Atomenergia nélkül nem eredményes a klímaváltozás elleni küzdelem

A kínai Sanmen, a világ első AP1000 reaktora, amelyet idén augusztusban kapcsoltak a hálózatra (Fénykép: SNPTC)

Az ENSZ szerint az atomenergia nélkül nem lehet eredményes a klímaváltozás elleni küzdelem.

Az atomenergia használatának nagyarányú növelése képes 1,5 ºC alatt tartani a globális felmelegedés mértékét – áll az ENSZ napokban közzétett jelentésében. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) A 1,5 ºC-os globális felmelegedés címet viselő jelentés elkészítéséről a 2015-ös párizsi klímatalálkozó alkalmával állapodtak meg a kormányok és idén decemberben fogják azt közzétenni a lengyelországi Katowicében tartandó COP24 csúcstalálkozón.

A jelentés azt vizsgálja, hogy mi történik abban az esetben, ha az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 ºC-kal nő a globális felmelegedés és az üvegházhatású gázkibocsátás mértéke. A cél a globális válaszadás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolása érdekében. A jelentés összes, a globális felmelegedést 1,5 ºC alatt tartó forgatókönyve szerint az atomenergia részarányának növelésére van szükség.

„Az atomenergia részarányának növekedését tartalmazza a 2050-ig szóló 1,5 ºC-os forgatókönyvek többsége, bár némelyik szerint az atomenergetika abszolút részaránya csökkenhet – állapítja meg a politikusok számára készített összefoglaló jelentés. „Az atomenergiát tekintve hatalmas különbségek vannak a modellek és a forgatókönyvek között. Ennek egyik oka, hogy az atomenergia jövőbeni alkalmazását korlátozhatják a társadalmi preferenciák. Némely 1,5 ºC-os forgatókönyv szerint a század végére a maghasadásnak már nem jut szerep, míg mások 2100-ban 200 EJ/év atomenergiával számolnak.”

Ez utóbbi szerint az atomenergia részaránya vagy a meglévő fejlett atomtechnológiáknak, vagy az új lehetőségeknek, úgymint a harmadik és negyedik generációs reaktoroknak, a gyorsneutronos reaktoroknak, az új urán- és tórium üzemanyagciklusoknak, illetve a kis és közepes teljesítményű reaktorok terjedésének köszönhetően növekedhet.

„Bár korábban az atomenergetika növekedésének üteme sok nemzet esetében gyors volt, de azt a tempót ma már nem lehet tartani. A hatvanas-hetvenes években Franciaország olyan programot fogadott el, amely célkitűzésként 25 év alatt kívánta elérni az atomenergia részarányának 80%-ra történő növelését; ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján jelenleg a döntés meghozatala és az atomerőművek működési engedélyének kiadása között 10-19 év is eltelhet” – állapítja meg a jelentés.

Az atomenergia mai fejlődési ütemét „számos országban a társadalmi elfogadottság korlátozza”, amelynek oka a baleseti kockázatoktól való félelem és a radioaktív hulladékkezelés kérdése – szól a jelentés.

„Bár az összehasonlító kockázatelemzés azt mutatja, hogy az atomenergia esetében az egészségügyi kockázat alacsony az egységnyi villamosenergia-termelést tekintve, és helyigénye is sokkal kisebb, mint más energiaforrásoknak, a társadalmi aggodalmak miatt bekövetkező politikai folyamatok esetében kérdés, hogy az egyes országok hogyan kezelik a politikai vitákat amikor a technológiáról döntenek, illetve annak környezeti hatását vizsgálják” – áll a jelentésben.

„Az ilyen felfogásbeli különbségek magyarázzák, hogy a 2011-es fukusimai baleset után öt országban felgyorsult az atomenergia kivezetésének üteme, míg harminc másik ország továbbra is az atomenergiát használta, és ezek közül tizenhárom új nukleáris kapacitást is létesít, köztük Kína, India és az Egyesült Királyság” – állapítja meg a jelentés.

Némely fejlett országban az atomenergia ára idővel megnőtt „alapvetően a piaci körülmények miatt, ugyanis jelentősen nőtt a befektetés kockázata a magas tőkeköltségű technológiák esetében.”

Azok a liberalizált piacú országok, amelyek atomenergiát használnak, olyan kockázatcsökkentő eszközöket alkalmaznak, mint a hosszú távú szerződések és a garantált piaci ár. Az Egyesült Királyság például úgy építi meg új atomerőművét, hogy a beruházási költségek egy részét állami garanciákkal fedezi. Kínában és Dél-Koreában ez másképp működik, itt a villamosenergia-rendszer monopóliuma lehetővé teszi a beruházási kockázatok csökkentését.

Példanélküli változások

Az IPCC jelentését kiegészítő megállapítás szerint a globális felmelegedés 2 ºC helyett 1,5 ºC-ra való mérséklése „gyors, széleskörű és precedens nélküli változásokat igényel a társadalomtól.” Hozzáteszi: „Az emberiség és a természetes ökoszisztéma számára egyértelmű előnyt jelent a globális felmelegedés 1,5 ºC-ra mérséklése a 2 ºC-kal szemben, ami jobban fenntartható fejlődést eredményez.”

