Fókuszban az atomenergia és a megújulók

Az atomenergia hazai és nemzetközi ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról. Arra alapozva ezt, hogy a megújuló energiaforrások egyre növekvő arányú alkalmazása teljes mértékben képes biztosítani a világ jövőbeli villamosenergia-szükségletét.

Nézzük meg, hogyan látja ezt a kérdést egy mértékadó nemzetközi szakmai szervezet!

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2017. november 14-én publikálta az energetikai területen dolgozó szakemberek „bibliáját”, a globális energiaipari előrejelzéseit tartalmazó World Energy Outlook 2017 című kiadványt. Ez a 2040-ig tartó időszakra részletes, mindenre kiterjedő elemzéseket tartalmaz a globális energetika jövőbeli kihívásairól és trendjeiről, valamint a párizsi klímaegyezményben foglalt célok elérése érdekében feltétlenül szükséges teendőkről is.

Paks hosszú távon hazánk energiaszíve fog maradni

 

A kiadvány első alkalommal ismertet egy úgynevezett Fenntartható Fejlődés Szcenáriót, amely integrált utat mutat a fenntartható gazdasági fejlődéshez szükséges kulcsfontosságú energiafüggő célok elérése érdekében, mint az éghajat stabilizálása, a tisztább levegő és az egyetemes hozzáférés a korszerű energiákhoz, valamint az energiabiztonsági kockázatok csökkentése. Tehát a forgatókönyv azt mutatja be, hogy a kívánt eredmények elérése érdekében milyen intézkedések szükségesek. Természetesen a középpontban a párizsi klímavédelmi egyezményben foglalt klímavédelmi célok elérése áll.

A forgatókönyv szerint a globális villamosenergia-termelés 2016. évi 24 765 TWh értéke 2040-re 35 981 TWh értékre emelkedhet, amely közel másfélszeres növekedést jelent. Ez egy óriási változás, amely azt jelenti, hogy a fejlett és a fejlődő országoknak is egyre több villamos energiára van szüksége. A klímavédelmi, ellátásbiztonsági és gazdaságossági célokat is szem előtt tartva, mindez csak és kizárólag úgy érhető el, hogy 2040-re a 2016. évi adatokhoz viszonyítva az atomerőművek által termelt villamos energia mennyiségét több mint kétszeresére, a megújulók által termeltét pedig közel négyszeresére szükséges növelni. Úgy, hogy közben a fosszilis erőművek (szén, gáz és olaj) által megtermelt áram mennyiségét összességében közel felére kell csökkenteni.

Ez egyértelműen azt jelenti, hogy villamosenergia-termelésben a gázerőművek 24 százalékos részarányát 16 százalékra, a szénerőművek esetében pedig radikálisan, 37-ről 6 százalékra kell csökkenteni. A radikális csökkentés által érhető csak el, hogy az energetikához köthető CO2-kibocsátás a 2016. évi közel 32 Gt (100%) mennyiséghez képest 2040-re mintegy 18,3 Gt (57%) mennyiségre lehessen csökkenteni.

 

Zöldül az Európai Unió

 

Az atomenergia jövőbeli európai létjogosultságával kapcsolatban nagyon fontos azt is kiemelni, hogy a kiadvány, Fenntartható Fejlődés forgatókönyve szerint, 2040-ig az Európai Unió nukleáris alapú villamos energia termelése egyértelműen növekvő tendenciát mutat. Azaz vitathatatlanul a nukleáris kapacitások fenntartása, kisebb mértékű növekedése vetíthető előre. Természetesen a klímavédelmi célok elérése érdekében a megújulók által termelt villamos energia mennyiségének jelentős mértékű növelésére is szükség van.

Az Európai Unióban az egyes villamosenergia-termelési módok által termelt villamos energia mennyisége 2016-ban, illetve 2040-ben a Fenntartható Fejlődés Szcenárió szerint (TWh) Forrásadat: WEO 2017

A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy az európai atomerőművek által termelt villamos energia 2016. évi 952 TWh mennyisége 2040-re 1048 TWh mennyiségre növekedhet. Emellett a megújulók általi áramtermelés a tavalyi értékről közel kétszeresére növekedhet, miközben a szén- és gázerőművek termelése a jelenlegi termelésük 30 százalékára eshet vissza. Az utóbbi fosszilis alapú termelés nagymértékű visszaszorítása révén érhető el az a klímavédelem szempontjából is fontos cél, hogy az európai tavalyi évi 3903 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás 2040-re 1606 millió tonnára tudjon csökkenni.

A globális és az Európai Unióra vonatkozó jövőkép teljes mértékben egybevág az Európai Bizottság által a nukleáris indikatív programról májusban kiadott közleményében foglaltakkal. A Bizottság szerint szem előtt kell tartani, hogy az uniós tagállamok felében az atomenergia az energiamix egyik fontos részeként szavatolja az energiaellátás biztonságát, valamint az elkövetkezendő évtizedek során úgy Európában, mint másutt a világon sok ország fordul majd az atomenergiához annak érdekében, hogy villamos energia szükségletének egy részét kielégítse. A Bizottság becslése szerint 2050-ig az atomenergia várhatóan fontos része marad az EU energiarendszerének, amely a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításával, valamint új atomerőművek létesítésével valósulhat meg.

A Nemzetközi Energiaügynökség kiadványában foglaltakat erősítik meg a Nukleáris Világszövetség aktuális, márciusi adatai is. Világszerte 57 új blokk épül mintegy 61 000 MW villamos teljesítményt képviselve. A jövőben pedig több mint 500 új blokk építésével számolnak a világ 40 országában. Ezek az adatok is egyértelműen azt mutatják: a világ egyre több országa ismeri fel, hogy nagy mennyiségben, versenyképes áron és a klímavédelmi céloknak is megfelelve, kizárólag atomerőművekkel lehet villamos energiát termelni, ezért egyre többen kívánnak belépni az atomenergiát használók „elit klubjába”.

