Jövőteremtők – A Kurcsatov Intézet atomenergetikai vívmányai

A Kurcsatov Intézetben az 1950-es években kezdődtek meg a békés célú atom- és a termonukleáris energiával kapcsolatos kutatások és fejlesztések.

Az intézet részvételével készült el 1954-ben a világ első, ipari áramtermelésre szolgáló atomerőműve Obnyinszk városa mellett. 1957-ben a Kurcsatov Intézetben fejlesztették ki az első szovjet atomjégtörő reaktorait, majd 1958-ban az atomtengeralattjárók számára készülő reaktorokat. Az 1950-es évektől kezdve a kutatóintézet életében jelentős hangsúlyt kapott a termonukleáris fúzió, amely a Napban végbemenő termonukleáris reakcióhoz hasonló és gyakorlatilag korlátlan energiaforrás. Extrém magas, a Napéhoz fogható hőmérsékleten a hidrogén izotópjai, a deutérium és a trícium egyesül. A reakcióban hélium keletkezik és óriási mennyiségű energia szabadul fel. 1958-ban a világon először építették meg egy kísérleti termonukleáris berendezést, egy tórusz formájú reaktort, amelynek erős mágneses terébe a trícium és deutérium keverékét juttatják 15 millió fokosra hevítve azt. A keletkező ionokat körpályára kényszeríti a mágneses tér.

A berendezés orosz nevének rövidítéséből származó mozaikszó, a tokamak jelöli az ilyen típusú fúziós reaktorokat. (Maga a szó egy rövidítés, az orosz „токамак” latin betűs átirata és az orosz „тороидальная камера в магнитных катушках” kifejezésből származik, ami magyarul annyit tesz, hogy „mágneses tekercsek által közrefogott tóruszkamra”.) Érdekességként említem meg, hogy a franciaországi Cadarache-ban létesülő Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor, az ITER is egy tokamak.

Az 1960-as évektől kezdve az intézet támogatást nyújt a működő atomreaktorok üzemeltetéséhez, tudományos útmutatást ad az új típusú reaktorok és atomerőművek kifejlesztéséhez, valamint az atomerőművek leszereléséhez is.

A Kurcsatov Intézet az atomenergetika terén mindig is a legfontosabb tudományos intézmény volt úgy a Szovjetunióban, mint ma Oroszországban. Lényegében a szovjet F-1-es ősreaktor alapján születtek meg a reaktorok különböző típusai – energetikai, kísérleti, illetve a vízi közlekedési eszközökön használt reaktorok. Ez utóbbiakat építik be a tengeralattjárókba, az atomjégtörőkbe is.

Az intézet részvételével valósulnak meg a Roszatom atomerőmű-építési projektjei, a Kurcsatov Intézet látja el a VVER típusú nyomottvizes reaktorok létesítésével és működtetésével kapcsolatos tudományos, irányítási feladatokat.

A Kurcsatov Intézet egyik legfontosabb feladata az atomenergetika biztonságának szavatolása. Itt fejlesztették ki az úgynevezett zónaolvadék-csapdát, amelyet ma sorozatban építenek be az újonnan létesülő atomerőművek reaktorai alá. Először a kínai Tianwan, majd az indiai Kudankulami Atomerőműben építették be ezt a berendezést. Egy súlyos, tervezési alapon túli üzemzavar esetén a megolvadt nukleáris üzemanyagot az olvadékcsapda fogja fel, megakadályozva, hogy a radioaktív anyag a környezetbe kerüljön.

Az intézet az atomerőművi blokkok élettartamának meghosszabbításával is foglalkozik. A reaktortartályt lassan felmelegítik, egy ideig a megemelt hőmérsékleten tartják, majd lassan visszahűtik. Mindez tíz napot vesz igénybe, és ezzel a reaktor élettartamát további húsz évvel meg lehet hosszabbítani.

A folyamatos neutronsugárzás hatására megváltoznak ugyanis a reaktortartály szerkezeti anyagának mechanikai tulajdonságai, ami különösen a hegesztési varratok esetében jelent problémát, ugyanis ez határozza meg az atomerőmű élettartamát. Az intézet tudósai kifejlesztettek egy olyan új típusú acélt, amely jellemzőinek köszönhetően a reaktortartályok élettartamát száz évre növeli.

