkja, a novovoronyezsi 6. blokk  Fotó: Novovoronezh NPP

Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz – közli a jereváni rádió – csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, és nem Moszkvában, hanem a Moszkva téren.

Ez a klasszikussá vált vicc jutott eszembe, amikor szembejött velem a Paks II. beruházás ellenzőinek újabb blődsége arról, hogy az új paksi blokkok csak 2032-ben állhatnak üzembe, majd amikor az újságíró kollégája a kamuhírt négyzetre emelve, immár félhivatalos forrásra hivatkozva arról írt, hogy „a Roszatom által tervezett két atomreaktor soha nem fog felépülni Pakson". Kőkemény, deduktív logika, nem? Egy, a valósággal köszönőviszonyban nem lévő feltételezésből erre a következtetésre jutni. Igaz, hogy a hivatalos forrás szerint a két új blokk átadásának céldátuma változatlan, de ez lényegtelen, mert nem illik bele a prekoncepcióba.

Hogy mennyire nem számít a Paks II. projektet támadók számára a valóság, arra vonatkozóan még egy konkrét példa. A hivatkozott szerző egy tavalyi márciusi cikkében például állítólagos műszaki problémák miatt álló új orosz atomerőművi blokkról írt, miközben a két új paksi blokkhoz hasonló novovoronyezsi 6-os, VVER-1200 típusú blokk vígan termelt és megállás nélkül teszi azóta is a dolgát.

Az alábbi videón megnézhetjük ennek a világ első, 3+ generációs blokkjának a felejthetetlen pillanatait.

Szerzőnk nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta azt a tényt is, hogy az akkori cikkének illusztrációjaként használt képen a Rosztovi Atomerőmű volt látható, a novovoronyezsi VVER-1200 típusú blokk helyett. A Roszatom finn projektjének helyszíneként pedig Helsinkit adta meg, miközben a fővárostól légvonalban 550 km-re épül majd az új blokk. De nem is ez a lényeg.

 

Atom nélkül nem megy!

Maradjunk a kőkemény tényeknél! Az októberben publikált ENSZ IPCC-jelentésnek a napnál is világosabb üzenete van: globálisan az atomenergia nélkül nem lehet 1,5 Celsius fok alatt tartani a hőmérséklet emelkedését. Márpedig enélkül olyan mértékű, jórészt visszafordíthatatlan változások következnek be, amelyek alapvetően befolyásolják majd a földi életet. A klímaváltozás elleni küzdelemben az atomerőművek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy elérhetővé váljanak a globális kibocsátás-csökkentési célok.

Az üzemelő Novovoronyezs II-1 blokk vezénylőterme - Fotó: Hárfás Zsolt

Az ENSZ jelentésében foglaltakat erősíti a mértékadó szakmai szervezet, a Nemzetközi Energia Ügynökség által 2018. november 13-án, Londonban publikált World Energy Outlook 2018 című kiadvány is, amely a globális energetika nagyon részletes jövőképét mutatja be. A kiadvány Fenntartható Fejlődési Forgatókönyve tükrözi leginkább azokat a globális célkitűzéseket, amelyek a klímavédelemmel kapcsolatban fogalmazódnak meg. Ebben a forgatókönyvben a globális villamosenergia-termelés a jelenlegi közel 25 000 TWh értékről 2025-re 29 000, 2040-re pedig mintegy 37 000 TWh-ra emelkedhet.

Mindez azt jelenti, hogy a fejlett és a fejlődő országoknak egyre több villamos energiára lesz szüksége. Ebben a forgatókönyvben a globális nukleáris alapú villamosenergia-termelés jelenlegi 2500 TWh értéke 2025-re mintegy 3300, 2040-re pedig közel 5000 TWh-ra növekedhet, amely érték akkor a teljes villamosenergia-termelés 13 százalékát teszi ki. A kiadvány hangsúlyozza azt is, hogy az atomerőművek üzemidő-hosszabbításával, valamint az új blokkok építésével kapcsolatos döntések alapvető hatást gyakorolnak az ellátásbiztonságra és a sorsdöntő klímavédelmi célkitűzések teljesítésére is, azaz e beruházások nélkül súlyos következményekkel számolhatunk.

Az utóbbi nemzetközi tanulmány is rávilágít arra, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében a megújulók mellett nélkülözhetetlen szerepe van az atomenergiának is. Ezt a tényt egyre több ország ismeri fel, ezért atomerőművi blokk építését tervezik a legnagyobb olaj- és gázkitermeléssel rendelkező országok is, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek vagy, hogy a legutóbbi példát említsem, Üzbegisztán. A világ atomerőműveinek beépített kapacitása október 27-én átlépte például a nettó 400 000 MW értéket is, ami 2010-ben 375 000 MW volt.

