Európának a károsanyag-kibocsátás csökkentését kell támogatni

A francia elnök nemrég arról nyilatkozott az Európai Parlamentben, hogy Európának meg kell őriznie szuverenitását az energetikai és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben.

Szerinte Európában a károsanyag-kibocsátás csökkentésének továbbra is elsőbbséget kell élveznie, és a fokozatosan leálló atomerőművek szénerőművekkel való kiváltása nem szolgálhatja ezt a célt.

Az Európa jövőjéről szóló vita bevezetőjében Macron kiemelte, hogy Európát „közös elkötelezettsége” az olyan ügyek iránt, mint a környezet-, a klíma- és az egészségvédelem különbözteti meg más hatalmaktól. Míg az USA kísértésébe esett, hogy visszaszorítsa és elutasítsa a multilateralizmust, a klímavédelmet és a szabad kereskedelmet, ő arra szólítja fel Európát, hogy védje meg kötelezettségvállalását.

Macron szerint újra vitát kellene nyitni arról, hogy Európa járuljon nagyobb mértékben hozzá a párizsi klímaegyezmény megvalósításához. Franciaország minimum összeget és a szén-dioxidra vonatkozó, határokon átívelő adót vetne ki. Franciaország jelenleg a megtermelt energia 75%-át az atomenergiából nyeri, de a francia kormány 2015-ben elfogadott energiaátalakítási törvényében kitűzött cél 50%-ot irányoz elő 2025-ig. A parlamentben folytatott vita során a francia elnök rámutatott arra, hogy az atomenergia részarányának csökkentése olyan ütemben kell hogy haladjon, amely lehetővé teszi az ország energetikai szuverenitásának megőrzését.

Az atomenergia (…) nem bocsát ki szén-dioxidot – ismerte el. „Ha az atomerőművek bezárása a szénerőművek megnyitásához vezet, és ez történt sajnos Németország esetében, akkor ezzel csökken a szén-dioxid-kibocsátás egyensúlya, ami szembemegy a párizsi egyezménnyel. Ha ez a tempó felgyorsul, akkor ez ahhoz vezet, hogy az energia-behozatalt tekintve nő az Európán kívüli hatalmaktól, különösen az Oroszországtól való függés, ami nem vezet jóra. Meggyőződésem, hogy olyan energiastratégiára van szükség, amely elsőbbséget ad a károsanyag-kibocsátás csökkentésének” – mondta.

Válaszúton az EU

Az atomenergia részaránya az Európai Unió energiaellátásában 27% és 50%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Az európai energiaszektor ugyanakkor számos kihívással néz szembe – mutatott rá Yves Desbazeille, a Foratom európai nukleáris kereskedelmi szervezetének főigazgatója a Globális Nukleáris Üzemanyagciklus elnevezésű madridi konferencián. Desbazeille számos, az Európai Unió szintjén megjelent kulcsfontosságú kihívásra mutatott rá. Az energiára és az éghajlatra vonatkozó uniós célok továbbra is zavarosak mind a szén, mind a megújuló energiaforrások tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a 2016-ban benyújtott Európai Bizottsági Tiszta Energiacsomagban nem történt meg a konkrét célok meghatározása és így a 2020 utáni szabályozási keretek – beleértve a nukleáris energiát – nem állíthatók be.

Az egyes államok szabadon döntenek saját energiamixükről, de bizonyos országok, mint például Ausztria és Luxemburg jogi úton támadták meg azokat az országokat, amelyek az atomenergia mellett döntöttek. Az atomenergia egyik fő támogatója, az Egyesült Királyság, úgy döntött, hogy kilép az Európai Unióból. Franciaország álláspontját tekintve van egy nagy kérdőjel, de Macron beszédét pozitív jelzésként lehet értékelni, különösen a német Energiewende elhibázott voltára tett megjegyzését követően.

Az atomenergia segíti az EU összes energiapolitikai célkitűzését, úgymint fenntarthatóság, versenyképesség és ellátásbiztonság. Jelenleg az EU összes energiaszükségletének 54%-át szerzi be importból, napi 1 milliárd euróra rúg az energiaszámlája. Hat tagállam teljes mértékben Oroszországra támaszkodik a gázellátás tekintetében, míg 50%-ra tehető a gáz-, illetve 40%-ra az olaj részaránya, amellyel Oroszország és Norvégia látja el az EU tagállamait. Ugyanakkor a világ számos beszállítójától az unióba importált urán költsége évi 2 milliárd euró, és az atomenergia kevésbé érzékeny az urán árának ingadozásaira. Az EU mostani uránkészlete hozzávetőleg három évre látná el az unió atomerőműveit.

