Jövőteremtők – A Kurcsatov Intézet atomenergetikai vívmányai

A Kurcsatov Intézetben az 1950-es években kezdődtek meg a békés célú atom- és a termonukleáris energiával kapcsolatos kutatások és fejlesztések.

Az intézet részvételével készült el 1954-ben a világ első, ipari áramtermelésre szolgáló atomerőműve Obnyinszk városa mellett. 1957-ben a Kurcsatov Intézetben fejlesztették ki az első szovjet atomjégtörő reaktorait, majd 1958-ban az atomtengeralattjárók számára készülő reaktorokat. Az 1950-es évektől kezdve a kutatóintézet életében jelentős hangsúlyt kapott a termonukleáris fúzió, amely a Napban végbemenő termonukleáris reakcióhoz hasonló és gyakorlatilag korlátlan energiaforrás. Extrém magas, a Napéhoz fogható hőmérsékleten a hidrogén izotópjai, a deutérium és a trícium egyesül. A reakcióban hélium keletkezik és óriási mennyiségű energia szabadul fel. 1958-ban a világon először építették meg egy kísérleti termonukleáris berendezést, egy tórusz formájú reaktort, amelynek erős mágneses terébe a trícium és deutérium keverékét juttatják 15 millió fokosra hevítve azt. A keletkező ionokat körpályára kényszeríti a mágneses tér.

A berendezés orosz nevének rövidítéséből származó mozaikszó, a tokamak jelöli az ilyen típusú fúziós reaktorokat. (Maga a szó egy rövidítés, az orosz „токамак” latin betűs átirata és az orosz „тороидальная камера в магнитных катушках” kifejezésből származik, ami magyarul annyit tesz, hogy „mágneses tekercsek által közrefogott tóruszkamra”.) Érdekességként említem meg, hogy a franciaországi Cadarache-ban létesülő Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor, az ITER is egy tokamak.

Az 1960-as évektől kezdve az intézet támogatást nyújt a működő atomreaktorok üzemeltetéséhez, tudományos útmutatást ad az új típusú reaktorok és atomerőművek kifejlesztéséhez, valamint az atomerőművek leszereléséhez is.

A Kurcsatov Intézet az atomenergetika terén mindig is a legfontosabb tudományos intézmény volt úgy a Szovjetunióban, mint ma Oroszországban. Lényegében a szovjet F-1-es ősreaktor alapján születtek meg a reaktorok különböző típusai – energetikai, kísérleti, illetve a vízi közlekedési eszközökön használt reaktorok. Ez utóbbiakat építik be a tengeralattjárókba, az atomjégtörőkbe is.

Az intézet részvételével valósulnak meg a Roszatom atomerőmű-építési projektjei, a Kurcsatov Intézet látja el a VVER típusú nyomottvizes reaktorok létesítésével és működtetésével kapcsolatos tudományos, irányítási feladatokat.

A Kurcsatov Intézet egyik legfontosabb feladata az atomenergetika biztonságának szavatolása. Itt fejlesztették ki az úgynevezett zónaolvadék-csapdát, amelyet ma sorozatban építenek be az újonnan létesülő atomerőművek reaktorai alá. Először a kínai Tianwan, majd az indiai Kudankulami Atomerőműben építették be ezt a berendezést. Egy súlyos, tervezési alapon túli üzemzavar esetén a megolvadt nukleáris üzemanyagot az olvadékcsapda fogja fel, megakadályozva, hogy a radioaktív anyag a környezetbe kerüljön.

Az intézet az atomerőművi blokkok élettartamának meghosszabbításával is foglalkozik. A reaktortartályt lassan felmelegítik, egy ideig a megemelt hőmérsékleten tartják, majd lassan visszahűtik. Mindez tíz napot vesz igénybe, és ezzel a reaktor élettartamát további húsz évvel meg lehet hosszabbítani.

A folyamatos neutronsugárzás hatására megváltoznak ugyanis a reaktortartály szerkezeti anyagának mechanikai tulajdonságai, ami különösen a hegesztési varratok esetében jelent problémát, ugyanis ez határozza meg az atomerőmű élettartamát. Az intézet tudósai kifejlesztettek egy olyan új típusú acélt, amely jellemzőinek köszönhetően a reaktortartályok élettartamát száz évre növeli.