Paks II. projekt hazai ellenzői szemet hunynak afelett is, hogy 2017 végére az import villamos energia részaránya Magyarországon elérte a 30 százalékot, de egyes időszakokban átlépte az 50 százalékot is, miközben a hazai fogyasztás évek óta növekvő tendenciát mutat. Bizonyára mindenki emlékszik még a márciusi extrém hideg időjárásra. 2018. március 2-án 12 óra 45 perckor a hazai rendszerterhelés történelmi csúcsként elérte 6825 MW (15 perces) értéket, ebből 3127 MW volt az import, amely 6 szomszédos ország biztosított.

A jórészt a klímaváltozásnak betudható extrém időjárási kilengések miatt a júniusban bekövetkezett hőhullám az áramimport részarányát havi szinten 43 százalékra emelte! Magyarra fordítva: az ország más államoknak és energiaszolgáltatóknak volt kiszolgáltatva. Ne legyen senkinek kétsége: minden ország számára a saját fogyasztói az elsők, és csak utána jön az export. Ez a tanulsága Belgium esetének is…

 

Áramkorlátozásokra felkészülni!

Belgium súlyos villamosenergia-ellátási krízis elé néz, ha télen komolyabb hidegek lesznek és az áramárak is megugorhatnak, miután a villamosenergia-termelés 50 százalékát biztosító 7 atomerőművi blokk közül ötöt leállítottak. A leállások/karbantartások miatt jelenleg csak két blokk, a Deol-3 és a november 12-én újraindított Tihange-1 blokk üzemel.

A Tihange Atomerőmű - Fotó: ENGIE

Az atomerőművek termelésből való kiesése azt jelenti, hogy hidegebb időjárás esetén a háztartások felkészülhetnek a napi több órás áramszünetekre, az ipar az időszakos termelés-felfüggesztésre. A kiesett áramot részben francia importból fedezhetik. Igen ám, de hideg időben minden országban megugrik a fogyasztás, azaz előfordulhatnak olyan időszakok is, amikor egyes országok a saját fogyasztóik kiszolgálása érdekében egyszerűen nem tudnak majd exportálni. Nem véletlen, hogy Belgiumban már a nagyipari fogyasztókat győzködik azért, hogy próbálják meg mérsékelni a fogyasztásukat. A belga helyzetet egy újabb intő jelnek tekinthetjük. Nyilván itthon senki sem szeretne ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülni. Ezért, aki egy kicsit is képes józanul gondolkozni, beláthatja, hogy létszükség a Paksi Atomerőművet felváltó Paks II. projekt megvalósítása, és szükség lesz még ezenkívül több ezer MW más erőművi (megújuló, gáz stb.) kapacitásra is.

Nem hagyatkozhatunk arra, hogy a most rendelkezésre álló importlehetőség 5-15 év múlva is elérhető lesz. Főleg azért nem, mert más megfogalmazásban: az import fenntartása és növelése egyfajta „bújtatott privatizációnak" is tekinthető, hiszen a hazai villamosenergia-ellátásunk nagyrészt külföldi érdekektől függne. Ezzel szemben hazánknak alapvető és nemzeti érdeke az, hogy a fogyasztásunkhoz szükséges villamos energiát döntően hazai erőművek termeljék meg. Figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy 2030-ig az európai erőműpark egy része klímavédelmi, versenyképességi és egyéb okok miatt ki fog esni a villamosenergia-termelésből.

Ha nem épülne meg a Paks II. Atomerőmű, akkor kritikus szintre kellene emelni az import energia mennyiségét, ha egyáltalán lenne lehetőség az importra. Paks II. nélkül romba dőlne a hazai villamosenergia-rendszer. Vajon a Paks II. projektet temető szerző tisztában van ezzel?

 

Még mindig a bezzeg Németország…

Az atomerőmű ellenzői még mindig a lejárt lemezt, a németországi energiafordulatot mantrázzák. A németek politikai alapon meghozott atomellenes döntése és az erőltetett megújulós fejlesztések következménye a falu- és templomrombolás, az elbukott klímavédelmi cél, a természetpusztítás, valamint a sokkoló villamosenergia-árak.

