Fordulat Németországban, ami megváltoztathatja Paks 2 megítélését

A Portfolio oldalán jelent meg az alábbi változtatások nélkül közreadott cikk, amely szerintem egy jó anyag. Nem csak azért, mert más is kimondja, amiről évek óta írok, hanem azért is, mert tényleg egy „Olyan fordulat alakul Németországban, ami Paks 2 megítélését is megváltoztathatja".

Fordulat körvonalazódik a nukleáris energia kérdésében a német környezetvédők álláspontját illetően, ezt jelzi, hogy az atomerőművek bezárása elleni tiltakozó felvonulást tart több mint egy tucat zöldszervezet vasárnap Münchenben. A felvonulás a szervezők szerint az első olyan esemény lesz, amelyen magukat környezetvédőnek nevező személyek a nukleáris energia mellett fognak tüntetni. A közvélemény formálásában is jókora szereppel bíró szervezetek célja hogy elérjék a németországi atomerőművek tovább üzemeltetését, valamint az, hogy szembeszálljanak a szerintük az atomenergiát megbélyegző "irracionális stigmával".

A cikk az előző héten, a hosszú hétvége előtt készült, a szóban forgó eseményre október 21-én került sor.

A Nuclear Pride Fest nevű rendezvény szervezőinek fő üzenete szerint a német kormány a nukleáris energia kivezetésével bebetonozza a fosszilis energiahordozókat az ország energiaellátásában, ezzel növeli a klímaváltozást és egészségi problémákat okozó légszennyezést. A szervezőket az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) által az előző hét elején kiadott, ijesztő következtetéseket tartalmazó jelentése is bátorítja. Az atomenergia zöld szervezetek általi megítélése korábban a németországihoz hasonlóan módosult Finnországban is.

A pro-nukleáris szervezetek szerint az atomenergia melletti kiállás tabunak számít, de a katasztrofális mértékű klímaváltozás megelőzése érdekében az atomerőművek egész egyszerűen nem nélkülözhetők a tiszta energiatermelésre való átállás során. A szervezők arra is felhívják a figyelmet, hogy az atomerőműveket bezárásukat követően világszerte zömmel fosszilis tüzelésű erőművekkel pótolják. Szerintük ezért, a 2017-ben végrehajtott nukleáris kapacitás csökkentés hatására 2018-ban várhatóan a német üvegházgáz-emisszió is emelkedik majd az előző évi szinthez képest.

Bár a nap- és szélenergia-termelő kapacitások lendületesen bővülnek, és már az ország teljes nettó villamosenergia-termelésének több mint 40 százalékát biztosítják, ezzel együtt a megújulók önmagukban egyelőre még nem képesek a teljes ellátás fedezésére időjárásfüggő jellegük miatt, illetve azért, mert az energiatároló technológiák gyakorlatilag csak most kezdtek a piaci érettség fázisába lépni. Így Németország kénytelenül a szénre, illetve lignitre támaszkodik a zsinóráram előállításában - ennek viszont a szén-dioxid-kibocsátási célok későbbre tolása, illetve az volt az ára, hogy a megújuló energiatermelés imponáló térhódítása ellenére a német szén-dioxid-kibocsátás szintje 2009 óta változatlan. Így aztán a német kormánypártok idén év elején a koalíciós tárgyalások keretében arról is megállapodtak, hogy az eredetileg 2020-ra kitűzött, 1990-hez képesti 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátási célkitűzést pár évvel későbbre tolják, mivel az országnak nem sikerül tartania az eredetileg kitűzött határidőt.

Az ország azonban már tervezi a szén kivezetését is energiamixéből, és noha várhatóan jelentős szociális feszültségek jelentkeznek majd ennek kapcsán, szinte borítékolható, hogy több európai országhoz hasonlóan valamikor a 2020-as évek első felében mégiscsak kitűzik a szénbányák és -erőművek bezárásának céldátumát. Ezzel azonban az ország zsinóráram-termelési képessége óhatatlanul csökken. A nukleáris energiát támogatók érvelése szerint az atomerőművek bezárása ellátásbiztonsági szempontból is rossz döntés, mivel az ellátáscsökkenés és áramszünetek súlyos kockázatát hordja magában. Az áramszünetek megtapasztalásával azonban a kártyák újra lesznek osztva - idézi a Forbes az egyik szervezőt, aki szerint a helyettesítésre kijelölt gáztüzelésű erőművek a költségeket, a szén-dioxid-kibocsátást és az ország orosz gázfüggését is növelni fogják, elég csak a 11 milliárd dolláros Északi Áramlat 2 projektre gondolni.

Az atomenergiát támogató, magukat környezetvédőnek nevező német civil szervezetek érvelése azonban nem csak a fosszilis, de részben a megújuló energiaforrások ellen is irányul. Állításuk szerint, amennyiben Németország az eddig megújulókra, hálózatbővítésre és fosszilis erőművek fejlesztésére fordított összesen mintegy 580 milliárd dollárt atomerőművek építésére fordította volna, úgy mára az összes szenes és gázos erőművét nukleáris erőművekkel helyettesíthette volna, szén-dioxid-kibocsátását gyakorlatilag nullára csökkentve. Nem kis részben a megújulók támogatása miatt a villamos energia Németországban az elmúlt évtized alatt 50 százalékkal drágult, és miközben 2015 és 2017 között 9 százalékkal bővültek a telepített napenergia-termelő kapacitások, 2017-ben mégis kevesebb áramot termeltek a panelek, mint 2015-ben - egyszerűen azért, mert jóval kevesebbet sütött a nap.

