Áramra szünet nélkül szükség van

Paks II beruházás ellenzői továbbra is azt hirdetik, hogy az atomenergia ideje lejárt, és a megújuló energiaforrások mindenre megoldást nyújthatnak. Ennek alátámasztására többnyire Dániát és Németországot szokták emlegetni, mint követendő példát.

A zöldektől azt is hallhatjuk, hogy elavult dolognak számít alaperőművekben és zsinóráramban gondolkodni, mondván a XXI. század már a rugalmas energiatermelésé. Ebben a zöld univerzumban találkozhatunk olyan, végképp a bornírtság határát súroló zöldségekkel is, miszerint a háziasszonyok helyett a jövőben majd az okoseszközök fogják eldönteni, hogy mikor fogyasszon áramot a háztartás.

Állítsuk rögtön a feje tetejéről a talpára a dolgokat! Addig, amíg nem tudjuk ipari méretekben olcsón tárolni a villamos energiát a villamosenergia-rendszernek olyan villamosenergia-termelési módokra van szüksége, amelyek az év minden napján, órájában, percében és másodpercében képesek villamos energiát termelni, ráadásul pont annyit, amekkora igény van, hiszen a fogyasztókat az időjárástól és a napszaktól függetlenül folyamatosan ki kell tudni szolgálni. Másként fogalmazva, zsinóráram nélkül nem létezik villamosenergia-rendszer. E nélkül a villamosenergia-szolgáltatás ugyanis szünetelne, összeomlana.

Alaperőművet nem lehet kiváltani az időjárásfüggő megújulókkal. A fent említett okoseszközök ugyan nagyon hasznosak, és akár segítenek takarékoskodni is, de fordítva ül a lovon, aki azt gondolja, az okoseszközök és -rendszerek feleslegessé teszik a zsinóráramot. Nézzük meg például Németország villamosenergia-rendszerét! Szükség van-e a folyamatosan üzemelni képes alaperőművekre?

Az alábbi, a németországi villamosenergia-termelés 2018. április 16-i összetételét mutató diagram erre egyértelmű választ ad: igen!

Forrás: Agora Energiewende

Miért is? Németországban nagyon gyakori jelenség, hogy vannak olyan téli és nyári időszakok, amikor minimálisra esik a nap- és szélerőművek termelése az időjárásfüggőségük következményeként. 2018. április 16-án például a nap- és szélerőművek hatalmas, közel 101 000 MW beépített kapacitása 14 óra körül is csak közel 17 000 MW értékelhető teljesítményt tudott biztosítani. A reggeli és az esti órákban pedig a termelésük elenyésző volt az igényekhez képest. Mindez azt eredményezte, hogy a fennen hirdetett német zöldforradalom ellenére ezen a napon a megtermelt 1,43 TWh villamos energiából a nap- és szélerőművek csak elenyésző, 0,19 TWh-t tudtak biztosítani, ami a napi termelés csupán 13%-ára volt elegendő.

A napi termelés 71%-át továbbra is a szén-, gáz- és a bezárásra ítélt atomerőművek biztosították. Mindez egyértelműen jelzi, hogy egy ország villamosenergia-ellátását nem lehet kizárólag nap- és szélerőművekre alapozni, hiszen, ha nem süt a nap, nem fúj eléggé a szél, akkor is ki kell tudni szolgálni a villamosenergia-fogyasztókat, azaz az időjárásfüggő megújulók beépített kapacitásához hasonló kapacitású atom-, gáz-, szén- és egyéb erőművek rendelkezésre állására van szükség. Németország esetében jelenleg ez még szerencsére teljesül, hiszen a német rendszerbe beépített csaknem 101 000 MW nap- és szélerőművi kapacitás mellett mintegy 90 000 MW atom-, gáz- és szénerőművi kapacitás is szolgálja a villamosenergia-fogyasztókat az éjszakai és a szélcsendesebb időszakokban is, hiszen a német fogyasztók is szünetek nélkül, minden napszakban szeretik fogyasztani a villamos energiát.

A több hónapos egyeztetés és belpolitikai csatározások után megszületett német koalíciós megállapodás ennek ellenére továbbra is a megújuló energiaforrások mindenhatóságát hirdeti. Ugyanakkor arról nem szól a fáma, hogy az alaperőművi termelést biztosítani képes jelenlegi, mintegy 60%-os atom-, gáz- és szénerőművi részarányt hogyan lehetne megújulókkal, különösen az időjárásfüggő nap- és szélerőművekkel helyettesíteni. Ez talán annyira nem is meglepő, hiszen bizonyára a német kormányzati döntéshozók kimondatlanul is tisztában vannak az alaperőművek szükségességével. Nemhiába növekszik a német gáz- és szénimportszükséglet, hiszen a növekvő megújulós és csökkenő atomerőművi részarány mellett a jelenlegi ellátásbiztonságot biztosító fosszilis erőműveknek megfelelő mennyiségű szénre és gázra van szüksége. A németeknek továbbra is égető szüksége van az alaperőművekre a megújuló energiaforrások fokozott és túltámogatott fejlesztése mellett. A koalíciós megállapodásból az is világosan kiderül, hogy a németek Európában sehol sem szeretnének uniós forrásokat új atomerőművekre költeni, és szeretnék elérni, hogy más államok se támogassák ezek építését. Németországnak ugyanis az az érdeke, hogy meglovagolja az Energiewendének nevezett zöldenergetikai forradalomban betöltött nemzetközi vezető szerepét. Berlin a megújuló energetikai szektor fejlesztésével növelni kívánja a munkahelyek számát, valamint a megújuló technológiákat exportálni szeretné. Végül is nincs ebben semmi meglepő. Más kérdés, hogy a németeket a többi ország gazdasági, ellátásbiztonsági és klímavédelmi érdekei nem igazán érdeklik.