„A jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy már jelenleg is tapasztaljuk, mit okoz az 1 ºC-os globális felmelegedés: többek között extrém időjárást, emelkedő tengerszintet, eltűnő északi-sarki jeget” – mondja Panmao Zhai, az IPCC munkacsoport társelnöke.

A jelentés számos olyan klímaváltozási hatásra hívja fel a figyelmet, amely elkerülhető lenne, ha a globális felmelegedést sikerülne 2 vagy több fok helyett 1,5 fok alatt tartani. Például 2100-ra a tengerszint növekedése 10 cm-rel lehetne kisebb, ha a 1,5 fokot a 2 fokkal vetjük össze. Annak valószínűsége, hogy az északi Jeges-tenger nem fagy be nyaranta másfél fokos globális felmelegedés esetében százévente egyszer következne be, két fok esetében azonban minden évtizedben sor kerülne rá. A korallzátonyok 70-90%-át veszítenénk el 1,5 foknál, ez a veszteség 99%-os lenne 2 fokos felmelegedés következtében.

A jelentés a három IPCC munkacsoport tudományos vezetésével készült. Az első munkacsoport a fizika tudományos alapjain értékelte az éghajlatváltozást; a második a hatásokkal, az alkalmazkodással és a sebezhetőséggel foglalkozott; a harmadik pedig az éghajlatváltozás okozta hatások enyhítésének lehetőségét vizsgálta.

A 1,5 fokos globális felmelegedés a különjelentések sorozatában az első, amelyet az IPCC hatodik értékelési ciklusában készítenek. A következő évben az IPCC a klímaváltozás az óceánra és a krioszférára – a Földön található hóval és jéggel borított területekre gyakorolt hatását – vizsgáló jelentést ad ki, továbbá a Klímaváltozás és a föld című jelentés azt vizsgálja majd, hogyan érinti a klímaváltozás a földhasználatot.

Az ipar válasza

Agneta Rising, a Nukleáris Világszövetség főigazgatója a jelentésre reagálva kifejtette: „Az IPCC-jelentés egyértelművé teszi, mennyire előnyös az éghajlatváltozás 1,5 ºC-ra való korlátozása, és ezért sürgősen cselekednünk kell. Rámutat arra, hogy szükség van az atomenergiára ahhoz, hogy hatékony globális válasz szülessen.”

A londoni székhelyű szervezet kiemelte: a jelentés végkövetkeztetésében rámutatott arra, hogy a 1,5 ºC-os cél eléréséhez gyakorlatilag szinte azonnal el kell kezdeni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Ez még gyorsabb elmozdulást kíván abba az irányba, hogy a növekvő villamosenergia-igénynek találkoznia kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termeléssel, beleértve az atomenergiát. A nukleáris alapú villamosenergia-termelés átlagosan két és félszeresére nő 2050-ig az IPCC által vizsgált 89 forgatókönyvben.

A villamosenergia-ipari ágazat gyors szén-dioxid-mentesítésének elérése először a bevált technológiák bevezetését követeli meg – állapítja meg a szervezet. A jelentés elismeri, hogy a nukleáris termelés tervezett növekedése oly módon valósítható meg, ha egyrészt a már meglévő fejlett nukleáris technológiára alapoznak, másrészt olyan új lehetőségeket aknáznak ki, mint a harmadik és negyedik generációs reaktorok, illetve a kis teljesítményű reaktorok. A harmadik generációs reaktorok már több országban is működnek – tette hozzá.

A szervezet hangsúlyozza, hogy a jelentés szerint történelmi szempontból „az atomerőművek számának növekedése számos országban gyors volt”, megjegyezve, hogy Franciaország programjában 80%-os célt irányzott elő az atomenergiának a villamosenergia-termelésben. A jelentés megjegyzi azt is, hogy „az összehasonlító egészségügyi kockázatértékelés szerint az egészségügyi kockázatok alacsonyak az egységnyi villamosenergia-termelésre vetítve", és a területigény is „kisebb, mint a többi áramtermelési-mód esetében”.

A jelentésben szerepel továbbá az is, hogy az olyan országokban javult a nukleáris gazdaságosság, amelyekben a villamosenergia-rendszer lehetővé teszi a befektetési kockázatok csökkentését; ki tudják használni a sorozatgyártásból származó előnyöket vagy ahol stabil a kapcsolat a szabályozók és az ipar között.

Ugyanakkor egyes országokban a piaci körülmények növelték az atomenergia esetében a befektetés kockázatát. A jelentés rámutat arra is, hogy egyes országokban az atomenergia jelenlegi kiépítési ütemét annak „társadalmi elfogadottsága” korlátozza.