Németországban a kiszámíthatatlan időjárás miatt egyre gyakoribb jelenség, hogy vannak olyan téli és nyári időszakok, amikor minimálisra esik a nap- és szélerőművek termelése. Érdemes megnézni az alábbi diagramot, amely a németországi villamosenergia-termelés összetételét mutatja 2018. november 8-án.

Ezen a napon a nap- és a szélerőművek közel 105 000 MW beépített kapacitása még a legjobb időszakban, 11h-kor is csak mintegy 18 000 MW-ot tudott biztosítani. Egész napot vizsgálva ezek az időjárásfüggő megújulók a napi villamosenergia-termelési értéknek csupán a 15 százalékát biztosították, miközben a szén-, gáz- és atomerőművek termelése adta a napi termelés több mint 70 százalékát!

A német példa a napnál is világosabban mutatja, hogy időjárásfüggő megújulókra nem lehet alapozni egy ország villamosenergia-ellátását, hiszen – mint az ábra és az adatok is jelzik – a napi német termelés döntő részét továbbra is a szén- és gázerőművek, valamint a még üzemelő, de bezárásra ítélt atomerőművek tudták csak biztosítani. A rendkívül magas fosszilis részarány miatt Németországban a villamosenergia-termeléshez kötődő szén-dioxid-kibocsátás 488 g/kWh és 620 g/kWh között változott, miközben ez az érték Franciaországban jóval 100 g/kWh alatt van, köszönhetően annak, hogy a francia villamosenergia-termelés közel 70-75 százaléka atomerőművekből származik.

Aki hajlandó végiggondolni a fentieket, annak aligha marad kétsége afelől, hogy a Paks II. projekt megvalósulása nemzeti létérdek, amely összhangban van a globális célkitűzésekkel is. Ellene kampányolni súlyos valóságvakság.

A cikk először az origo.hu hírportálon jelent meg.

Címkék: Makacs tények
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/64051/pics/lead_800x600.jpg
Makacs tények
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

A hat új atomerőművi blokk lendületet adna a francia gazdaságnak a koronavírus okozta sokk után

2020.05.29. 11:05
Ha Franciaország 6 új EPR típusú atomerőművi blokk építése mellett teszi le a voksát, akkor ez kellően …

Így járul hozzá a paksi atomerőmű az Északi-sarkvidék megmentéséhez

2020.05.20. 20:35
A Paksi Atomerőmű működésének előnyeiről nem kell különösebben győzködni a józanul gondolkodó embereket Magyarországon. Az, hogy Németországhoz …

A koronavírus-járvány ellenére alig csökkent a hazai áramfogyasztás

2020.05.14. 10:50
A járvány egyik következményeként azt láthatjuk, hogy a globális villamosenergia-fogyasztás az idei év első negyedévében 2,5 százalékkal csökkent, …

Fókuszban a nukleáris biztonság és a klímavédelem

2020.05.13. 12:05
2020. május 11-én az InfoRádió Energiavilág című műsorának adtam telefonos interjút az orosz atomjégtörőkkel és a balesetálló üzemanyagokkal kapcsolatban.

Csak az atommal és a megújulókkal tartható kordában a felmelegedés

2020.05.06. 12:20
A Nemzetközi Energia Ügynökség a közelmúltban publikálta a Global Energy Review 2020 című tanulmányát, amelyben a koronavírus-járványnak a globális …

A magyar energia- és klímapolitika követendő példa

2020.04.29. 21:50
A magyarországi energia- és klímapolitika követendő példa lehet más országok számára is, hiszen 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet, döntően a Paks …

A Paks II. projekt újabb fontos uniós zöld lámpát kapott

2020.04.23. 12:15
A Paks II. projekt újabb mérföldkövéhez érkezett, miután az Európai Bizottság jóváhagyta a beruházással kapcsolatos terület-előkészítési munkákat is szabályozó …

Meglepő módon a hazai villamosenergia-fogyasztás a koronavírus-járvány alatt is növekszik

2020.04.17. 21:30
Jelenleg azt láthatjuk, hogy a koronavírus-járvány jelentős hatással van az egyes országok …

A világjárványból a klímaügy is tanulhat

2020.04.07. 13:20
Néhány héttel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy a koronavírus-járvány miatt alapjaiban változik meg az életünk. A nanométeres mérettartományból hirtelen ránk szakadt fenyegetés rávilágított …

Létfontosságú a paksi atomerőműben dolgozók munkája a járvány idején is

2020.03.25. 14:40
Az olyan kritikus helyzetekben is, mint amilyet a globális koronavírus-járvány okoz, természetesnek vesszük, hogy a villamos energia folyamatosan a …

Ezeket a cikkeket olvastad már?