Az intézet múltját tekintve különleges helyet foglalnak el az Északi-sark kutatását célzó fejlesztések is. Nagyrészt az intézetnek köszönhető, hogy jelenleg Oroszország rendelkezik a világ egyetlen atomjégtörő-flottájával. A Kurcsatov Intézet az 1970-es évektől kezdve foglalkozik kis teljesítményű atomreaktorok fejlesztésével is, amelyek a közvetlen energiaátalakítás elvén működnek. Ezek a reaktorok energiával láthatják el a kis településeket, például az északi sarkkörön túli orosz katonai támaszpontokat. Az ilyen energiatermelő berendezések nem igényelnek állandó karbantartást, emellett alkalmasak a sorozatgyártásra és gyakorlatilag bárhol telepíthetőek.

Az Északi-sark megtisztításában is szerepet vállal az intézet. Murmanszk megyében a Szajde-öbölben egy nemzetközi projekt keretében létrehoztak egy olyan létesítményt, amely a tengeralattjárók leszerelése, illetve a reaktorok üzemanyagának cseréje során keletkezett radioaktív hulladék kezelését és hosszabb távú őrzését célozza. A szakértők úgy látják, hogy ez a létesítmény garantálja az atomtechnológia biztonságos fenntartását az északi sarkkörön túli területeken.

A bejegyzésem a Ria Novosztyi cikke nyomán született.

 

Címkék: Atomkörkép
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/51855/pics/lead_800x600.jpg
Atomkörkép
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Hamis zöld próféciák és a rögvalóság

2019.11.12. 11:30
Az atomerőművek, különösen a Paks II. Atomerőmű ellenzőinek eszmefuttatásairól a klasszikussá vált vicc jut eszembe: igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz csak nem osztogatnak, …

Fókuszban a Paks II. Atomerőmű megvalósítása

2019.11.06. 22:35
A magyarországi villamosenergia-rendszer folyamatos kihívásokkal szembesül, hiszen évről évre növekvő villamosenergia-fogyasztással, újabb és újabb téli és nyári rendszerterhelési csúcsokkal …

A harmadik orosz VVER-1200 típusú blokk is megkezdte kereskedelmi üzemét

2019.11.01. 14:45
2019. november első napján 30 nappal a tervezett határidő előtt, kereskedelmi üzembe állt a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés II. blokkja.

Atomenergia nélkül a klímavédelmi harc nem nyerhető meg

2019.11.01. 08:35
Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel járó éghajlatváltozás nyomán globális egyetértés alakult ki mára arra vonatkozóan, hogy karbonsemleges technológiák …

Roszatom az ITER-ben

2019.10.21. 13:20
2019. október 17-én Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója felkereste a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) építési területét Franciaországban. A projekt azt hivatott igazolni, hogy a fúziós energia ipari méretekben …

Paks Magyarország „energiaszíve”

2019.10.08. 21:15
Magyarországon van egy gyönyörű Duna-parti település, az idén várossá nyilvánításának negyvenedik születésnapját ünneplő Paks. Ez a város nem kizárólag az ott élő barátságos emberek mindennapi életet …

Európának a jövőben is szüksége lesz atomenergiára

2019.10.04. 16:55
A megújuló energiaforrások és az atomenergia között nem szabad kizárólagosságot megfogalmazni, hiszen mind a két energiatermelési módnak megvannak a sajátos előnyei az országok …

Küzdelem a harmadik üzemelő EPR helyért

2019.10.03. 23:50
A kínai Guangdong tartományban lévő Taishan Atomerőmű második, francia EPR típusú atomerőművi blokkja 2019. szeptember 7-én megkezdte a kereskedelmi üzemét. Ez újabb mérföldkő a kínai atomenergetika …

Londonból üzent az atomenergetika a világnak

2019.09.09. 22:55
Az atomenergia újra a reneszánszát éli. Egyre több ország látja be, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok miatt jelentősen növelni kell az atomenergia …

Vlagyivosztok – Északi-tengeri Útvonal Bizottságának első munkaértekezlete

2019.09.08. 22:40
Az Északi-tengeri Útvonal (Northern Sea Route – NSR) első bizottsági munkaértekezletére a Keleti Gazdasági Fórum keretében került sor a …

Ezeket a cikkeket olvastad már?