Rising szavai szerint „Az IPCC-jelentés rámutat, hogy az atomenergia bizonyítottan hatékony módszer az üvegházhatású gázok csökkentésében, és ugyanakkor stabil, megbízható és méretezhető villamosenergia-forrást jelent. El kell ismernünk ezeket az előnyöket ahhoz, hogy az atomenergiát maximálisan kihasználhassuk a villamosenergia-piacon. Szükség van továbbá a hatékonyabb és összehangolt szabályozási folyamatokra, amelyek elősegítik a nukleáris kapacitás jelentős növekedését és egy hatékony biztonsági paradigmára, amelynek köszönhetőn az atomenergiának az egészségre, a környezetre és a biztonságra ható előnyeit jobban megérti és értékeli a társadalom.”

Dr. Jenifer Baxter, az Egyesült Királyság Gépészmérnöki Intézetének vezető mérnöke elmondta, ambiciózus az IPCC azon célkitűzése, hogy a villamos energia 70-80%-át megújuló energiaforrásokból nyerje, és hozzátette, hogy „a tágabb képet kell vizsgálni” és arra összpontosítani, hogy a teljes villamosenergia-rendszerben a szén erőteljes jelenlétét csökkentsék.

Hozzátette: „A megújulókat jelenleg a gáz támogatja, és amikor az éppen nem áll rendelkezésre az Egyesült Királyságban, a gázt szén segíti ki. A szén-dioxid elkülönítése és tárolása egy bizonyos mértékig képes ezen segíteni, de ez az infrastruktúra azzal a kockázattal jár, hogy bent ragadunk egy hosszú távú fosszilis üzemanyagra épülő rendszerben. Ma nem vagyunk abban a helyzetben, hogy elegendő mértékben tárolni tudjuk a környezetbarát forrásokból származó energiát, hogy pótoljuk a hiányukat, amikor a megújulók éppen nem termelnek.

A vízerőműveket tekintve korlátozottak a lehetőségeink az Egyesült Királyságban, egyelőre még nem állnak rendelkezésre megfelelő tárolókapacitások, és az olyan egyéb opciók, mint a hidrogén tárolása, még a fejlesztés korai szakaszában járnak.

Egy másik megoldás lehet a villamosenergia-rendszerben lévő szén csökkentésére, ha határozottabban közelítünk az atomenergiához és olyan hosszú távú fejlesztési programot dolgozunk ki, amely alapján szélesedik az ellátási hálózat és nő az elvárt szakértelem, valamint csökken az atomerőmű-építés összköltsége. A villamosenergia-rendszeren túl meg kell vizsgálnunk az atomenergia és a hidrogéntermelés kapcsolatát, hogy szén-dioxid-mentes üzemanyagot tudjunk biztosítani a fűtés, a közlekedés és az ipar számára.”

A World Nuclear News alapján

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/62086/pics/lead_800x600.jpg
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Újabb történelmi rendszerterhelési csúcs született

2019.12.05. 12:00
Idén még csak néhány nappal ezelőtt esett le az első hó és érkezett meg a hideg, de máris megdőlt az eddigi, 2019. január 23-án, a déli órákban mért 6926 MW-os (15 perces) abszolút …

A Roszatom a logisztikában is előrelép

2019.12.04. 09:25
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern kisebbségi részesedést szerzett a Delo logisztikai vállalatcsoportban (az egyik legnagyobb orosz logisztikai vállalatcsoport).

A bolygó jövője a tét

2019.12.03. 22:10
Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a …

A jövő záloga: együtt az atom és a megújulók

2019.11.20. 20:35
Az atomenergia hazai és nemzetközi ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról. Arra alapozzák ezt, hogy a megújuló …

Hamis zöld próféciák és a rögvalóság

2019.11.12. 11:30
Az atomerőművek, különösen a Paks II. Atomerőmű ellenzőinek eszmefuttatásairól a klasszikussá vált vicc jut eszembe: igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz csak nem osztogatnak, …

Fókuszban a Paks II. Atomerőmű megvalósítása

2019.11.06. 22:35
A magyarországi villamosenergia-rendszer folyamatos kihívásokkal szembesül, hiszen évről évre növekvő villamosenergia-fogyasztással, újabb és újabb téli és nyári rendszerterhelési csúcsokkal …

A harmadik orosz VVER-1200 típusú blokk is megkezdte kereskedelmi üzemét

2019.11.01. 14:45
2019. november első napján 30 nappal a tervezett határidő előtt, kereskedelmi üzembe állt a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés II. blokkja.

Atomenergia nélkül a klímavédelmi harc nem nyerhető meg

2019.11.01. 08:35
Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel járó éghajlatváltozás nyomán globális egyetértés alakult ki mára arra vonatkozóan, hogy karbonsemleges technológiák …

Roszatom az ITER-ben

2019.10.21. 13:20
2019. október 17-én Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója felkereste a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) építési területét Franciaországban. A projekt azt hivatott igazolni, hogy a fúziós energia ipari méretekben …

Paks Magyarország „energiaszíve”

2019.10.08. 21:15
Magyarországon van egy gyönyörű Duna-parti település, az idén várossá nyilvánításának negyvenedik születésnapját ünneplő Paks. Ez a város nem kizárólag az ott élő barátságos emberek mindennapi életet …

Ezeket a cikkeket olvastad már?