Társadalmi nyomásra

A német kormány a 2011 márciusi fukusimai nukleáris katasztrófa után társadalmi nyomásra határozott úgy, hogy fokozatosan leállítja atomerőműveit, és elsősorban megújuló energiaforrásokkal, szél- és napenergiával oldja meg energiaellátását. A japán balesetet követően 8 régebbi német reaktort azonnal kivontak a termelésből, az üzemben tartott többi 9 blokk esetében pedig 2022-ig szóló kivezetési tervet irányoztak elő. A német kormány az elmúlt években szomszédos országokra is nyomást gyakorolt atomerőműveik bezárásáért, és bár részben ennek hatására már Spanyolországban is felvetült a nukleáris energia kivezetésének lehetősége, például Franciaország ellenállni látszik a nyomásnak. Emmanuel Macron francia elnök tavaly novemberben hibás lépésnek nevezte a német atomerőmű-bezárásokat, kiemelve a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.

A nukleáris energia megítélését elsősorban a csernobili és fukusimai katasztrófák tartják stigmatizálva, ugyanakkor az is igaz, hogy a világ atomerőművei elsöprő többségükben nagy üzembiztonság mellett működnek, az ukrajnai és japán eseményekhez hasonló történések bekövetkezésére többnyire nagyon alacsony az esély. Az atomenergia ellenzői szerint azonban ez a kockázat is túlságosan nagy, amit semmilyen körülmények között nem szabad bevállalni.

Tény, hogy az atomerőművek teljes életciklusukat tekintve az egyik legkisebb szén-dioxid-kibocsátást produkálják, és stabil rendelkezésre állás mellett üzemelnek. Ellenük szólhat viszont, hogy kevésbé rugalmasan szabályozhatók, mint például a gázerőművek, a beruházási költségek pedig rendkívül magasak - ez utóbbi felárat azonban támogatói szerint meg kell fizetni azért, hogy az üvegházhatást okozó szennyező anyagok kibocsátása mielőbb minimalizálható legyen.

 AGEE, BMWi, Bundesnetzagentur

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/62705/pics/lead_800x600.jpg
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Hamis zöld próféciák és a rögvalóság

2019.11.12. 11:30
Az atomerőművek, különösen a Paks II. Atomerőmű ellenzőinek eszmefuttatásairól a klasszikussá vált vicc jut eszembe: igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz csak nem osztogatnak, …

Fókuszban a Paks II. Atomerőmű megvalósítása

2019.11.06. 22:35
A magyarországi villamosenergia-rendszer folyamatos kihívásokkal szembesül, hiszen évről évre növekvő villamosenergia-fogyasztással, újabb és újabb téli és nyári rendszerterhelési csúcsokkal …

A harmadik orosz VVER-1200 típusú blokk is megkezdte kereskedelmi üzemét

2019.11.01. 14:45
2019. november első napján 30 nappal a tervezett határidő előtt, kereskedelmi üzembe állt a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés II. blokkja.

Atomenergia nélkül a klímavédelmi harc nem nyerhető meg

2019.11.01. 08:35
Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel járó éghajlatváltozás nyomán globális egyetértés alakult ki mára arra vonatkozóan, hogy karbonsemleges technológiák …

Roszatom az ITER-ben

2019.10.21. 13:20
2019. október 17-én Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója felkereste a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) építési területét Franciaországban. A projekt azt hivatott igazolni, hogy a fúziós energia ipari méretekben …

Paks Magyarország „energiaszíve”

2019.10.08. 21:15
Magyarországon van egy gyönyörű Duna-parti település, az idén várossá nyilvánításának negyvenedik születésnapját ünneplő Paks. Ez a város nem kizárólag az ott élő barátságos emberek mindennapi életet …

Európának a jövőben is szüksége lesz atomenergiára

2019.10.04. 16:55
A megújuló energiaforrások és az atomenergia között nem szabad kizárólagosságot megfogalmazni, hiszen mind a két energiatermelési módnak megvannak a sajátos előnyei az országok …

Küzdelem a harmadik üzemelő EPR helyért

2019.10.03. 23:50
A kínai Guangdong tartományban lévő Taishan Atomerőmű második, francia EPR típusú atomerőművi blokkja 2019. szeptember 7-én megkezdte a kereskedelmi üzemét. Ez újabb mérföldkő a kínai atomenergetika …

Londonból üzent az atomenergetika a világnak

2019.09.09. 22:55
Az atomenergia újra a reneszánszát éli. Egyre több ország látja be, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok miatt jelentősen növelni kell az atomenergia …

Vlagyivosztok – Északi-tengeri Útvonal Bizottságának első munkaértekezlete

2019.09.08. 22:40
Az Északi-tengeri Útvonal (Northern Sea Route – NSR) első bizottsági munkaértekezletére a Keleti Gazdasági Fórum keretében került sor a …

Ezeket a cikkeket olvastad már?