Nincs mese, erőműveket kell építeni

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2018. április 9-én publikálta a legújabb tanulmányait, amelyek helyzetértékelést és jövőképet tartalmaznak a hazai villamosenergia-rendszerben lévő erőművek várható teljesítőképességének nagymértékű csökkenéséről, a szükséges új erőművi kapacitások építéséről, valamint a jövőbeli villamosenergia-igények várható alakulásáról.

 

A közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitáselemzésről szóló tanulmány kiemeli, hogy a hazai erőművek beépített bruttó kapacitása 2016. december 31-én 8576 MW volt, amelyből a nagyerőművek 7006 MW, a kiserőművek pedig 1570 MW teljesítőképességet képviseltek. A beépített teljesítőképességből azonban csak 7020 MW volt a rendelkezésre álló állandó teljesítőképesség. Az erőművek jövőbeni kapacitásának vizsgálta pedig azt mutatja, hogy az egyes erőművek várható leállítását  figyelembe véve hosszú távon, 2016-2032 között mekkora beépített teljesítőképesség maradhat a hazai villamosenergia-rendszerben.

 

A magyarországi erőművek várható teljesítőképessége 2032-ig - Forrásadat: MAVIR

 

A tanulmány adatai alapján készült diagram világosan mutatja, hogy a 2016. év végi 8576 MW (100%) beépített kapacitásból 2032 végére csak 4501 MW (52%) teljesítőképesség maradhat meg a hazai villamosenergia-termelés szolgálatában. A 2011-ben beépített kapacitásokhoz viszonyítva már csak a 45 százaléka. Ez is azt jelzi, hogy létszükség új hazai erőművi kapacitások építése!

Fontos azonban megjegyezni, hogy az elemzés 2032-ig szól, miközben a jelenlegi paksi blokkok 20 évvel meghosszabbított üzemideje 2032-2037 között le fog járni, ezért ebben az időszakban további 2000 MW, alaperőművi termelést biztosító kapacitás fog kiesni a hazai villamosenergia-rendszerből.

A hazai villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzéséről készült tanulmány prognózisa és elemzése azt mutatja, hogy a nettó villamosenergia-fogyasztás növekedés kiegyenlítettebb üteme a 2016 utáni időszakra 0,2 százalék/év, amely a 2020-as évektől – az alapváltozat szerint – kismértékű növekedést, 1 százalék/év, majd pedig 0,95 százalék/értéket jelenthet.  A MAVIR egy magasabb igénynövekedéssel is számol, ebben az esetben 2020 után az igénynövekedés mértéke átlagosan 1,1 százalék/év érték lehet. Ez 2032-re 7600 MW várható csúcsterhelést jelent.

A hazai villamosenergia-fogyasztással kapcsolatban azonban nagyon fontos kiemelni, hogy a „valós élet” sokkal nagyobb növekedést produkál. Évek óta jelentősen nő a hazai fogyasztás. 2017-ben például a magyar villamosenergia-fogyasztók rekordmennyiségű, bruttó 45,06 TWh villamos energiát fogyasztottak, amely 2,6 százalékkal volt több az előző évinél. 2018 első 3 hónapjában pedig a hazai fogyasztók 1,5 százalékkal többet fogyasztottak az előző év hasonló időszakához képest.

A MAVIR részletes szakmai elemzésének alapvető célja az, hogy bemutassa a hazai villamosenergia-rendszer várható teljesítőképességét figyelembe véve a jelenleg feltételezhető leselejtezéseket, valamint az aktuális építési és beruházási trendeket is. Az elemzés optimista forrásoldali változata figyelembe veszi az összes számításba vehető (szándéknyilatkozat, csatlakozási terv, kötelezettségvállalás) erőmű-beruházások hatását.


Optimista változat

Az optimista változat szerint 2032-ig a hazai villamosenergia-rendszer beépített teljesítőképessége akár 15 420 MW (kiszolgálható csúcsterhelés 7728 MW) is lehet, ebből a nagyerőművek 10 170 MW-ot, a megújulós kiserőművek (például nap, víz, szél stb.) pedig 4800 MW-ot képviselhetnek majd a jövőben. Ez a teljesítőképesség egy kicsivel nagyobb, mint amennyit a várható, nagyjából 7600 MW csúcsterhelés igényelne. Mindez azt jelenti, hogy 2032-ig akár – a befektetői környezettől függően – mintegy 9500 MW új erőművi kapacitás létesülhet hazánkban.

Ebből a Paks II. Atomerőmű két új VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokkjai csak 2400 MW teljesítmény fognak képviselni, azaz további erőművi kapacitásokat kell építeni a hazai fogyasztók biztonságos villamosenergia-ellátásának garantálása érdekében.



Erőműhiányos változat 

A tanulmány részletesen ismertet erőműhiányos, A-D forgatókönyveket is. Ezen forgatókönyvek szerint 15 év alatt nagyerőműves beruházások esetén csak az új paksi blokkok és a tercier szabályozási kapacitást biztosító 700 MW-nyi erőmű épülne meg. A legnagyobb különbség az időjárásfüggő megújulós erőművek beépített teljesítőképességében van, amelyek 4250-6920 MW értéket jelentenek. A rendszerirányító arra is felhívja a figyelmet, hogy

„a fotovoltaikus egységek időjárástól függő termelése az üzemirányítás szempontjából kritikus problémák forrása lehet.”