Magyarországon rendkívül nagy szükség van (alap)erőművek építésére.

A MAVIR adatai szerint a 2016. év végi 8576 MW beépített kapacitásból 2032 végére várhatóan csak 4501 MW teljesítőképesség marad meg a hazai villamosenergia-termelés szolgálatában. Ez is azt jelzi, hogy létszükség új hazai erőművi kapacitások építése! Különösen azért, mert a rendszerbe beépített kapacitások jelentős csökkenése mellett a villamosenergia-igény jelentős növekedésével és az importlehetőségek bizonytalanságával számolhatunk. Mindezeket figyelembe véve a tanulmány optimista verziója szerint 2032-ig akár – a befektetői környezettől függően – mintegy 9500 MW új erőművi kapacitás létesülhet hazánkban. Ebből a paksi telephelyen megvalósuló két új VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokkok csak 2400 MW alaperőművi teljesítményt fognak képviselni. Éppen ezért a nagy kérdés az, hogy a szükséges további új kapacitások milyen összetételben és milyen forrásból épüljenek meg. Tekintettel arra, hogy ezek nélkül a valódi függőséget okozó hazai villamosenergia-import tovább növekedne. A magas importarány már ma is az ellátásbiztonságot veszélyeztető tényező.

A magyar kormányzat a megoldást a nukleáris kapacitásfenntartás mellett a megújulók, különösen a naperőművek jelentős fejlesztésében látja. Ugyanakkor további erőművi kapacitások építésére is szükség van annak érdekében, hogy a hazai villamosenergia-fogyasztók biztonságos és az időjárástól független ellátása a jövőben is garantálható legyen.

Az eredeti cikk az Atomerőmű című magazin 2018. júniusi lapszámában jelent meg. A teljes lapszám innen letölthető.

Címkék: Makacs tények
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/54413/pics/lead_800x600.jpg
Makacs tények
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Elsőrendű a nukleáris biztonság

2018.07.09. 09:00
A világ egyes országai folyamatos kihívásokkal szembesülnek a villamosenergia-termelést tekintetve, hiszen egyszerre kell megfelelni az ellátásbiztonsági, a versenyképességi és a klímavédelmi követelményeknek is. Ez …

Atommal a klímavédelemért

2018.07.02. 18:25
„Egyértelmű, hogy a világ számtalan részén azért építenek atomerőművet, hogy a klímavédelmi célkitűzéseket ki tudjuk elégíteni” – hangsúlyozta Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, …

Valerij Limarenko: Lehetőségek és kihívások

2018.06.18. 13:00
2017 végén az Atomsztrojekszport (ASZE), a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalathoz tartozó mérnöki cégcsoport megrendelésállománya meghaladta a 92 milliárd USA dollárt – mondta el a Ria …

Atomóriások összefogása – globális partnerség

2018.06.08. 17:15
Oroszország és Kína alighanem történelmet írt 2018. június 8-án. A két ország első számú vezetője által aláírt nukleáris együttműködési megállapodások meghatározzák az …

Német energetikai nonszensz

2018.05.02. 21:45
Az új kormány programjában – nem meglepő módon – Angela Merkel a megújuló energiaforrások mindenhatóságát hirdeti. Ugyanakkor jótékony homályban hagyja, hogy miként gondolja kivitelezhetőnek a nagy bűvészmutatványt, amellyel …

Orosz úszó atomerőmű a globális klímavédelemért

2018.04.29. 06:35
Tegnap a szentpétervári Balti Hajógyárból kivontatták a világ első, Lomonoszov akadémikusról elnevezett, úszó atomerőművi blokkját, amelynek végső állomáshelye Oroszország …

Nincs mese, erőműveket kell építeni

2018.04.16. 20:30
Helyzetértékelés és jövőkép a hazai villamosenergia-rendszerben lévő erőművek várható teljesítőképességének nagymértékű csökkenéséről, a szükséges új erőművi kapacitások építéséről, valamint a …

Energiapolitikai döntések - Intenzív fejlesztés jövőnk függetlenségének záloga

2018.04.11. 06:15
Természetesnek vesszük, hogy a villamos energia mindig a rendelkezésünkre áll, mindennapjainkat lehetetlen elképzelni e szolgáltatás …

A víz elfut, az erőmű marad

2018.03.27. 11:45
Az osztrák energialobbi valójában csak a jó üzletet félti? Vajon mi áll a szélsőséges osztrák atomellenesség mögött? A tények, mint tudjuk, makacs dolgok, ezért vegyük őket sorra!

A német energiaforradalom bukása

2018.03.19. 22:05
Németországban január elején egyszerűen ledózerolták Immerath település St. Lambertus neoromán templomát, hogy a helyén szénbányát nyissanak. A falu egy részét és a kórházat már korábban lebontották, és …

Ezeket a cikkeket olvastad már?