Az atomenergia és az északi-sarki jég olvadása

Az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátásának és megbízhatóságnak köszönhetően nagyszerű eszköz arra, hogy csökkentsük a kibocsátást és mérsékeljük az éghajlatváltozás hatásait.

Mégis elég korlátozottan használják vagy kommunikálják az értékeit a széles nyilvánosság számára. Vajon képes-e az atomenergia például az Északi-sark megmentésére?

Az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású. Ez nem az én véleményem, hanem ez az érvényben lévő tudományos megegyezés. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) a vonatkozó tudományos szakirodalom nagy részének vizsgálatát követően megállapította, hogy az atomenergia teljes élettartamát tekintve átlagosan 12 gramm szén-dioxidot (gCO2 / kWh) bocsát ki kilowattóránként. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriuma (NREL) hasonló adatra következtetett az összehangolt felülvizsgálatukban. Az átlagszámok pontatlanok lehetnek egy adott esetben, de ezek a becslések valószínűleg közelítenek a teljes igazsághoz.

Egyes villamosenergia-termelő technológiák teljes életciklus alapú CO2 intenzitása (IPCC – 2014)

Az, hogy az atomenergia alacsony szén-dioxid kibocsátású jó hír a szén-dioxiddal „túlterhelt” világunkban, de a többség ugyanakkor továbbra is félreérti. Tudományos íróként és kommunikációs szakemberként nagy érdeklődéssel követem az energiáról és a klímaváltozásról folytatott nemzetközi vitákat, ezért személyes tapasztalatból tudom, hogy sokan azt gondolják, az atomenergia magas szén-dioxid-kibocsátást jelent. Sok atomellenes szervezet mindent megtesz azért, hogy alátámassza ezt a mítoszt, azt használva, amit csak alternatív tényként lehet leírni. Egyesek egészen odáig elmennek, hogy önkényesen eldöntik, hogy az atomenergia ugyanannyi káros anyagot bocsát ki, mint a gáz vagy akár a szén.

Tehát milyen mértékben csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást egy nagy atomerőmű a szénhez vagy a gázhoz képest? Amikor több millió tonna szén-dioxidról beszélünk, ezt nehéz elképzelni. Mit jelent az, hogy több millió tonna szén-dioxidot kibocsátottak vagy sem? Szükségünk van valami kézzelfoghatóbbra és érhetőbbre. Vegyük az Északi-sark olvadó jegét, mit tud vele tenni több millió tonna szén-dioxid?

Károsanyag-kibocsátás és az Északi-sark

A Science folyóirat 2016. novemberi cikke arra a következtetésre jutott, hogy elég szoros a kapcsolat a CO2-kibocsátás és a megfigyelt északi-sarki jégtakaró szeptemberi minimum jégvastagsága között. Minden egyes szén-dioxid-kibocsátás tonnája legalább három négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót (+/- 0,3 m2). Mondjuk, elrepülök Helsinkiből Thaiföldre és vissza. Utazásom során hozzávetőleg 1,6 tonna szén-dioxid-kibocsátást okozok és ezért 4,8 négyzetméter sarki jég olvad el. És hogy világosak legyünk, csak a szén-dioxid-kibocsátás és a sarkvidéki jég veszteségének korrelációját vizsgálták. A légkörben lévő szén-dioxid és az általa okozott felmelegedés egyéb módon is hatással van az éghajlatra.

Az IPPC előbbi grafikonja alapján az atomerőmű (vagy a szélturbina, ami azt illeti) 808 gCO2/kWh-t takarít meg a szénhez és 478 g CO2 /kWh-t a földgázhoz képest. Egy hatalmas, 1,6 GW teljesítményű atomerőművi blokk, mint az európai nyomottvizes reaktor, az EPR 12 milliárd kilowattórát (12 TWh) termelhet, és közel 10 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg a szénhez képest. Ez majdnem ugyanannyi, mint amennyit a teljes dán szélerőműpark állított elő 2017-ben, ami 14,8 TWh volt. Bárminek a millióját vagy milliárdját nehéz elképzelni, úgyhogy térjünk vissza a megóvott sarkvidéki jéghez!

Az 1,6 GW  teljesítményű atomerőművi blokk a szénhez viszonyítva durván egy négyzetméternyi Északi-sarki jeget ment meg másodpercenként. A földgázhoz viszonyítva egy négyzetméternyit minden második másodpercben.

 

A teljes kép és az atomellenes politika

Lépjünk magasabb szintre! Tegyük fel, hogy a németek, az „Energiewende” projekt részeként, a (tökéletesen jó) atomreaktorok leállítása helyett úgy döntöttek volna, hogy a szénerőműveiket állítják le. Ebben ez esetben évente több száz, ha nem több ezer ember kerülte volna el a korai halált, ami a szén által okozott légszennyezésnek tudható be. A nyugati atomenergia ezzel szemben gyakorlatilag egyetlen német halálát sem idézte elő. 