Ezt a globális törekvést támasztja alá az is, hogy az elmúlt három évben világszerte 24 új blokk kapcsolódott a villamosenergia-hálózatokra.

Az új blokkok között található a világ legnagyobb teljesítményű orosz BN-800 típusú gyorsneutronos blokkja is, ami jelentős mérföldkő az atomiparban, hiszen a kiemelkedő mérnöki tudás mellett tudományos jelentősége van. A gyorsneutronos technológia kulcsszerepet játszhat az üzemanyagciklus zárásában. Oroszország a jövőben kétpólusú atomenergia-rendszer megvalósítására készül, „hagyományos” blokkok és gyorsneutronos blokkok kombinációjával.

A Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítése

Érdemes megemlíteni, hogy a világ jelenleg legkorszerűbb első 3+ generációs, VVER-1200 típusú egysége a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés első blokkja már tavaly február óta kereskedelmi üzemben termel. 2017 vége pedig nagyon mozgalmas volt az új VVER-1200 típusú blokkok építésével kapcsolatban. Bangladesben októberben megkezdődött a két ilyen típusú blokkból álló Ruppur Atomerőmű első blokkjának alapozása, decemberben pedig Törökországban vette kezdetét a 4 darab azonos típusú blokkból álló Akkuyu Atomerőmű építése és életbe léptek az egyiptomi El-dabaa Atomerőmű építésével kapcsolatos szerződések is, amelyek ugyancsak 4 ilyen típusú blokk építésére vonatkoznak. A paksi telephelyen megvalósuló két új egység referenciablokkjai a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésén találhatóak. 2018. március 9-én az első referencia blokkot 240 MW villamos teljesítményszinten első alkalommal már az országos hálózatra kapcsolták. Ez a blokk 2018 első félévében kezdheti meg a kereskedelmi üzemét.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy ha felelősen állunk a jövőnkhöz, akkor a klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükséges támaszkodni. Magyarország is ezt az utat választotta, hiszen a világ többi – az atomenergia energiamixben betöltött jövőbeni szerepét helyesen felismerő, racionálisan döntő – országával együtt kíván haladni a versenyképességi, klímavédelmi és ellátásbiztonsági célok elérése érdekében. Paks a jövőben is hazánk energiaszíve fog maradni kiváló példát mutatva más városok és országok számára is, hiszen a nukleáris kapacitás-fenntartás mellett hamarosan naperőműpark is épül a városban.

https://atombiztos.blogstar.hu/./pages/atombiztos/contents/blog/50082/pics/lead_800x600.jpg
atomenergia,Makacs tények
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Hasonló bejegyzések a témában

Német energetikai nonszensz

2018.05.02. 21:45
Az új kormány programjában – nem meglepő módon – Angela Merkel a megújuló energiaforrások mindenhatóságát hirdeti. Ugyanakkor jótékony homályban hagyja, hogy miként gondolja kivitelezhetőnek a nagy bűvészmutatványt, amellyel …

Orosz úszó atomerőmű a globális klímavédelemért

2018.04.29. 06:35
Tegnap a szentpétervári Balti Hajógyárból kivontatták a világ első, Lomonoszov akadémikusról elnevezett, úszó atomerőművi blokkját, amelynek végső állomáshelye Oroszország …

Rosztovi Atomerőmű – Újabb „vízmelegítő” érte el a 100%-os teljesítményt

2018.04.17. 12:05
2018. április 14-én a Rosztovi Atomerőmű 4. blokkja elérte a 100 százalékos, névleges teljesítményszintet.
 

Nincs mese, erőműveket kell építeni

2018.04.16. 20:30
Helyzetértékelés és jövőkép a hazai villamosenergia-rendszerben lévő erőművek várható teljesítőképességének nagymértékű csökkenéséről, a szükséges új erőművi kapacitások építéséről, valamint a …

Finn váltóállítás: szén helyett atom

2018.04.13. 16:50
2018. április 10-én a finn környezetvédelmi miniszter, Kimmo Tiilikainen bejelentette, hogy országa – az eredeti tervhez képest egy évvel korábban – már 2029-től megtiltja a szén használatát az …

Energiapolitikai döntések - Intenzív fejlesztés jövőnk függetlenségének záloga

2018.04.11. 06:15
Természetesnek vesszük, hogy a villamos energia mindig a rendelkezésünkre áll, mindennapjainkat lehetetlen elképzelni e szolgáltatás …

Megkezdődött az Akkuyu Atomerőmű építése

2018.04.03. 21:30
A törökországi Mersin tartományban épülő Akkuyu Atomerőmű területén az első adag beton alaptestbe történő ünnepélyes beöntésével, 2018. április 3-án kezdetét vette Törökország első …

Hamarosan döntés születik a csehországi atomerőművi blokkok finanszírozásáról

2018.04.03. 15:05
A cseh kormány várhatóan az év közepéig dönt az új csehországi atomerőművi blokkok finanszírozásának legelőnyösebb módjáról.

Újabb atomerőművi blokk építése fejeződött be

2018.03.29. 12:35
A Barakah Atomerőmű a koreai APR-1400 típusú, 3. generációs, 1400 MW villamos teljesítőképességű és 60 éves üzemidejű reaktorblokk első exportképviselője.

A német energiaforradalom bukása

2018.03.19. 22:05
Németországban január elején egyszerűen ledózerolták Immerath település St. Lambertus neoromán templomát, hogy a helyén szénbányát nyissanak. A falu egy részét és a kórházat már korábban lebontották, és …

Ezeket a cikkeket olvastad már?