 

Mindezek révén 2032-ig a hazai rendszerben az adott forgatókönyvektől függően 11 500-14 000 MW közötti névleges bruttó villamos teljesítőképességű erőmű üzemelhet. Ez azonban – különösen a megújulós erőművek miatt – csak 3500 – 4800 MW-nyi biztonságosan kielégíthető csúcsterhelést jelent, azaz jelentős (2800 – 4100 MW) import villamos energiára is szükség lehet annak érdekében, hogy a várható 7600 MW-os csúcsterhelés kiszolgálható legyen.

 

A súlyos európai kihívás

A tanulmány kiemelten elemzi a távlati importlehetőségeket is, hiszen a hazai ellátásbiztonság egyre kevésbé vizsgálható a szomszédos országok jövőbeli kapacitáshelyzetétől függetlenül. A hazai jelenlegi helyzettel kapcsolatban egy fontos megállapítást is tesz az anyag: 

„A magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége jelenleg már nem teszi lehetővé a villamosenergia-igények tisztán hazai forrásból történő biztonságos ellátását. A hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2016-ban a bruttó villamosenergia-fogyasztás 29%-át tette ki.”

 

Egyes szomszédos országok villamosenergia-termelésével kapcsolatban pedig kérdésként felmerül az, hogy a fogyasztói igények változását követi-e az erőművi teljesítőképességek megfelelő szintű mértéke. Ugyanis az elmaradó erőművi beruházások közép- és hosszú távon kapacitáshiányt vagy jelentős villamosenergia-importfüggőséget okozhatnak. Emellett napjainkban egy másik kihívással is szembesülnek a villamosenergia-rendszerek. A termelés forrásösszetétele átalakulóban van.

Egyre több országban a megújuló energiaforrások által termelt villamos energiára tevődik át a súlypont, azonban ezek hagyományos erőművi kapacitásokat szorítanak ki a villamosenergia-piacról. Fontos tény azonban az, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások rendelkezésre állása, kapacitásértéke nagymértékben eltér a hagyományos (hő- és atom-) erőművek értékeitől, amelyeknek tartalékkapacitására továbbra is szükség van.

További bizonytalanság figyelhető meg a térség közép- és hosszú távú erőművi teljesítőképességének alakulásával kapcsolatban. Ezt pedig alapvetően a német atomerőművek leállítása, valamint a lengyel, üzemidejük végét elérő szénerőművek leállítása okozza, hiszen ezeknek az atom- és szénerőművi kapacitásoknak a kiesése a távlati importforrások lehetőségét teszi kérdésessé. A tervekben szereplő időjárásfüggő megújuló energiaforrások üzembe helyezése megfelelő mértékű szabályozási tartalékokat, valamint az energiatárolás szükségességét követeli meg.

A jövőbeli importlehetőségekkel kapcsolatos utóbbi gondolatok is arra világítanak rá, hogy a hazai ellátás- és nemzetbiztonság nem alapozható az importra, hiszen annak rendelkezésre állása kétséges!

Mindezek alapján teljesen egyértelmű, hogy a Paks II beruházás mellett feltétlenül szükség van még más típusú erőművek építésére is annak érdekében, hogy a jövőben a villamosenergia-fogyasztókat döntően hazai erőművekkel lehessen olcsón és biztonságosan kiszolgálni.

Címkék: Makacs tények
https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/51340/pics/lead_800x600.jpg
Makacs tények
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Német energetikai nonszensz

2018.05.02. 21:45
Az új kormány programjában – nem meglepő módon – Angela Merkel a megújuló energiaforrások mindenhatóságát hirdeti. Ugyanakkor jótékony homályban hagyja, hogy miként gondolja kivitelezhetőnek a nagy bűvészmutatványt, amellyel …

Orosz úszó atomerőmű a globális klímavédelemért

2018.04.29. 06:35
Tegnap a szentpétervári Balti Hajógyárból kivontatták a világ első, Lomonoszov akadémikusról elnevezett, úszó atomerőművi blokkját, amelynek végső állomáshelye Oroszország …

A víz elfut, az erőmű marad

2018.03.27. 11:45
Az osztrák energialobbi valójában csak a jó üzletet félti? Vajon mi áll a szélsőséges osztrák atomellenesség mögött? A tények, mint tudjuk, makacs dolgok, ezért vegyük őket sorra!

A német energiaforradalom bukása

2018.03.19. 22:05
Németországban január elején egyszerűen ledózerolták Immerath település St. Lambertus neoromán templomát, hogy a helyén szénbányát nyissanak. A falu egy részét és a kórházat már korábban lebontották, és …

Fókuszban az atomenergia és a megújulók

2018.03.16. 21:40
Az atomenergia hazai és nemzetközi ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról. De vajon tényleg így van?

Amerikai energetikai kihívások

2018.03.14. 21:20
Az amerikai Forbes magazin tavaly véleménycikket jelentetett meg Amerika következő energiaválsága címmel. A cikk szerzője rámutatott arra, hogy az amerikai villamosenergia-ellátás biztonsága jelenleg az összeomlás határán …

Ezeket a cikkeket olvastad már?