Európának a károsanyag-kibocsátás csökkentését kell támogatni

A francia elnök nemrég arról nyilatkozott az Európai Parlamentben, hogy Európának meg kell őriznie szuverenitását az energetikai és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben.

Szerinte Európában a károsanyag-kibocsátás csökkentésének továbbra is elsőbbséget kell élveznie, és a fokozatosan leálló atomerőművek szénerőművekkel való kiváltása nem szolgálhatja ezt a célt.

Az Európa jövőjéről szóló vita bevezetőjében Macron kiemelte, hogy Európát „közös elkötelezettsége” az olyan ügyek iránt, mint a környezet-, a klíma- és az egészségvédelem különbözteti meg más hatalmaktól. Míg az USA kísértésébe esett, hogy visszaszorítsa és elutasítsa a multilateralizmust, a klímavédelmet és a szabad kereskedelmet, ő arra szólítja fel Európát, hogy védje meg kötelezettségvállalását.

Macron szerint újra vitát kellene nyitni arról, hogy Európa járuljon nagyobb mértékben hozzá a párizsi klímaegyezmény megvalósításához. Franciaország minimum összeget és a szén-dioxidra vonatkozó, határokon átívelő adót vetne ki. Franciaország jelenleg a megtermelt energia 75%-át az atomenergiából nyeri, de a francia kormány 2015-ben elfogadott energiaátalakítási törvényében kitűzött cél 50%-ot irányoz elő 2025-ig. A parlamentben folytatott vita során a francia elnök rámutatott arra, hogy az atomenergia részarányának csökkentése olyan ütemben kell hogy haladjon, amely lehetővé teszi az ország energetikai szuverenitásának megőrzését.

Az atomenergia (…) nem bocsát ki szén-dioxidot – ismerte el. „Ha az atomerőművek bezárása a szénerőművek megnyitásához vezet, és ez történt sajnos Németország esetében, akkor ezzel csökken a szén-dioxid-kibocsátás egyensúlya, ami szembemegy a párizsi egyezménnyel. Ha ez a tempó felgyorsul, akkor ez ahhoz vezet, hogy az energia-behozatalt tekintve nő az Európán kívüli hatalmaktól, különösen az Oroszországtól való függés, ami nem vezet jóra. Meggyőződésem, hogy olyan energiastratégiára van szükség, amely elsőbbséget ad a károsanyag-kibocsátás csökkentésének” – mondta.

Válaszúton az EU

Az atomenergia részaránya az Európai Unió energiaellátásában 27% és 50%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Az európai energiaszektor ugyanakkor számos kihívással néz szembe – mutatott rá Yves Desbazeille, a Foratom európai nukleáris kereskedelmi szervezetének főigazgatója a Globális Nukleáris Üzemanyagciklus elnevezésű madridi konferencián. Desbazeille számos, az Európai Unió szintjén megjelent kulcsfontosságú kihívásra mutatott rá. Az energiára és az éghajlatra vonatkozó uniós célok továbbra is zavarosak mind a szén, mind a megújuló energiaforrások tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a 2016-ban benyújtott Európai Bizottsági Tiszta Energiacsomagban nem történt meg a konkrét célok meghatározása és így a 2020 utáni szabályozási keretek – beleértve a nukleáris energiát – nem állíthatók be.

Az egyes államok szabadon döntenek saját energiamixükről, de bizonyos országok, mint például Ausztria és Luxemburg jogi úton támadták meg azokat az országokat, amelyek az atomenergia mellett döntöttek. Az atomenergia egyik fő támogatója, az Egyesült Királyság, úgy döntött, hogy kilép az Európai Unióból. Franciaország álláspontját tekintve van egy nagy kérdőjel, de Macron beszédét pozitív jelzésként lehet értékelni, különösen a német Energiewende elhibázott voltára tett megjegyzését követően.

Az atomenergia segíti az EU összes energiapolitikai célkitűzését, úgymint fenntarthatóság, versenyképesség és ellátásbiztonság. Jelenleg az EU összes energiaszükségletének 54%-át szerzi be importból, napi 1 milliárd euróra rúg az energiaszámlája. Hat tagállam teljes mértékben Oroszországra támaszkodik a gázellátás tekintetében, míg 50%-ra tehető a gáz-, illetve 40%-ra az olaj részaránya, amellyel Oroszország és Norvégia látja el az EU tagállamait. Ugyanakkor a világ számos beszállítójától az unióba importált urán költsége évi 2 milliárd euró, és az atomenergia kevésbé érzékeny az urán árának ingadozásaira. Az EU mostani uránkészlete hozzávetőleg három évre látná el az unió atomerőműveit.

„Az EU válaszúthoz ért és hosszú távú döntéseket kell hoznia” – mondta Desbazeille. „Kizárólag a megújulók által nyújtott megoldásokra támaszkodik és vállalja az áramkimaradások kockázatát vagy az okos utat választja, ahol a megújulók és az atomenergia is szerepet kap?” – tette fel a kérdést.

Atomhang

Myrto Tripathi, a Voice of Nuclear (Az atom hangja) elnevzésű szervezet elnöke az említett konferencián elmondta, hogy Franciaország ma az energiamixben a magas atomenergetikai részarány jeles képviselője. Ezt az 1940-es, 1950-es évek politikai döntései alapozták meg. Ugyanakkor a francia döntés az atomenergia csökkentésére vonatkozóan azt jelenti, fennáll annak veszélye, hogy olyan törvényt hoznak, amely kedvezőtlen az atomenergia számára. A kormány döntése a fessenheimi atomerőmű bezárásáról miközben a Flamanville 3 EPR-blokkja üzembe állt, pusztán ideológiai okok miatt született meg. Tripathi még egy sor egyéb dolgot említett, amelyek szintén befolyásolhatják Franciaország nukleáris jövőjét, úgymint az atomenergia társadalmi elfogadottságát és a politikusok mítoszok iránt növekvő fogékonyságát, beleértve a 100% megújulót tartalmazó energiamix mítoszát és annak teljes képtelenségét.

„Sosem volt még ilyen nagy szükség az atomenergiára – és sosem volt még ilyen nagy az ellenkezés ellene” – mondta.

 A World Nuclear News cikke nyomán