Az intézet múltját tekintve különleges helyet foglalnak el az Északi-sark kutatását célzó fejlesztések is. Nagyrészt az intézetnek köszönhető, hogy jelenleg Oroszország rendelkezik a világ egyetlen atomjégtörő-flottájával. A Kurcsatov Intézet az 1970-es évektől kezdve foglalkozik kis teljesítményű atomreaktorok fejlesztésével is, amelyek a közvetlen energiaátalakítás elvén működnek. Ezek a reaktorok energiával láthatják el a kis településeket, például az északi sarkkörön túli orosz katonai támaszpontokat. Az ilyen energiatermelő berendezések nem igényelnek állandó karbantartást, emellett alkalmasak a sorozatgyártásra és gyakorlatilag bárhol telepíthetőek.

Az Északi-sark megtisztításában is szerepet vállal az intézet. Murmanszk megyében a Szajde-öbölben egy nemzetközi projekt keretében létrehoztak egy olyan létesítményt, amely a tengeralattjárók leszerelése, illetve a reaktorok üzemanyagának cseréje során keletkezett radioaktív hulladék kezelését és hosszabb távú őrzését célozza. A szakértők úgy látják, hogy ez a létesítmény garantálja az atomtechnológia biztonságos fenntartását az északi sarkkörön túli területeken.

A bejegyzésem a Ria Novosztyi cikke nyomán született.

 

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/51855/pics/lead_800x600.jpg
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

A Tianvani Atomerőmű az orosz és a kínai atomipari szakemberek professzionalizmusának bizonyítéka

2020.01.20. 16:45
A Tianvani Atomerőmű Oroszország és Kína legnagyobb közös atomenergetikai projektje. Az erőműben …

Elfogadta a nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát a kormány

2020.01.15. 18:00
Egy villamosenergia-fogyasztónak éjjel-nappal, télen-nyáron szüksége van villamos energiára.

Rekordot döntött az oroszországi atomerőművek villamosenergia-termelése

2020.01.10. 16:40
Az orosz atomerőművek – a Roszatom állami konszern villamos energetikai divíziójához tartozó Roszenergoatom konszern leányvállalatai – újabb …

Megkezdte a villamosenergia-termelést a világ első úszó atomerőműve

2019.12.19. 16:05
2019. december 19-én, helyi idő szerint 11:00 órakor az oroszországi Pevek városában a világ első úszó atomerőműve csatlakozott a …

Nem hallják az új idők szavát az atomellenes zöldek

2019.12.16. 16:05
Az Európai Unió tagállamainak vezetői konszenzusra jutottak abban, hogy 2050-re el kell érni a klímasemlegességet és ehhez, valamint a fosszilis részarány radikális csökkentésének …

Áttörések az atomenergetikában

2019.12.10. 12:30
Nemzetközileg elfogadott tény, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen pillére a globális klímaváltozás és az energiaszegénység elleni harcnak. Az ENSZ után az Európai Parlament is kinyilvánította ezt, ami igazi áttörés, …

Újabb történelmi rendszerterhelési csúcs született

2019.12.05. 12:00
Idén még csak néhány nappal ezelőtt esett le az első hó és érkezett meg a hideg, de máris megdőlt az eddigi, 2019. január 23-án, a déli órákban mért 6926 MW-os (15 perces) abszolút …

A Roszatom a logisztikában is előrelép

2019.12.04. 09:25
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern kisebbségi részesedést szerzett a Delo logisztikai vállalatcsoportban (az egyik legnagyobb orosz logisztikai vállalatcsoport).

A bolygó jövője a tét

2019.12.03. 22:10
Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a …

A jövő záloga: együtt az atom és a megújulók

2019.11.20. 20:35
Az atomenergia hazai és nemzetközi ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról. Arra alapozzák ezt, hogy a megújuló …

Ezeket a cikkeket olvastad már?