Hogyan viszonyul Németország a sarkvidéki jég megjelenítéséhez? A németek nukleáris kapacitásuk több mint felét megszüntették, és magas részarány évi termelésük 170 TWh-ról 76 TWh-re csökkent 2017-ben. További 10 TWh-tól szabadultak meg 2017 végére, amikor idő előtt bezárták a Gundremmingen B-t. Használjuk a 100 TWh-s kerek számot az atomenergia-termelés kiesésére! Ha a németek úgy döntöttek volna, hogy a szénerőműveket zárják be, akkor ezzel évente mintegy 80 millió tonna szén-dioxid-kibocsátástól szabadultak volna meg, ami lefordítva annyit jelent, hogy 240 millió négyzetméternyi északi-sarki jég olvadását akadályozták volna meg évente, vagyis 7,6 m2-nyit minden egyes másodpercben.

A szénerőművi termeléshez viszonyítva, az IPCC számokat, valamint az atom-, szél-, és naperőművek tavalyi termelési adatai felhasználva:

  • Az atomenergia 2130 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarított meg és 6 390 km2  északi-sarki jeget mentett meg.
  • A szélenergiának köszönhetően hozzávetőleg 910 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás maradt el és 2730 km2 északi-sarki jég maradt érintetlenül.
  • A napenergia körülbelül 340 millió szén-dioxid-kibocsátást előzött meg és 1000 km2-nyi északi-sarki jeget hagyott érintetlenül.

Minden tiszta energiaforrást figyelembe kell vennünk a szén helyettesítésére, a politikánkat és a piacainkat úgy kell kialakítanunk, hogy azok könnyebbé és nem nehezebbé tegyék ennek a célnak az elérését. Ehhez szükség van az atomenergiára is. Ez lehet az egyetlen megközelítés, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megmentsük az Északi-sarkot.

Forrás: Rauli Partanen - Energy Reporters

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/57298/pics/lead_800x600.jpg
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Hamis zöld próféciák és a rögvalóság

2019.11.12. 11:30
Az atomerőművek, különösen a Paks II. Atomerőmű ellenzőinek eszmefuttatásairól a klasszikussá vált vicc jut eszembe: igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz csak nem osztogatnak, …

Fókuszban a Paks II. Atomerőmű megvalósítása

2019.11.06. 22:35
A magyarországi villamosenergia-rendszer folyamatos kihívásokkal szembesül, hiszen évről évre növekvő villamosenergia-fogyasztással, újabb és újabb téli és nyári rendszerterhelési csúcsokkal …

A harmadik orosz VVER-1200 típusú blokk is megkezdte kereskedelmi üzemét

2019.11.01. 14:45
2019. november első napján 30 nappal a tervezett határidő előtt, kereskedelmi üzembe állt a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés II. blokkja.

Atomenergia nélkül a klímavédelmi harc nem nyerhető meg

2019.11.01. 08:35
Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel járó éghajlatváltozás nyomán globális egyetértés alakult ki mára arra vonatkozóan, hogy karbonsemleges technológiák …

Roszatom az ITER-ben

2019.10.21. 13:20
2019. október 17-én Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója felkereste a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) építési területét Franciaországban. A projekt azt hivatott igazolni, hogy a fúziós energia ipari méretekben …

Paks Magyarország „energiaszíve”

2019.10.08. 21:15
Magyarországon van egy gyönyörű Duna-parti település, az idén várossá nyilvánításának negyvenedik születésnapját ünneplő Paks. Ez a város nem kizárólag az ott élő barátságos emberek mindennapi életet …

Európának a jövőben is szüksége lesz atomenergiára

2019.10.04. 16:55
A megújuló energiaforrások és az atomenergia között nem szabad kizárólagosságot megfogalmazni, hiszen mind a két energiatermelési módnak megvannak a sajátos előnyei az országok …

Küzdelem a harmadik üzemelő EPR helyért

2019.10.03. 23:50
A kínai Guangdong tartományban lévő Taishan Atomerőmű második, francia EPR típusú atomerőművi blokkja 2019. szeptember 7-én megkezdte a kereskedelmi üzemét. Ez újabb mérföldkő a kínai atomenergetika …

Londonból üzent az atomenergetika a világnak

2019.09.09. 22:55
Az atomenergia újra a reneszánszát éli. Egyre több ország látja be, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok miatt jelentősen növelni kell az atomenergia …

Vlagyivosztok – Északi-tengeri Útvonal Bizottságának első munkaértekezlete

2019.09.08. 22:40
Az Északi-tengeri Útvonal (Northern Sea Route – NSR) első bizottsági munkaértekezletére a Keleti Gazdasági Fórum keretében került sor a …

Ezeket a cikkeket olvastad már?