„Az EU válaszúthoz ért és hosszú távú döntéseket kell hoznia” – mondta Desbazeille. „Kizárólag a megújulók által nyújtott megoldásokra támaszkodik és vállalja az áramkimaradások kockázatát vagy az okos utat választja, ahol a megújulók és az atomenergia is szerepet kap?” – tette fel a kérdést.

Atomhang

Myrto Tripathi, a Voice of Nuclear (Az atom hangja) elnevzésű szervezet elnöke az említett konferencián elmondta, hogy Franciaország ma az energiamixben a magas atomenergetikai részarány jeles képviselője. Ezt az 1940-es, 1950-es évek politikai döntései alapozták meg. Ugyanakkor a francia döntés az atomenergia csökkentésére vonatkozóan azt jelenti, fennáll annak veszélye, hogy olyan törvényt hoznak, amely kedvezőtlen az atomenergia számára. A kormány döntése a fessenheimi atomerőmű bezárásáról miközben a Flamanville 3 EPR-blokkja üzembe állt, pusztán ideológiai okok miatt született meg. Tripathi még egy sor egyéb dolgot említett, amelyek szintén befolyásolhatják Franciaország nukleáris jövőjét, úgymint az atomenergia társadalmi elfogadottságát és a politikusok mítoszok iránt növekvő fogékonyságát, beleértve a 100% megújulót tartalmazó energiamix mítoszát és annak teljes képtelenségét.

„Sosem volt még ilyen nagy szükség az atomenergiára – és sosem volt még ilyen nagy az ellenkezés ellene” – mondta.

 A World Nuclear News cikke nyomán

 

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/52486/pics/lead_800x600.jpg
Atomkörkép
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Fókuszban az Atomexpo 2018

2018.05.18. 12:20
A 2018. május 14-16. között Szocsiban megrendezett jubileumi, X. Atomexpo 2018 fórumon a tavalyi résztvevői csúcsot is megdöntve, 68 országból összességében 4000 szakember és vendég vett részt. A résztvevő cégek száma meghaladta a …

Süli János megkapta a bizottsági zöld lámpákat

2018.05.16. 14:40
2018. május 15-én Süli Jánost, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelöltet két bizottság is …

Látványosan beindulhat a paksi bővítés

2018.05.15. 22:50
A most Szocsiban zajló Atomexpo 2018 nemzetközi konferencián és kiállításon is nagy az érdeklődés Paks II. beruházása iránt.

Új tanulmány a nagyszabású finn atomprojekt pozitív hatásairól

2018.05.10. 15:55
A Hanhikivi-1 atomerőművi projekt számtalan módon befolyásolja majd szűkebb környezete, az Oulu régió életét és a majdani atomerőmű működése kihatással van …

Kurszkban új típusú nyomott vizes atomerőmű épül

2018.05.04. 10:55
2018. április 29-én az első adag beton alaplemezbe történő öntésével megkezdődött a nyugat-oroszországi Kurszki Atomerőmű II. kiépítés első blokkjának építése.

Emberi szervezetben lebomló csontimplantátumok

2018.04.30. 06:30
A Kurcsatov Intézet nano-bioanyagok és -szerkezetek részlege biológiailag lebomló (az emberi szervezeten belül felszívódó) csontimplantátumokat és orvosi csonthelyreállító termékeket dolgoztak ki.

A világon egyedülálló úszó atomerőművi blokk indult útnak

2018.04.28. 11:55
Az Akagyemik Lomonoszovot először Murmanszkba, az orosz atomflotta kikötőjébe vontatják, ahol ünnepélyesen fogadják a jövő hónapban. A reaktorokba 2018 őszén helyezik …

Újfajta üzemanyag a Busheri Atomerőműnek

2018.04.28. 09:55
A szerződés alapján az orosz fél az eddig szállított UTVS típusú üzemanyagkazetták helyett TVS-2M kazettákat fog szállítani a VVER-1000 típusú reaktorral üzemelő iráni atomerőmű számára.

Villamos energia emberi vérből?

2018.04.27. 06:25
A Kurcsatov Intézet biotechnológiai és a bioenergetikai részlegének szakemberei felismerték, hogy miként nyerhetnek elektromos áramot glükózból, amelyet a vér és egyéb testnedvek tartalmaznak.

Jövőteremtők – A Kurcsatov Intézet atomenergetikai vívmányai

2018.04.26. 10:15
A Kurcsatov Intézetben az 1950-es években kezdődtek meg a békés célú atom- és a termonukleáris energiával kapcsolatos kutatások és fejlesztések. Mik is történtek …

Ezeket a cikkeket olvastad már?